Januártól a villany 4, az üzemanyagok 20%-kal drágulnak. Az alapélelmiszerek ára 10%-kal nő, egy doboz cigaretta már most a 10 lejt súrolja. Yachtot viszont idén kell venni.
Hétfőn tudomásul vehettük, a figyelmeztetések nem voltak alaptalanok: valóban drágulással kezdődött az új év. Az elektromos energia, az üzemanyag és az alapélelmiszerek ára emelkedett, egy doboz cigaretta ára pedig a 10 lejt súrolja. Leszokunk a cigiről, vigyázunk, hogy mennyit autózunk, és olcsóbb élelmiszereket vásárolunk. De miért emelkednek az árak, miközben a fizetésünk nem változik?
A cigaretta és alkohol jövedéki adója emelkedik
Az üzemanyag, az energia, a dohánytermékek illetve az alkoholos italok áremelkedése elsősorban a jövedéki adók növekedéséből adódik. A cigaretta esetében januárban ez az adó 1000 szál cigarettára számítva 64-ről 74 euróra emelkedett. Az áremelkedéseket továbbá a számolási alapként szolgáló árfolyam idei és jövő évi értékei közötti, 14,2%-os eltérés váltja ki. A 2010-re vonatkozó fogyasztási adó alapjának az október 1.-én érvényes árfolyamot tekinti az Európai Központi Bank , ami eurónként 4,2688 lej. Ez 14,2%-al több mint az egy évvel ezelőtti, eurónkénti 3,7364 lejes érték, amit az idei árak számítására használtak.
Az energia árfolyam-változás, fogyasztási adó emelkedése miatt drágul
Az energia áremelkedésének is hasonlóak az okai: az árfolyam változása, illetve a fogyasztási adónak a 19%-os, 0,42 euró/MWh-ról 0,5 euró/MWh-ra történt növekedése idézi elő. Az üzemanyag drágulása szintén elsősorban az adók növekedésének köszönhető. Az ólommentes benzin adója tonnánként 16 euróval emelkedik, elérve a tonnánkénti 452 eurót. A Mediafax közölte a Petrom hétfőtől érvényes üzemanyag árait. A társaság 6 banival növelte a benzin és a gázolaj literenkénti referencia árát az üzemanyag nemzetközi árjegyzésének emelkedése miatt. Az ólommentes Premium literje 4,04 lejbe kerül, a Top Premium 99+ literjéért pedig 4,41 lejt fizethetünk. A gázolaj esetében az Euro Diesel 5 literje 3,8 lejbe kerül, az OMV Alpin Diesel ára 4,3 lejre emelkedett literenként. A Transelectrica megdrágította az energia szállítási díját 5,4%-kal, 17lej/ MWh-ra a tavalyi 16,13 lejről. Továbbá 3%-kal drágul a rendszer szolgáltatásának díja, 20,08 lei/ MWh-ról 20,68 lei/ MWh-ra.
Az élelmiszerek ára a fentiek miatt emelkedik
Az élelmiszerárak emelkedése az energia és üzemanyag drágulásának, a lej hígulásának és bizonyos támogatások megszüntetésének következménye. Mivel az élelmiszertermékek – és nem csak – szállításához mindenképpen üzemanyag szükséges, annak drágulása szükségképpen bele kell épüljön a termék árába, ha a forgalmazó nem akar veszteségesen kijönni. Minden szállított termékért többet kell tehát fizessünk. A hatás azért erőteljesebb az élelmiszertermékeknél, mert az olcsóbb termékek árában a szállítás költsége nagyobb súllyal szerepel, és változása jobban befolyásolja a termék árát. Az élelmiszerek előállításához energia is szükséges, egy áremelkedés ugyanígy árfelhajtó hatású.
A lej gyengülése miatt az import élelmiszerek drágulnak
A lej gyengülése közvetlenül az import élelmiszerek árát befolyásolja, mivel a hazai kereskedők ugyanazért a külföldről behozott áruért több lejt kell fizessenek. A hazai pénznem gyengülése serkenti az exportot és fékezi az importot. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem lehet csökkenteni az import mennyiségét, például hazai termelőképesség, erőforrás, esetleg technológia hiányában. Egyébként az itthon előállított termékekre is hatása van a lej gyengülésének, hiszen számos alapanyagot, alkatrészt, berendezést külföldről vásárolnak, illetve nagyszámú termékadót euróban határoznak meg. Az élelmiszerek árának növekedésében jelentősen közrejátszik az is, hogy az állattenyésztők, tejtermelők és növénytermesztők nem fognak részesülni azokban a mezőgazdasági szubvenciókban, melyeket a csatlakozás óta folyamatosan utalt az Európai Unió Romániának. A közösségi agrárköltségvetést ugyanis lecsökkentik, és a gazdáknak juttatott direkt támogatások helyett a mezőgazdaság versenyképességét és a zöld gazdálkodást szorgalmazzák. A Ziarul Financiar szerint a mezőgazdasági termelők nagy reményt fűznek Dacian Cioloş uniós mezőgazdasági biztosi kinevezéséhez, és abban bíznak, hogy ennek köszönhetően több állami támogatáshoz kapnak.
8 milliárd euróhoz nem tudnak hozzáférni a gazdák
Jelenleg a gazdák nem tudnak hozzáférni ahhoz a 8 milliárd eurós európai uniós alaphoz, ami 2013-ig rendelkezésükre áll. Nincs olyan hazai mezőgazdasági bank, amely kedvező kamatú hiteleket nyújtana, illetve a termelők nem rendelkeznek a megfelelő technikai felszereltséggel és értékesítőpiaccal. Románia 14 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, ami az egyik legnagyobb Európában. Ennek ellenére a hazai élelmiszer- és italtermelők kénytelenek az előállításhoz szükséges alapanyag közel 70%-át importálni – olvasható a Ziarul Financiarban. Mihail Dumitru mezőgazdasági miniszter emlékeztetett, hogy január elsejétől számos olyan támogatási forma megszűnik, mely nem összeegyeztethető a helyes versennyel. Más támogatási forma veszi át az öntözésre, disznó- és csirkehúsra nyújtott állami szubvenció helyét. Ez azt jelenti, hogy a húsfeldolgozásra, tojásra, cukorrépára, rizsre, lenre, kenderre, szójára, dohányra vagy a mezőgazdasági munkák végzéséhez szükséges gázolajra nyújtott szubvenciók más formában fognak eljutni a kedvezményezettekhez, a közösségi törvénykezés szerint.
A sertéshús ára árfolyamingadozástól függ, a csirkehúsé a hazai szabályozásoktól
Stanca Tudor , a Sertéshúsipari Munkáltatói Szövetség elnöke az Adevărul nak elmondta, hogy körülbelül 22%-os sertéshús áremelkedést tart valószínűnek, ehhez még hozzáadódik az elektromos energia drágulásából eredő többletköltség illetve néhány helyi adó és illeték növekedése. Minden összevetve, nem hiszem, hogy 30%-nál nagyobb lesz az élelmiszerek drágulása – tette hozzá Stanca. Az itthon megvásárolható sertéshús 70%-a importból származik, ezért az árát jobban befolyásolja az árfolyam ingadozása, mint a belföldi szabályozások változása. A szárnyas tenyésztőket jobban érintik a hazai intézkedések szigorítása. Az elmaradó támogatások körülbelül 20%-át tették ki a szárnyas árának, és ehhez hozzáadódik az üzemanyag és energia drágulása.
A drágulás 180 nap múlva érezteti hatását
A tejtermékek és a kenyér sem menekül meg a drágulástól. Az előbbi 3-8% körül áremelkedést fog elszenvedni a szakemberek szerint. A kenyér ára éves szinten körülbelül 5%-kal emelkedik, de a búza árának növekedési ütemét követve fokozatosan fog drágulni az év folyamán. A téli időszakban várható a zöldségek drágulása is, egyrészt az üzemanyag drágulása miatt, másrészt az euró árfolyam emelkedése miatt, mivel ezeknek a termékeknek a nagy része importból származik. Az áremelkedések azonban nem fognak azonnal, az első negyedévben bekövetkezni, hanem csak 180 nap után éreztetik hatásukat. Eddig rendelkeznek ugyanis a kereskedők árutartalékkal, amit még a 2009-es áron értékesítenek. A drágulások elsősorban a fogyasztás és a kereslet visszaesését vonhatják maguk után. Az élelmiszertermelés 11%-át adja a bruttó hazai terméknek, körülbelül 15 milliárd eurót. Tavaly a hentesáru fogyasztása 10%-kal, 700 millió euróra esett vissza 2008-hoz képest. Az élelmiszerpiac szereplői további visszaeséssel számolnak és csak jövő év második felére valószínűsítik a fogyasztás ütemének helyreállását. Mindemellett valaminek azért mégis örülhetünk. A luxustermékek ára csökkenni fog, úgyhogy aki teheti, olcsóbban vásárolhat például jachtot. A bundák, ékszerek, jachtok vagy a kávé jövedéki adóját egyes esetekben eltörölték, más esetekben legalább 50%-kal csökkentették. Forrás: capital, zf, money.ro, adevarul, bizzchannel, mediafax
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!