Tavaly január óta első ízben került kevesebb, mint 4,1 lejbe az euró. Miből meríti a lendületet a lej és vajon meddig bírja még? Dr. Juhász Jácint válaszol.
A jegybank tegnap (2010 február 1.) 4,0805 lejen jegyezte az eurót, ami 1%-os erősödést jelent péntekhez képest. Az árfolyam tavaly január óta első ízben lépte át a 4,1 lejes határt. Hasonló tendencia mutatkozik más Közép-Kelet Európai országban. Keddre Lengyelországban 4 zloty alá került, Magyarországon 270 forint alá süllyedt egy euró ára. Általános megfigyelés, hogy a fejlődő országok valutái a dollárral együtt mozognak, amely az utóbbi egy hétben 1,6%-ot nyert az euróval szemben az amerikai gazdaságról érkező kedvező hírek hatására. Az ING Bank elemzői, akik amúgy általában szkeptikusak a hazai valutával szemben, úgy vélik, hogy a lej erősödése tovább folytatódhat, mivel a trend az utóbbi időszakban igen stabilnak bizonyult – írja a Money.ro Az ING-hez hasonlóan az RBS is optimistának mutatkozik a lej jövőjét illetően: márciusra 4,05 lejes eurónkénti árfolyamot valószínűsít, amit belátható időn belül a következő lélektani határ, a 4 lejes árfolyam átlépése fog követni. A lej erősödése jó előjel azoknak, akik külföldi valutában vettek fel hitelt vagy a lakbért euróban fizetik. Emellett az elemzők szerint a jegybanknak így több tere nyílik az alapkamat csökkentésére, mivel már nem kell ellensúlyozza az árfolyam emelkedését; a kamatláb vágása miatt pedig a lejben felvett hitelek is olcsóbbá fognak válni. A lej januári mozgása továbbá remek nyereségszerzési lehetőségeket kínált. A hazai valuta erőteljesen ingadozott a dollárral szemben: 5,21% volt a legalacsonyabb és legmagasabb árfolyam közti különbség az év első hónapjában. Ezt ügyes határidős fedezeti ügyletekkel könnyen valós nyereséggé lehetett alakítani – közölte a Money.ro az X-Trade brókercég elemzőinek véleményét. Az euróval szemben azonban az elemzők többsége nem tartja hosszú távúnak a lej erősödését – derül ki a Business Magazin felméréséből. A legoptimistább becslések szerint is csak nyáron csökken 4 lej alá az euró, 2010 első félévében a legtöbb szakember szerint 4-4,2 lej között fog mozogni az árfolyam. Ebben az is közrejátszik, hogy a jegybank a közelmúltban jelezte, nem tartja megalapozottnak a lej ennyire gyors felértékelődését és spekulációt sejt a tendencia mögött. A romániai gazdaság jelenlegi állapota nem is indokolja a lej ilyen nagy arányú és gyors erősödését. Valóban ilyen jók vagyunk vagy van más ok is a háttérben? A lej erősödéséről és annak okairól dr. Juhász Jácint ot, a BBTE Közgazdaságtudományi karának dékánhelyettesét kérdeztük.
Miért erősödött a lej januárban?
dr. Juhász Jácint: – A lej januári erősödésének az egyik legerősebb magyarázó tényezője az, hogy létrejött egy olyan parlamenti stabilitás, ami állami szinten garantálja Románia gazdasági tevékenységének működését. A költségvetés időben lett megszavazva és megfelel azoknak a normáknak és deficit-meghatározásoknak, amelyeket a nemzetközi valutaalap kért tőlünk. Az a tényező is közrejátszott a lej megerősödésében, hogy az IMF márciushoz képest korábbra, februárra engedélyezte a harmadik és negyedik részlet a lehívását. Ezek a tényezők mind azt eredményezték, hogy Romániának rövid távon nincs nagy fokú valuta-kitettsége, másrészt pedig a nemzetközi partnerekben is visszaállt a bizalom az országgal szemben. Ennek köszönhetően az utóbbi periódusban valuta áramlik be az országba, mégpedig elég komoly mennyiségben. Ezek vezettek oda, hogy a lej árfolyama az euróhoz képest megerősödött és 4,3 helyett most már 4,1 lejes árfolyamról beszélhetünk.
Véleménye szerint spekuláltak a lej erősödésére?
– Nem tartom valószínűnek, hogy a lej erősödésére spekuláltak volna. Inkább az az érdekesebb és fontosabb, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy Romániának a nemzetközi megítélését stabilnak mondható, – sőt már arról is beszélnek, hogy az év második felében akár javulhat is Románia nemzetközi megítélése – a jegybank által kínált kamatlábak vonzóvá váltak. Most sokkal vonzóbbak, mint bármilyen más környékbeli ország a kamatlábai. Emiatt érdemes külföldről eurót behozni, átváltani lejre és azt lejben elhelyezni egy romániai bankban, hiszen ha csak a legközelebbi szomszédunkat nézzük, Magyarországon is 6% körül van a kamatláb. Ebből a szempontból nem spekulatívnak, sokkal inkább befektetés orientáltnak mondanám az árfolyammozgást. Tehát pénzügyi befektetési magyarázatok miatt áramlik az országba az euró, és ez egy évnél rövidebb lejáratú betétek formájában kerül itthon elhelyezésre.
Hogyan működik a valutaspekuláció?
– A valutaspekulációnak az a legjellemzőbb formája, amikor a külföldről érkező tőke átváltódik az illető ország valutájára, illetve különféle Swap ügyleteket kötnek, amelyek előre rögzített feltételek mellett történő átváltásokat garantálnak. Ezekkel az eszközökkel mind keresleti, mind kínálati oldalon manipulálni lehet az árfolyamokat. Az esetek legnagyobb részében a nemzeti valuták leértékelését célozzák a spekulatív támadások, mert azokat könnyű a valutapiacon kamatoztatni. Ellenkező irányba, tehát az erősödésre, nehezebb spekulálni, hisz ahhoz a spekulánsnak lejjel kellene rendelkeznie. Ha meg vagyok győződve arról, hogy egy ország valutája erősödni fog, akkor érdemes most megvásárolnom azt a valutát és amikor még jobban megerősödik, visszaváltani a saját pénzemre. Abban a pillanatban, ahogy belépek abba az országba, és eladom a valutámat, az már egyből egy keresleti sokkot jelent az illető valutára, ami az árfolyamot azonnal megemeli, tehát nem tudok igazság szerint nagyot spekulálni vele. Éppen ezért az erősödésre nem nagyon szoktak spekulálni. A gyengülésre annál inkább lehet, mert ha gyorsan belépek egy országba és eladom a pénzemet akkor már maga ez a tranzakció beindít egy elértéktelenedést és ezek után már könnyebb a spekulációban a másik oldalon, tehát a kilépés oldalon profitot elkönyvelni. Ha megnézzük az országok valutái ellen irányuló spekulatív támadásokat, akkor megfigyelhetjük, hogy azok mind abban a pillanatban történtek, amikor a valuta gyengülését várták. Nálunk tavaly történt ilyen 2009 decemberében, illetve 2008 novemberében. De Magyarországon, Lengyelországban és szinte mindenhol hasonló folyamatok játszódtak le. Minden egyes esetben a spekulatív jellegű támadás a leértékelődés felé irányult.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!