Mennyire stabil a magyarországi gazdaság?

Mialatt Románia minden erejével az IMF hitel után kapálózik, Magyarország már novemberben úgy döntött, hogy nem hívja le az esedékes hitelrészletet és most már azt is bátran kijelenti: nincs szüksége többé a nemzetközi intézet segítségére. Vajon valóban ennyire egyértelmű és pozitív Magyarország gazdasági helyzete vagy ez csak rövid távú megoldás? Hogyan válhat fenntarthatóvá a válságkezelő stratégia? Gyuris Zsolt, az Oriens elemzője és Delikát Zsuzsa válaszol.

Hogyan sikerült elérnie Magyarországnak, hogy ne legyen szüksége többé az IMF segítségére?

Gyuris Zsolt: - 2008 őszén Magyarország államadósságának finanszírozási gondjai miatt nemzetközi segítséghez fordult, így jutott 25 milliárd dollár hitelhez az IMF-fel és EU-val kötött megállapodásnak köszönhetően. Az IMF-fel kötött megállapodás értelmében Magyarország a pénzügyi segítségért cserébe vállalta, hogy a 2009-es költségvetési hiányt a GDP 3,9 százalékára csökkenti, amit megszorító intézkedések sorozatával sikerült is megvalósítani. A költségvetési hiány lefaragásához szükséges megszorító intézkedések végrehajtása nagy szerepet játszott az ország iránti befektetői bizalom helyreállításában. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mindez egyelőre csak felszíni kezelés. A megszorítások ugyanis megölték a növekedést, növekedés hiányában pedig nem lesz fenntartható a költségvetés közép távon. Különösen akkor nem, ha a görögországihoz hasonló események esetleg ismét elbizonytalanítják a régió külföldi befektetőit.

Milyen sikeres válságkezelő intézkedéseket alkalmazott tavaly Magyarország, amelyeket Románia esetleg elmulasztott?

– A válságkezelő intézkedések legfontosabb célja a költségvetési hiány gyors lefaragása volt. Ezt elsősorban a 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás eltörlésével, az anyasági támogatások időtartamának csökkentésével és az ÁFA illetve a társasági adó szintjének emelésével sikerült elérni. A munkát terhelő adók és járulékok szintjének csökkentése a foglalkoztatás növelését szolgálnák, de ezek a lépések az adórendszer további bonyolítása mellett nem változtatták meg az alapvető mikro ösztönzőket, a magasabb jövedelmek esetén továbbra sem csökkentek érzékelhetően a terhek, így nem ösztönöz a foglalkoztatás növelésére.

Túljutott Magyarország gazdasága a mélyponton?

– Technikai értelemben Magyarország gazdasága várhatóan túljut a mélyponton 2010 második felében, azonban a jelenlegi feltételek mellett a következő években még a legjobb esetben is rendkívül alacsony növekedésre illetve stagnálásra számíthat a magyar gazdaság. A legfőbb problémát az jelenti, hogy az elmúlt évben végrehajtott válságkezelő intézkedések nem teremtik meg a növekedés feltételeit, így a kialakított egyensúly nem tűnik fenntarthatónak középtávon. Az új kormánynak meglehetősen határozott, és más filozófiájú lépéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy az ország ne csússzon vissza. Meg kell szüntetnie a növekedés útjában álló strukturális akadályokat, gyökeresen átalakítania az adórendszert, csökkenteni az állami kiadásokat és megszüntetni a jelenlegi túlszabályozottságot.

Milyen intézkedések hivatottak segíteni a munkanélküliség csökkenését?

– A növekedés megteremtését célzó strukturális átalakítások az adórendszer, az állami kiadások és a szabályozás területén növelnék a foglalkoztatás szintjét és csökkenne a munkanélküliség is. Rendkívül fontos, hogy az adórendszer és a szociális rendszer úgy alakuljon át, hogy munkavállalási hajlandóság növekedjen és megszűnjenek az ezzel kapcsolatos jelenlegi ellenösztönzők. Az adórendszer átalakítása, a munkát terhelő járulékok csökkentése és a kedvezőbb üzleti környezet megteremtése pedig a munkáltatókat ösztönözné új munkahelyek teremtésére.

Milyen piaci szegmensekre épülhet Magyarország gazdasági fejlődése?

– Magyarország gazdasági fejlődésében hagyományosan fontos szerepet betöltő iparágak (pl. autóipar, gyógyszeripar, vegyipar) mellett az ország természeti adottságaira támaszkodva több iparág fejlesztésében is jelentős potenciál lehet. Ilyen lehet például a mezőgazdaságon belül a magas hozzáadott értéket jelentő bio-élelmiszerek termelésére és feldolgozására való összpontosítás. A turizmusban is komoly lehetőségek vannak, de a jelenlegi mindenkinek mindent alapú megközelítés helyett lényegesen fókuszáltabb, egy-egy területre koncentráló megközelítésre lenne szükség.

Mire alapszik az ország kedvezőbb exportkilátása?

– Magyarország exportjának közel 75%-a a nyugat-európai piacokra irányul és ezen belül is Németország több mint 20%-os részesedéssel rendelkezik. Így Magyarország export kilátásait nagyban befolyásolják ezen országok gazdasági teljesítménye. 2010-re az Eurózónában 1,5%-os, míg Németországban 2,5% százalékos gazdasági növekedés várható. Ennek fényében a magyarországi export kilátások se túlságosan kecsegtetőek az előttünk álló évet tekintve. Bár egy jelentősebb forint leértékelődés rövid távon valamelyest javíthatná a magyar export versenyképességét, de ez egyúttal növelné is a stabilitási kockázatát a gazdaságnak, ezért egy ilyen a fejlemény nem feltétlenül kívánatos.

Milyen strukturális változtatásokra van szüksége Magyarország fiskális politikájának?

– Annak érdekében, hogy a költségvetési egyensúly fenntartható stabilitást jelentsen, mélyreható változásokat kell végrehajtani, el kell hárítani a növekedés útjában álló komoly strukturális akadályokat. Mindenekelőtt szükség van az adórendszer átalakítására oly módon, hogy az ne gátja, hanem motorja legyen a növekedésnek: szükség van egy jelentős mértékű adócsökkentésre, különös tekintettel a munkát terhelő adók és járulékok esetében illetve az adórendszer bonyolultságának, átláthatatlanságának megszüntetésére.

A költségvetési kiadások tekintetében a legfőbb gondot az állami szektor pazarlása jelenti. Az elmúlt évek gyakorlatával, a fűnyíró elven történő kiadáscsökkentéssel ellentétben az alrendszerek hosszú távú fenntarthatóságát megteremtő strukturális átalakításokra lenne szükség. A legfontosabb területek az egészségügy, a nyugdíjrendszer és a szociális kiadások.

Mi kell legyen az új kormány prioritása?

– Az új kormány rendkívül nehéz feladat előtt áll: úgy kell megteremtenie a növekedés feltételeit, hogy közben a költségvetési stabilitást meg kell őriznie, hiszen hosszú távon fenntartható egyensúly nem képzelhető el növekedés nélkül. El kell hárítani a növekedés útjában álló legfontosabb akadályokat: át kell alakítani az adórendszert, meg kell szüntetni a költségvetési kiadások magas szintjét, az állami szektor pazarlását és a túlszabályozottságot.