2001-ben a Swissair kényszerleszállt. Olyan gigászok követték, mint az Enron meg a Parmalat, és a 2008-ban kezdődött gazdasági válság is szépen kaszált.
Az elmúlt évtizedet a történelmi csődök sorozatával lehetne azonosítani. Az események a válság kirobbanásával megsűrűsödtek: a világ pénzügyi hálója a csomóponton megszakadt, és a repedés a teljes szektoron végigszaladva magával ragadta a legérzékenyebb reálgazdasági ágazatokat is. Az autóipar, az energiaszektor, a telekommunikációs ágazat és a pénzügyi piacok azok az ágazatok, amelyek a leglátványosabb vállalati csődöket könyvelhették el az elmúlt 10 évben. Ki ne emlékezne a svájci Swissair légitársaság járatainak hirtelen befagyasztására, vagy a legendás könyvelési cselre, amely segítségével az Enron 300%-os növekedés mögé rejtette 23 milliárd dollárnyi adósságát? Azonban az energiakereskedő bukása sem tántorította el a Worldcom ot, a telekommunikáció nagyóriását, hogy egy évre rá hasonló számviteli trükköt vessen be. 2003-at a Parmalat csődjével azonosítják a hoppon maradt befektetők. A következő periódus már láncszerű csődökbe ütközött a bankszektorban és az autópiacon a válság szétterjedésének következtében.
2001 – Swissair: a kényszerleszállás
A leghatékonyabbnak tartott svájci légitársaság 2001. október elején fizetésképtelenné vált, és 10,5 milliárd dolláros deficitjének nyilvánosságra hozatala után csődöt jelentett. A bejelentés után egy gép sem szállt fel, az adósságok miatt a társaság gépeit a végén már üzemanyaggal sem szolgálták ki, a ki nem fizetett tartozások fejében több repülőtéren időlegesen le is foglalták néhány repülőgépét. A Swissair maradványai felett a svájci állam és a bankok osztozkodtak.A vállalat szóvivője a szeptember 11.-i merényletet követő profitkieséssel magyarázta az esetet, azonban az elemzők a menedzsmentet is hibásnak vélik a csődben. Az általános gazdasági környezet romlásának, az üzleti utak látványos csökkenésének, a rossz befektetéseknek és a téves reorganizációs lépéseknek köszönhetően már a katasztrófa előtt visszaesett a cég forgalma. A bukás magával rántotta a Sabená t, a belga nemzeti légitársaságot is, amely 49,5%-ban a Swissair tulajdona volt. A társaságot ezután Swiss néven szervezték újjá és beleolvadt a Lufthansa-csoport ba.
2001 – Enron: 300%-os növekedés után 23 milliárd dollár adósság
Az Enron volt az egyik legnagyobb villanyáram- és földgázkereskedő, valamint energiaszolgáltató az Egyesült Államokban. A villamosság, az acél, a hitelbiztosítás, mind új és új lehetőségeket kínált a gyors növekedésnek indult Enron számára. Miután az ügyletek nagy részét az interneten kezdték lebonyolítani, a vállalatot nemsokára a világháló legnagyobb globális kereskedelmi birodalmaként tartották nyilván. Ennek megfelelően részvényeinek ára is felszökött. Az évi forgalom 100 milliárd dollár fölé emelkedett, az alkalmazottak száma pedig meghaladta a 20 ezret.
A vállalat terebélyesedett, de ez adósságokat vont maga után. Az adósságok csökkentették a részvényeik árát, ami elfogadhatatlan volt a cég vezetői számára. Azt a megoldást választották tehát, hogy az adósságokat partnercégekbe rejtették el ügyes könyvelési trükkök segítségével így a tőzsdén továbbra is virágzó képet festett a vállalat. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a vezérigazgató, Jeffrey Skilling titokban túladott a saját Enron-részvényein.
Annak ellenére, hogy 300%-os növekedést és 50 milliárd dolláros nyereséget mutatott ki, Skilling kinevezése után 6 hónappal lemondott zsíros állásáról. 2001 októberében kiderültek azok az illegális könyvelési cselek, amelyek segítségével sikeresen álcáztak 638 millió dolláros veszteséget a harmadik negyedévre.
Dynegy energiakereskedő vállalta, hogy megveszi az Enront teljes adósságállományával együtt, azonban lemondott szándékáról, mikor az Enron felfedte jegyzett hiteleinek óriási tömegét: a vállalat 23 milliárd dollár veszteséget halmozott fel és még a napi műveletek elvégzésére sem maradt pénze. Vásárlók hiányában a cég kénytelen volt az USA történelmének legnagyobb csődeljárását kezdeményezni.
2002 – WorldCom: adósság és csalás
A világ internetforgalmának több mint felét bonyolító, közel 20 millió ügyféllel rendelkező amerikai WorldCom távközlési vállalatról 2002 júniusában derült ki, hogy mintegy 9 milliárd dollárt próbált meg eltüntetni könyvelésében különböző kreatív technikákkal. A konszern rendes üzemeltetési költségeit beruházásként könyvelték el, mely több éven keresztül lehetővé tette a költségek leírását. Emellett a leányvállalatainak veszteségét nem tükrözte a vállalat saját mérlege. Ugyancsak fény derült vezetőinek megkérdőjelezhető viselkedéseire: a cégvezetők mintegy 1,5 milliárd dolláros jövedelemre tettek szert részvényopcióik értékesítéséből.
Az üzleti könyvek körül kitört botrány után egy hónappal, 2002-ben a telekommunikációs vállalat csődbe jutott. A vállalatvezetők közül sokakat csalással vádoltak, Bernard Ebbers vezérigazgatót pedig 25 éves börtönbüntetésre ítélték.
2003 – Parmalat: botrányos csőd
A Parmalat élelmiszertermelő 2003-ban jutott csődbe, miután 14 milliárd eurós adósságot halmozott fel. A csőd miatt pénzüket féltő kisbefektetők közül több mint 25 ezren tettek feljelentést a Parmalat ellen. 130 ezer részvényest tett tönkre a csőd, a menedzsment 56 tagja ellen emeltek vádat.
Calisto Tanzi vállalatigazgató megpróbálta elrejteni a vállalat értékes eszközeit a bukás pillanatában, majd saját műkincsgyűjteményét is sikeresen rejtegette egész tavaly decemberig. Ekkor több mint 19 értékes Monet, Van Gogh, Picasso, Modigliani és Cézanne festményt találtak a házkutatások során. Az olasz élelmiszeripari óriáscég alapítóját 2008-ban tízévi börtönre ítélték tőzsdei manipulációért. A botrányba négy bank is belekeveredett: Citigroup ,Morgan Stanley, Deutsche Bank és a svájci UBS.
2008 – Bear Stearns: a válság első áldozata
A Bear Stearns beruházási bank egyike volt a pénzügyi válság első áldozatainak. Március elején a csőd szélére került az intézmény az erőteljes jelzálogkötvény-kibocsátások következtében. Március 16.-án a JP Morgan bejelentette, hogy felvásárolja a rivális Bear Stearns bankot részvényenként alig 2 dollárért: ez azért is volt meglepő, mert két nappal azelőtt még 30 dollár volt egy részvény árfolyama. A Bear Stearn felvásárlási ára így elenyésző 236 millió dollárt tett ki. A felvásárlást a FED segítségével hajtották végre, mely 30 milliárd dollár hitelt bocsátott a JP Morgan rendelkezésére.
2008 – Lehman Brothers: subprime válságból világválság
A Lehman Brothers 2008. szeptember 15-i összeomlása az egész világon szökőárként gerjesztette az eszközök árának zuhanását. A következő hónapban megbénította a piacokat a félelem, hogy bármelyik bank, nagyságától függetlenül, bebukhat.
A csőd sokként érte a piacokat. Elkezdődtek az alkudozások az amerikai óriás felvásárlásáért. Először a Koreai Fejlesztési Bank tette meg ajánlatát, azonban két nap múlva meghátrált. Richard Fuld vezérigazgató megpróbálta meggyőzni a Bank of Americá t, hogy vásárolja meg a Lehmant. Fuld még George W. Bush unokaöccsét is meggyőzte arról, hogy hívja fel a Fehér Házat, nyújtsanak állami mentőövet a társaságnak.
A Lloyds brit bank jelentette az utolsó esélyt, azonban nem vállalta a felvásárlás kockázatát az amerikai állam támogatása nélkül. Így a játék véget ért: 2008. szeptember 15-én a Lehman Brothers csődvédelem alá került.
A rákövetkező héten történelmi zuhanásokat könyveltek el a világ tőzsdéi. A Dow Jones Index 500 pontot esett, ami a legnagyobb csökkenés 2001. szeptember 11-i merénylet óta. Csődök sorozata követte az esetet és a világ hivatalosan is válságba került.
Jelenleg is 600 személy dolgozik New Yorkban a kereskedelmi szerződések felbontásán, az adók kiszámolásán és a hitelezők igényléseinek kezelésén. A bank számos szektorban rendelkezett befektetéssel – luxuslakásoktól kezdve kortárs festményekig. A felszámolási eljárás alatt a csődbiztosok még egy dúsítatlan uránkészletet is felfedeztek, amelyet a cég Kanadában tartott.
2008 – Bezárt a Washington Mutual
A jelzálogpiaci válságnak köszönhetően a Washington Mutual t 2008. szeptember 25-én zárta be az amerikai szövetségi hatóság. A bank aktíváit a JPMorgan Chase nek adták el 1,9 milliárd dollárért, annak az intézménynek, amely fél évvel azelőtt a Bear Stearnst is felvásárolta.
A Washington Mutual hitelportfoliójából a tervezett 31 milliárd dolláros leíráshoz a JPMorgan nem kapott állami segítséget, viszont új részvények eladásából 8 milliárd dollárral emelte alaptőkéjét. A Washington Mutual mérlegfőösszege 310 milliárd dollár, csődje a legnagyobb bankbukás lett volna az Egyesült Államok történetében.
2008 – Chrysler: első bukás az autópiacon
A recessziót először az amerikai autópiac érezte meg. 2008-ban az eladások száma 30%-kal visszaesett. Chrysler volt az első nagy autógyártó, amelyik bebukott, a 4 milliárd dolláros állami segítség ellenére.
A cég 2009. április 30-án került csődeljárás alá és partnerségre lépett az olasz Fiat gépkocsigyártóval. A vállalat újraszervezése, amely újabb 8 milliárd dollár kormányzati pénzt emésztett fel, arra szolgált, hogy csökkentse a gyártás költségeit, és ezzel hatékonyabbá tegye a termelést. Mindezek ellenére az autóeladások csak az év második felétől kezdtek helyreállni, hála az amerikai kormány roncsautó programjának.
2009 – Egy új General Motors
A detroiti autógyártó óriás 2009 második felében jelentette be, hogy csődvédelmet kér. A szövetségi kormányzat az általa nyújtandó anyagi támogatás fejében 60%-os tulajdonrészt szerzett az autógyárban. Az amerikai kormányzat mellett tulajdonos lett a kanadai kormány – Ottawa 9,5 milliárd dollár kölcsönt nyújt 12%-os részesedés fejében – továbbá a szakszervezetek és a hitelezők. A GM 2004-től kezdve összesen majdnem 88 milliárd dollár veszteséget halmozott fel.
A GM újjászervezett cégként várhatóan a kisebb autók gyártását helyezi majd előtérbe. Előreláthatólag korábban leállított gyárakban is újraindítják a termelést. A cég egyébként 2008-ban veszítette el a világ legnagyobb autógyára címet, amelyet 77 évig birtokolt. A trónfosztó a japán Toyota volt.
A csődeljárást könnyítette az is, hogy a kötvényesek beleegyeztek hitelköveteléseik részvényekké történő átváltására az átszervezett cégben. Ezek a kötvényesek várhatóan összesen 10%-os részesedést kapnak az új vállalatban.
2009 – CIT Group: a legújabb áldozat
A több mint 100 amerikai bankcsőd közül legutóbb a CIT Group került csődvédelem alá. Ez volt az ötödik legsúlyosabb vállalati csőd az amerikai gazdaság történetében.
A CIT Group azután kért csődvédelmet, miután a kormány megvonta pénzügyi támogatásait (a bank 2008-ban 2,3 milliárd dollár állami támogatásban részesült). Ez volt az első olyan intézmény csődje, amely részt vett az állami jelzálog-kivásárlási programban.
Az egymillió vállalati ügyféllel rendelkező cég nem kíván kivonulni az üzleti életből, úgynevezett reorganizációs csődvédelmet kért. A kötvénytulajdonosok abba egyeztek bele, hogy a társaság az átszervezési program keretében 10 milliárd dollárral csökkentse az adósságállományát, és végül a hitelezők kezébe menjen át a cég irányítása.
Forrás: standard.ro, index, zf
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!