Gazdaság 2010: mit várhatunk a jövő évtől?

Az idei év szinte minden szempontból rosszat hozott Romániának. A tavaly ősszel kirobbant és hirtelen szétgyűrűző válság egy felkészületlen országot talált, mely nehezen alkalmazkodott a megváltozott gazdasági körülményekhez. Az államigazgatási szektor fejletlen, a politikai helyzet instabil, a populista intézkedések miatt szinte teljesen elmaradtak a válságkezelő megszorítások. Felmerül tehát a kérdés: mit várhatunk a jövő évtől? A Business Standard által kiadott, Gazdaság 2010 -ben című évkönyvben több tucat elemző, vállalatigazgató, banki szakember mondja el, hogyan képzeli el a jövőt. Radu Soviani , a Business Standard főszerkesztője a hazai helyzetet Magyarország és Lengyelország példájával állította szembe. Magyarország elsőként folyamodott IMF-hitelhez, és szintén

elsőként mondta le a soron következő részletet,

a sikeres válságkezelő intézkedéseinek hála. Lengyelországnak nem volt szüksége arra, hogy hitelt kérjen a Nemzetközi Valutaalaptól. Ez az egyedüli uniós ország, mely pozitív növekedéssel zárhatja az évet. Miközben minden süllyedni kezdett körülötte, Lengyelország a belső piacához fordult, mely addig nem szenvedett el irracionális növekedést és felesleget. Lengyelországban jövő év végére 8%-os gazdaságnövekedést várnak az elemzők. Románia először azt állította, hogy nincs szüksége az IMF hitelre, azonban most már mindenki elismeri, hogy pénzügyi segítség nélkül az ország a padlón lenne. Románia IMF-kvótájának 11-szeresére kötött hitelszerződést, miközben a valutaalap általában a 3-szorosát adja egy ország járulék-kvótájának. A harmadik, várva várt hitelrészlet leghamarabb februárban érkezhet meg. Egy évvel ezelőtt még

3,5%-os gazdasági növekedésről,

1,7%-os államháztartási hiányról, 4%-os munkanélküliségről beszéltek. Jelenleg a GDP visszaesése közel 8%, a költségvetési hiány 7 és 8% között mozog, a munkanélküliség majdnem 8%. A tavalyi legpesszimistább előrejelzések, amelyek 3,5%-os növekedést hirdettek, arra alapozták prognózisukat, hogy igaz, hogy az építőipar nem fog növekedni, de az IT és a kommunikáció szektorok a gyógyszeriparral együtt továbbra is fejlődő trendet mutatnak. Csakhogy ezek a szektorok nagyon kis részét képezik a GDP-nek, nem képesek érdemben emelni azt. Azonban még ezek az előrejelzések sem váltak valóra: nemhogy semmi sem növekedett 2009-ben, de a fejlődési potenciállal rendelkező kommunikációs szektor is 20%-ot esett. Soviani szerint jövőre sem beszélhetünk gazdasági növekedésről, a 6 hónapja tartó recesszió folytatódik, és

a csökkenés ütemét is nehéz megjósolni.

20 éve először történt meg, hogy az idei év bruttó hazai terméke nominális értékben kisebb legyen, mint a tavalyi: 2009-ben 497 milliárd lej a tavalyi 503,9 milliárddal szemben. Ez a vállalati csődök növekvő kockázatát okozza, ami emelkedő munkanélküliséget és csökkenő fogyasztást von maga után, még nehezebbé téve a gazdaság kiegyensúlyozásának esélyét. 2009 végére Románia a recesszió összes jegyét viseli. Egyik ilyen a nyereségráták csökkenése. 2009 első 10 hónapjában az állam nominális értelemben 11,3%-kal kevesebb profitadót bevételezett, mint 2008 hasonló periódusában. Ez az összeg 11,1 milliárd lejt tett ki. A vállalatok kevesebbet költenek, kevesebbet fektetnek be, ami még nagyobb gazdasági visszaesést okoz. A fizetések növekedési üteme is lassult. Az elmúlt 10 évben először történt meg, hogy

a fizetések az inflációnál lassabban növekedtek.

Tehát reálértelemben 2009. december végén az alkalmazottak kevesebbet kerestek, mint 2008 utolsó hónapjában. Októberben a tavalyi évhez képest a hazai átlagos reálbér 0,7%-kal esett, a közalkalmazottak viszont ebből nem éreztek semmit. 2010-ben legjobb esetben is az állami alkalmazottak fizetésének befagyasztásáról döntenek. A bérek várhatóan tovább csökkennek, aminek következtében a fogyasztás is csökken. A harmadik jel a magas alapkamat. Az Európai Unió szintjén Romániában a legmagasabb az alapkamat, ugyanakkor a második legnagyobb infláció (4,6%) is nálunk figyelhető meg Magyarország után. Ha a jegybank csökkentené a kamatot, az gyengítené a lej árfolyamát, viszont ha magasan tartja, az fékezi a gazdasági növekedést. Magas alapkamattal ugyanakkor az infláció ellen lehet védekezni. Az alapkamat valószínűleg 2010-ben sem fog nagy változásokat elszenvedni, így a lejben felvett hitel költsége a legmagasabb marad az EU-ban. Az árfolyam is hasonló attribútum. Nem lehet tudni, mennyi lesz egy év múlva az euróárfolyam. Annyi biztos, hogy mivel a kormány nem ismerte el a recesszió tényét, és nem tett semmilyen válságkezelő intézkedést, a gazdasági növekedés periódusában – 2005-2008 között – pedig nem szigorított fiskális politikáján, a recesszió alatt sem lazíthat ezen.

A kamatokat magasan kell tartani jövőre,

hogy ne értékelődjön le a lej, a közkiadásokat pedig drámai mértékben vissza kell fogni, hogy ki lehessen egyensúlyozni a bevételkiesést. Amennyiben a jegybank jövőre is egy fix átváltási rátát céloz meg, az felerősíti a recessziót – vélekedik Radu Soviani. A munkanélküliség növekedése együtt jár a GDP csökkenéssel, és szintén jelzi, ha valami nincs rendben. A munkanélküliségi ráta a duplája a 2008-as értéknek: 4,1%-ról közel 8%-ra emelkedett. Figyelembe véve az elkerülhetetlen állami elbocsátásokat, és azok hatásait a magánszektorra, a szakértő szerint 10%-os munkanélküliség a legoptimistább jövő évi előrejelzés. Statisztikailag, ha 10% alá kerül a ráta, az csak annak lesz köszönhető, hogy sok személy esetében lejár a hivatalos munkanélküli periódus, így ők nem szerepelnek majd a hivatalos adatokban. Az államháztartási deficit továbbá meghaladja majd a 9%-ot, mivel hiányoznak azok a bevételi források, amelyekre az állam számít. 2010-re 2,2 milliárddal, 5,9%-ra kéne leszűkíteni a hiányt, ami

ismét kiadások lefaragására kényszerít,

és a gazdaságot a negatív irányba süllyeszti. Azonban ha a kiadásokat nem csökkentjük, az drágább eurót, nagyobb inflációt és még több munkanélküliséget eredményez. Azaz még erősebb recessziót. A Business Standard összeállításában megszólaló elemzők szerint a hanyatlás legmélyebb pontját valamikor a jövő év első felében fogja elérni Románia, ami után növekedés fog következni.

Árfolyam

Az elemzők egyetértenek abban, hogy az árfolyam mozgása kiszámítható lesz 2010-ben. A legpesszimistább elemzők szerint az euró árfolyama 4,6-4,8 lejnél fog tetőzni, és átlagban 4,4 lej körül fog mozogni. Az elemzők továbbá úgy vélik, hogy a lej megerősödik a jövő év végére a politikai helyzet stabilizálódásának és gazdasági reformok beindulásának köszönhetően. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy minden prognózis csak akkor érvényes, ha az IMF-fel kötött egyezmény továbbra is élni fog.

Infláció

Az inflációt nehéz meghatározni. Ebben a periódusban a bizonytalanság dominál – mondta Lucian Anghel , a BCR gazdasági igazgatója. Ennek ellenére a legtöbb megkérdezett elemző egyetértett abban, hogy a jövő évi infláció az ideihez hasonló, 4,4% körüli értéket fog felvenni. Az infláció növekedésének egy lehetséges oka az adók, ezzel együtt az Áfa növelése lenne. Matei Păun , a BAC Investment Bank elemzője pesszimista: ő 6%-s inflációt tart valószínűnek.

GDP

A GDP alakulásának becslésében az elemzők két csoportra oszlanak. Az első azokat foglalja magába, akik gazdasági növekedésről beszélnek (2% a legoptimistább előrejelzés), a második pedig azokat, akik csökkenést valószínűsítenek. Ezek közül a legpesszimistább prognózis a 3%-os csökkenés. Ionuț Dumitru , a Raiffeissen Bank gazdasági igazgatója a következő értékeket rendeli hozzá az egyes negyedévekhez: : -2%, -0,5%, 1,5%, 2%. Az elemzők egyetértenek abban, hogy ha lesz növekedés, az csakis 2010 második felében várható, a legtöbb remény pedig Nyugat-Európa válságból való kilábalásához kötődik.

Munkanélküliség

Egyáltalán nem kizárt, hogy jövőre elérjük a lélektani határnak számító 10%-os munkanélküliséget. Az elbocsátási hullám utol fogja érni az állami szektort is. Az ipar előreláthatólag több munkaerőt fog alkalmazni, mivel az ágazat teljesítménye 2009-ben javult, és a lej gyengülése segítette az exportot. A gazdasági szektorok szerinti prognózisok még összetettebb képet mutatnak. Diósi László , az OTP Bank igazgatója szerint a hitelezés 5%-kal fog nőni jövőre, miközben a betétgyűjtés ennél nagyobb ütemben, akár 20%-kal is nőhet. A fizetésképtelenné váló és csődbe jutó cégek természetesen jövőre is negatívan hatnak a bankok nyereségességére. Emellett jövőre növekszik a lakosság ki nem fizetett hátraléka.

Autópiac

Az autópiac szereplői szerint jövőre valószínűleg még az ideinél is rosszabb lesz az ágazat helyzete. Constantin Stroe , a Dacia alelnöke a Business Standardnak elmondta: jövőre a romániai újautó-piacon 110 000 autót sikerül eladni az idei 140 000-hez képest. Ennél van pesszimistább álláspont is. Radu Cristian , a Trust Motors marketingigazgatója csak 100 000 új gépkocsi értékesítését tartja elképzelhetőnek. A forgalomcsökkenés további csődöket, fúziókat és felvásárlásokat von maga után.

Ingatlanpiac

Az ingatlanpiac az idei évhez hasonló forgalomra számíthat jövőre. Daniel Cristian Clenciu , az Ingatlanügynökségek Országos Szervezet ének alelnöke a második félévre becsüli az ágazat fellélegzését. A csődök, fizetésképtelenségek, és a kényszervégrehajtások száma jelentős mértékben megnövekszik- véli Răzvan Gheorghe , a Cushman&Wakefield igazgatója. A legfontosabb mindenekelőtt a külföldi befektetők bizalmának helyreállítása és érdeklődésük felkeltése – összegezhető a szakemberek álláspontja.

Tőzsde

A tőzsdére vonatkozó előrejelzések 25,5%-os emelkedést becsülnek a BET és 33%-ost a BET-FI index mozgásában. A szakemberek rendszerint optimisták: feltételezik, hogy jövőre javul, de legrosszabb esetben is stagnál a hazai gazdasági teljesítmény. Természetesen nagyon sok függ attól, hogy milyen reformokat, válságkezelő intézkedéseket képes foganatosítani a kormány, valamint hogy az európai gazdaság kilábalása mennyire tudja maga után húzni Romániát.