Elsősorban a lej leértékelődése és a jövedéki adók növelése váltotta ki a hazai üzemanyagárak növekedését. Válaszok a benzindrágulás kérdéseire Ferencz Szabolcstól.
Az idei év üzemanyagdrágulással indult. Ez nem csak azokat érinti, akik autóval furikáznak a városban: az üzemanyag áremelkédésének hatása van minden olyan termék árára, amelyet szállítani kell. Mivel az élelmiszerek ára viszonylag alacsony, és nagy arányt képvisel benne a szállítás költsége, ezek a termékek keményen meg fogják érezni az üzemanyag drágulását. Eddig csak találgattunk, számolgattunk – vajon minek köszönhető ez az áremelkedés, és folytatódni fog-e a trend az év folyamán? Mennyire alapozható a drágulás az adók emelkedésére? Ferencz Szabolcsot, a Mol Románia új vezérigazgatóját kérdeztük az üzemanyagárak alakulásáról.
Mi volt az oka a januári áremelkedésnek?
– Az év elején elsősorban a lej leértékelődése és a jövedéki adók növelése váltotta ki a hazai üzemanyagárak növekedését. Az üzemanyag ára csak közvetett módon függ a kőolaj nemzetközi piacon jegyzett hordónkénti árfolyamától; bár kétségtelen, hogy amennyiben a kőolaj hordónkénti ára megemelkedik, az előbb-utóbb üzemanyagár-emelkedést szokott előidézni.
Hogyan épül fel az üzemanyag ára?
– Az üzemanyag árát – stabil adózás és devizaárfolyamok esetén – elsősorban a kőolajtermékek világpiaci árfolyamának ingadozása befolyásolja. Az utóbbi időben, a 2008. végi drasztikus árzuhanást követően ezek az árfolyamok emelkedő tendenciát mutattak. Ugyanakkor a kőolajtermékek végső árai a szállítás, additiválás, raktározás és disztribúció költségeinek beszámításával alakulnak ki, és függnek a valuta-keresztárfolyamoktól, valamint a jövedéki adó és az általános forgalmi adó szintjétől.
A kőolaj egy százalékos áremelkedése hány százalékos benzináremelést indukál?
– Nem létezik ilyen közvetlen összefüggés, mint ahogy a búza árának adott százalékos növekedése sem váltja ki automatikusan a kenyértermékek árának adott százalékos növekedését. A kőolajtermékek, így a benzin és a dízel referenciaára nemzetközi árutőzsdéken képződik, kizárólag az adott nagyobb régió (pl. a mediterrán- vagy az északi-tengeri) keresletétől és kínálatától függően. Hosszabb távon valóban létezik némi korreláció a nyersanyagárak és a termékárak között, ám rövid távon a termékárakat alapvetően a régiós kereslet és kínálat változásai, a finomítói kihasználtság fokozatai és a régión kívüli export lehetőségei mozgatják.
A december végi hírek még nagyobb áremelkedésre figyelmeztetnek idén. Mennyivel fog még 2010-ben drágulni az üzemanyag, és minek a hatására?
– Ez pont olyan, mint az időjárás, egyes jóslatok beigazolódtak, mások meg nem. Azt kell látni, hogy a Föld kőolajkínálata rendkívül rugalmatlan, azaz egyik napról a másikra technikai értelemben lehetetlen lényegesen több vagy kevesebb kőolajat kitermelni. Ezért aztán érvényesül az a közgazdasági alapszabály, hogy rugalmatlan kínálat mellett a kereslet bármely csekély változása is lényeges árváltozáshoz vezet. Ám a globális kereslet változásai rendkívül kiszámíthatatlanok. Ha pontosan tudnám, mely jóslat fog beigazolódni, akkor bizony nem a jelenlegi székemben ülnék, hanem elmennék az árutőzsdére brókernek, s hatalmas összegeket keresnék!
Milyen energiastratégiát lát optimálisnak Románia számára?
– Nem tartanám etikusnak, ha cégvezetőként tanácsot adnék arra vonatkozólag, milyen közpolitikát, milyen energiapolitikát kellene egy ország megvalósítson. Egy olyan szempontra azonban felhívnám a figyelmet, amelyet országnak, cégnek egyaránt kell figyelnie: a fenntarthatóság szempontjára. Gyakori, hogy nagy tervek, hatalmas vállalkozások – vagy akár kisebb, ún. alternatív projektek rövid távon tetszetősek, hosszabb távon azonban fenntarthatatlanok, a működtetés költségei vagy rövid és hosszabb távú kockázatai okán. És az energia területe olyan terület, ahol csak fenntartható rendszerekre szabad és érdemes alapozni, cégnek és országnak egyaránt.
Január 1-én átvette Szalay Zsolttól a Mol Románia igazgatását. Milyen tervei vannak a közeljövőben, melyek az éppen futó és hamarosan induló projektek?
– Jól működő, olajozott vállalatot vettem át, amelyet az elkövetkezőkben a magam módján igyekszek tovább fejleszteni, hatékonyságát és pénzügyi eredményeit növelni. Továbbra is vizsgáljuk annak lehetőségét, hogyan lehetne a MOL Románia tevékenységi portfólióját szélesíteni. Ami a közeljövőt illeti: szeretnénk 2009-es szinten tartani az eladott üzemanyag mennyiségét, ami – tekintettel a jelenlegi gazdasági környezetre – nem lenne kis eredmény. Továbra is különleges figyelmet szentelünk a hálózat korszerűsítésére, így az év végéig legalább további 30 töltőállomás megújítására fog sor kerülni, a MOL új vizuális standardjának megfelelően.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!