2001-ben a Swissair kényszerleszállt. Olyan gigászok követték, mint az Enron meg a Parmalat, és a 2008-ban kezdődött gazdasági válság is szépen kaszált.
Az elmúlt évtizedet a történelmi csődök sorozatával lehetne azonosítani. Az események a válság kirobbanásával megsűrűsödtek: a világ pénzügyi hálója a csomóponton megszakadt, és a repedés a teljes szektoron végigszaladva magával ragadta a legérzékenyebb reálgazdasági ágazatokat is. Az autóipar, az energiaszektor, a telekommunikációs ágazat és a pénzügyi piacok azok az ágazatok, amelyek a leglátványosabb vállalati csődöket könyvelhették el az elmúlt 10 évben. Ki ne emlékezne a svájci Swissair légitársaság járatainak hirtelen befagyasztására, vagy a legendás könyvelési cselre, amely segítségével az Enron 300%-os növekedés mögé rejtette 23 milliárd dollárnyi adósságát? Azonban az energiakereskedő bukása sem tántorította el a Worldcom ot, a telekommunikáció nagyóriását, hogy egy évre rá hasonló számviteli trükköt vessen be. 2003-at a Parmalat csődjével azonosítják a hoppon maradt befektetők. A következő periódus már láncszerű csődökbe ütközött a bankszektorban és az autópiacon a válság szétterjedésének következtében.
2001 – Swissair: a kényszerleszállás
A leghatékonyabbnak tartott svájci légitársaság 2001. október elején fizetésképtelenné vált, és 10,5 milliárd dolláros deficitjének nyilvánosságra hozatala után csődöt jelentett. A bejelentés után egy gép sem szállt fel, az adósságok miatt a társaság gépeit a végén már üzemanyaggal sem szolgálták ki, a ki nem fizetett tartozások fejében több repülőtéren időlegesen le is foglalták néhány repülőgépét. A Swissair maradványai felett a svájci állam és a bankok osztozkodtak.A vállalat szóvivője a szeptember 11.-i merényletet követő profitkieséssel magyarázta az esetet, azonban az elemzők a menedzsmentet is hibásnak vélik a csődben. Az általános gazdasági környezet romlásának, az üzleti utak látványos csökkenésének, a rossz befektetéseknek és a téves reorganizációs lépéseknek köszönhetően már a katasztrófa előtt visszaesett a cég forgalma. A bukás magával rántotta a Sabená t, a belga nemzeti légitársaságot is, amely 49,5%-ban a Swissair tulajdona volt. A társaságot ezután Swiss néven szervezték újjá és beleolvadt a Lufthansa-csoport ba.
2001 – Enron: 300%-os növekedés után 23 milliárd dollár adósság
Az Enron volt az egyik legnagyobb villanyáram- és földgázkereskedő, valamint energiaszolgáltató az Egyesült Államokban. A villamosság, az acél, a hitelbiztosítás, mind új és új lehetőségeket kínált a gyors növekedésnek indult Enron számára. Miután az ügyletek nagy részét az interneten kezdték lebonyolítani, a vállalatot nemsokára a világháló legnagyobb globális kereskedelmi birodalmaként tartották nyilván. Ennek megfelelően részvényeinek ára is felszökött. Az évi forgalom 100 milliárd dollár fölé emelkedett, az alkalmazottak száma pedig meghaladta a 20 ezret.
A vállalat terebélyesedett, de ez adósságokat vont maga után. Az adósságok csökkentették a részvényeik árát, ami elfogadhatatlan volt a cég vezetői számára. Azt a megoldást választották tehát, hogy az adósságokat partnercégekbe rejtették el ügyes könyvelési trükkök segítségével így a tőzsdén továbbra is virágzó képet festett a vállalat. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a vezérigazgató, Jeffrey Skilling titokban túladott a saját Enron-részvényein.
Annak ellenére, hogy 300%-os növekedést és 50 milliárd dolláros nyereséget mutatott ki, Skilling kinevezése után 6 hónappal lemondott zsíros állásáról. 2001 októberében kiderültek azok az illegális könyvelési cselek, amelyek segítségével sikeresen álcáztak 638 millió dolláros veszteséget a harmadik negyedévre.
Dynegy energiakereskedő vállalta, hogy megveszi az Enront teljes adósságállományával együtt, azonban lemondott szándékáról, mikor az Enron felfedte jegyzett hiteleinek óriási tömegét: a vállalat 23 milliárd dollár veszteséget halmozott fel és még a napi műveletek elvégzésére sem maradt pénze. Vásárlók hiányában a cég kénytelen volt az USA történelmének legnagyobb csődeljárását kezdeményezni.
2002 – WorldCom: adósság és csalás
A világ internetforgalmának több mint felét bonyolító, közel 20 millió ügyféllel rendelkező amerikai WorldCom távközlési vállalatról 2002 júniusában derült ki, hogy mintegy 9 milliárd dollárt próbált meg eltüntetni könyvelésében különböző kreatív technikákkal. A konszern rendes üzemeltetési költségeit beruházásként könyvelték el, mely több éven keresztül lehetővé tette a költségek leírását. Emellett a leányvállalatainak veszteségét nem tükrözte a vállalat saját mérlege. Ugyancsak fény derült vezetőinek megkérdőjelezhető viselkedéseire: a cégvezetők mintegy 1,5 milliárd dolláros jövedelemre tettek szert részvényopcióik értékesítéséből.
Az üzleti könyvek körül kitört botrány után egy hónappal, 2002-ben a telekommunikációs vállalat csődbe jutott. A vállalatvezetők közül sokakat csalással vádoltak, Bernard Ebbers vezérigazgatót pedig 25 éves börtönbüntetésre ítélték.
2003 – Parmalat: botrányos csőd
A Parmalat élelmiszertermelő 2003-ban jutott csődbe, miután 14 milliárd eurós adósságot halmozott fel. A csőd miatt pénzüket féltő kisbefektetők közül több mint 25 ezren tettek feljelentést a Parmalat ellen. 130 ezer részvényest tett tönkre a csőd, a menedzsment 56 tagja ellen emeltek vádat.
Calisto Tanzi vállalatigazgató megpróbálta elrejteni a vállalat értékes eszközeit a bukás pillanatában, majd saját műkincsgyűjteményét is sikeresen rejtegette egész tavaly decemberig. Ekkor több mint 19 értékes Monet, Van Gogh, Picasso, Modigliani és Cézanne festményt találtak a házkutatások során. Az olasz élelmiszeripari óriáscég alapítóját 2008-ban tízévi börtönre ítélték tőzsdei manipulációért. A botrányba négy bank is belekeveredett: Citigroup ,Morgan Stanley, Deutsche Bank és a svájci UBS.
2008 – Bear Stearns: a válság első áldozata
A Bear Stearns beruházási bank egyike volt a pénzügyi válság első áldozatainak. Március elején a csőd szélére került az intézmény az erőteljes jelzálogkötvény-kibocsátások következtében. Március 16.-án a JP Morgan bejelentette, hogy felvásárolja a rivális Bear Stearns bankot részvényenként alig 2 dollárért: ez azért is volt meglepő, mert két nappal azelőtt még 30 dollár volt egy részvény árfolyama. A Bear Stearn felvásárlási ára így elenyésző 236 millió dollárt tett ki. A felvásárlást a FED segítségével hajtották végre, mely 30 milliárd dollár hitelt bocsátott a JP Morgan rendelkezésére.
2008 – Lehman Brothers: subprime válságból világválság
A Lehman Brothers 2008. szeptember 15-i összeomlása az egész világon szökőárként gerjesztette az eszközök árának zuhanását. A következő hónapban megbénította a piacokat a félelem, hogy bármelyik bank, nagyságától függetlenül, bebukhat.
A csőd sokként érte a piacokat. Elkezdődtek az alkudozások az amerikai óriás felvásárlásáért. Először a Koreai Fejlesztési Bank tette meg ajánlatát, azonban két nap múlva meghátrált. Richard Fuld vezérigazgató megpróbálta meggyőzni a Bank of Americá t, hogy vásárolja meg a Lehmant. Fuld még George W. Bush unokaöccsét is meggyőzte arról, hogy hívja fel a Fehér Házat, nyújtsanak állami mentőövet a társaságnak.
A Lloyds brit bank jelentette az utolsó esélyt, azonban nem vállalta a felvásárlás kockázatát az amerikai állam támogatása nélkül. Így a játék véget ért: 2008. szeptember 15-én a Lehman Brothers csődvédelem alá került.
A rákövetkező héten történelmi zuhanásokat könyveltek el a világ tőzsdéi. A Dow Jones Index 500 pontot esett, ami a legnagyobb csökkenés 2001. szeptember 11-i merénylet óta. Csődök sorozata követte az esetet és a világ hivatalosan is válságba került.
Jelenleg is 600 személy dolgozik New Yorkban a kereskedelmi szerződések felbontásán, az adók kiszámolásán és a hitelezők igényléseinek kezelésén. A bank számos szektorban rendelkezett befektetéssel – luxuslakásoktól kezdve kortárs festményekig. A felszámolási eljárás alatt a csődbiztosok még egy dúsítatlan uránkészletet is felfedeztek, amelyet a cég Kanadában tartott.
2008 – Bezárt a Washington Mutual
A jelzálogpiaci válságnak köszönhetően a Washington Mutual t 2008. szeptember 25-én zárta be az amerikai szövetségi hatóság. A bank aktíváit a JPMorgan Chase nek adták el 1,9 milliárd dollárért, annak az intézménynek, amely fél évvel azelőtt a Bear Stearnst is felvásárolta.
A Washington Mutual hitelportfoliójából a tervezett 31 milliárd dolláros leíráshoz a JPMorgan nem kapott állami segítséget, viszont új részvények eladásából 8 milliárd dollárral emelte alaptőkéjét. A Washington Mutual mérlegfőösszege 310 milliárd dollár, csődje a legnagyobb bankbukás lett volna az Egyesült Államok történetében.
2008 – Chrysler: első bukás az autópiacon
A recessziót először az amerikai autópiac érezte meg. 2008-ban az eladások száma 30%-kal visszaesett. Chrysler volt az első nagy autógyártó, amelyik bebukott, a 4 milliárd dolláros állami segítség ellenére.
A cég 2009. április 30-án került csődeljárás alá és partnerségre lépett az olasz Fiat gépkocsigyártóval. A vállalat újraszervezése, amely újabb 8 milliárd dollár kormányzati pénzt emésztett fel, arra szolgált, hogy csökkentse a gyártás költségeit, és ezzel hatékonyabbá tegye a termelést. Mindezek ellenére az autóeladások csak az év második felétől kezdtek helyreállni, hála az amerikai kormány roncsautó programjának.
2009 – Egy új General Motors
A detroiti autógyártó óriás 2009 második felében jelentette be, hogy csődvédelmet kér. A szövetségi kormányzat az általa nyújtandó anyagi támogatás fejében 60%-os tulajdonrészt szerzett az autógyárban. Az amerikai kormányzat mellett tulajdonos lett a kanadai kormány – Ottawa 9,5 milliárd dollár kölcsönt nyújt 12%-os részesedés fejében – továbbá a szakszervezetek és a hitelezők. A GM 2004-től kezdve összesen majdnem 88 milliárd dollár veszteséget halmozott fel.
A GM újjászervezett cégként várhatóan a kisebb autók gyártását helyezi majd előtérbe. Előreláthatólag korábban leállított gyárakban is újraindítják a termelést. A cég egyébként 2008-ban veszítette el a világ legnagyobb autógyára címet, amelyet 77 évig birtokolt. A trónfosztó a japán Toyota volt.
A csődeljárást könnyítette az is, hogy a kötvényesek beleegyeztek hitelköveteléseik részvényekké történő átváltására az átszervezett cégben. Ezek a kötvényesek várhatóan összesen 10%-os részesedést kapnak az új vállalatban.
2009 – CIT Group: a legújabb áldozat
A több mint 100 amerikai bankcsőd közül legutóbb a CIT Group került csődvédelem alá. Ez volt az ötödik legsúlyosabb vállalati csőd az amerikai gazdaság történetében.
A CIT Group azután kért csődvédelmet, miután a kormány megvonta pénzügyi támogatásait (a bank 2008-ban 2,3 milliárd dollár állami támogatásban részesült). Ez volt az első olyan intézmény csődje, amely részt vett az állami jelzálog-kivásárlási programban.
Az egymillió vállalati ügyféllel rendelkező cég nem kíván kivonulni az üzleti életből, úgynevezett reorganizációs csődvédelmet kért. A kötvénytulajdonosok abba egyeztek bele, hogy a társaság az átszervezési program keretében 10 milliárd dollárral csökkentse az adósságállományát, és végül a hitelezők kezébe menjen át a cég irányítása.
Forrás: standard.ro, index, zf
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!