Mi az oka az arany szárnyalásának?

2009. december 11. – 17:01

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Miközben a nemzetközi piacokon enyhülőben az aranyláz, Romániában csak most kezdik igazán felfedezni a befektetők.

A nemzetközi piacon enyhülni látszik az aranyláz. Múlt hét csütörtökön a nemesfém minden eddiginél magasabb nominális jegyzésárat ért el 1226,56 dollárnál, ám a dollár nagyarányú erősödésének hatására végül megtört a lendülete. Közel 50 dolláros pénteki csökkenése után a nemesfém árfolyama hétfőn tovább esett, és a csökkenő trend azóta is tart. Minek a hatására következett be ez a hirtelen fordulat és minek köszönhető az arany népszerűségének hónapok óta tartó, töretlen lendülete? Az ok több, párhuzamos szálon futó eseménysorozatban rejlik. Először is meg kell érteni a dollár és az aranyár közti kapcsolatot. A világpiaci aranyár ugyanis dollárban van denominálva, így amennyiben a zöldhasú gyengül, a nemesfém nominális ára emelkedik, hogy a reálértékét tartani tudja. A dollár és az arany tehát alapvetően fordított irányban szoktak mozogni. Ha gyenge a dollár, akkor több aranyat vesznek a főfelhasználók, mint India, Kína, Törökország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Vietnam, illetve két fejlett állam, Olaszország és az Egyesült Államok. A gyenge dollár miatt

nőnek az inflációs aggályok,

emiatt a befektetők egy része a biztonságosnak vélt nemesfémekbe helyezi el tőkéjét. Azonban a dollár gyengülésének folyamatát a piaci szereplők nemcsak lereagálják, hanem sok esetben túl is reagálják. Az arany drágulását látva ugyanis egyre többen kezdenek felkapaszkodni az emelkedő trendre, ami a nemesfém iránti keresletet is tovább hajtja. Ezen öngerjesztő folyamat pedig már a dollár gyengülése nélkül is egyre magasabb szintekre kergeti az árfolyamot. Tavaly ősszel is hasonló folyamatok bontakoztak ki, amikor a befektetői kereslet erősödése az arany árát annak ellenére is magasan tartotta, hogy közben a dollár árfolyama erősödött. Ebben persze nagy szerepe volt annak, hogy a pénzügyi válság terebélyesedésével a befektetők mentsvárként kezdték kezelni az arany piacát. A részvény- és nyersanyag-piacokról menekülő tőke számára a nemesfém piaca jelentett egy közel biztos menedéket – olvasható az aranypiac.hu-n. Az Allianz elemzőinek meglátása szerint az új csúcsok beállítása kapcsolatban áll az elmúlt időszak általános jegybanki politikájával. A monetáris irányítók és kormányok a recessziós hatások enyhítése érdekében nem csak az általános kamatszintet mérsékelték, de direkt módon

pénzt pumpáltak a gazdaságba

különböző pénzügyi eszközök, kötvények, értékpapírosított hitelkövetelések, eszközökkel fedezett követelések felvásárlásával. A gazdaságokba öntött pénz miatt a globális kockázatvállalási kedv hirtelen és tartósan megemelkedett, ez április óta hajtja fel az árakat az áru- és értéktőzsdéken. Érdemes kiemelni tehát, hogy az aranyláz nem a gazdasági fellendülés következménye, hanem elsősorban likviditás-vezérelt folyamat: elég valószínűtlen feltételezés, hogy az S&P500 vállalatainak teljesítménye, illetve kilátásai csupán 20 százalékkal mérséklődtek 2008 májusa óta.

Az árfelhajtó vásárlóerő az árupiacot is elérte,

így természetesen emelkedett nemesfémek árfolyamának jegyzése is. Ez lehet a második motiváló faktor, ami az arany árának emelkedése mögött áll.A portfolio.hu szakemberei szerint a harmadik közrejátszó tényező az infláció. Tekintve, hogy a világpiacon a központi beavatkozásoknak köszönhetően megnőtt a pénzmennyiség, megemelkedtek az inflációs várakozások. Az inflációs nyomásnak még nem látjuk a konkrét jeleit, mivel a recessziós környezetben a kereslet is erőteljesen visszaesett.

Pénzmennyiséget infláció generálása nélkül ekkora mértékben növelni nem lehet: a pénzromlás ütemének emelkedése időben ugyan elnyújtható folyamat, de a hatás nem eliminálódik csupán a kereslet visszaesésétől. Az arany – mint infláció elleni védekezésül használt eszköz – iránt mutatott kereslet élénkülése a jegybanki lépések kockázatossága miatti óvatosság egyik jele lehet.

Az arany árának másik felhajtó ereje a fundamentális, azaz nem befektetési jellegű vásárláshoz kötődik. Ezt alapvetően

az ékszegyártás által gerjesztett nemesfémszükséglet

táplálja. Olyan országok vesznek sok aranyat, ahol tradíciója van az arany ékszereknek, nagy a népesség, és fontos keresletmeghatározó paraméter a GDP alakulása valamint a házasságkötések száma. Ha nagyobb a gazdasági kibocsátás, illetve ha több a házasság, az ösztönzi a keresletet. A főfelhasználó országok esetében ezek nagyon fontos keresletmeghatározó paraméterek, mivel nagy és fiatal népességgel rendelkeznek, ráadásul jellemzően a válság sem tépázta meg őket (kivételt Dubaj és a fejlett országok jelentik).

Az árfelhajtó folyamatok nemrég irányt váltottak. A MarketWatch nak nyilatkozó elemzők szerint nem csak a dollár további erősödésétől, de az arany piacán jelentkező eladási nyomástól is tartani kell. Az arany árfolyamából mindössze 15 dollárt vett el az amerikai deviza felértékelődése, a veszteségek maradékát az erre reagáló eladók generálták. A befektetők felőli igény egyelőre magas szinteken tartja magát, amennyiben azonban a gazdasági aggodalmak és az egyesek részéről meglevő inflációs félelmek enyhülnének, vélhetően az arany piaca sem úszna meg egy méretesebb csökkenést.

Egyelőre azonban erről szó sincs, ráadásul a befektetők mellett feltörekvő jegybankok is vásárolják a nemesfémet eszköz diverzifikációs célokból. A korábbi hetekben India vásárolt 200 tonnát az IMF-től és a GFMS fémpiaci tanácsadó cég szerint Kína összességében mintegy 432 tonna aranyat vásárol még az idén, amivel

Kína válhat a világ legnagyobb aranyfogyasztójává.

Emellett az orosz jegybank is vásárolt 30 tonna aranyat az orosz nemesfém- és drágakőtartalékokat felhalmozó állami ügynökségtől ( Gohran ). A JP Morgan alapkezelője szerint az arany ára 1,315 dolláros magasságba emelkedhet pár hónapon belül, ezért továbbra is növelik kitettségüket az aranypiac felé.

Hazai viszonylatban az aranyláz gőzerővel tombol a lakosság körében. Ezt az is bizonyítja, hogy októbertől már a Piraeus Bank is árusít aranyat érmék és rudak formájában. Az újkeletű banki szolgáltatás a fővárosban és más nagyobb városokban is elérhető. A BCR -n kívül, mely aranyat vásárol ügyfeleitől, semmilyen más hazai bank sem tevékenykedik ebben a doméniumban.

Az utóbbi két hónapban a Pireaus Bank közel 25 kg aranyat adott el 750 000 euró értékben. A 200 vásárló negyede cégmenedzser és ugyanennyien dolgoznak a pénzügyi szektorban. Az aranyat

129 lejes grammonkénti áron árusítják.

Így a legkisebb, 5 grammot nyomó rúd is 645 lejbe kerül. Ehhez képest a Román Nemzeti Bank (BNR) 109,5 lejes grammonkénti árral számolt, a BCR pedig 74,9 lejért veszi az aranyat.

Dragoş Cabat pénzügyi elemző úgy vélekedik, hogy valószínűleg a gazdag romániaiak tanácsadói aranyvásárlást javasolnak arra alapozva, hogy az egy ilyen ingatag gazdasági helyzetben is megőrzi értékét. Mégis, hiba most aranyat vásárolni, amikor az ára történelmi magasságokban szárnyal – tette hozzá a szakértő.

Jelenleg az arannyal történő műveletek nem adókötelesek és nem tartoznak Áfa-fizetés kötelezettsége alá sem Romániában. A tőzsdei ügyletek adófizetési kötelezettség alá vonásával párhuzamosan még bizonytalan, hogy jövőre is megmaradnak-e az aranykereskedelemre vonatkozó adókedvezmények.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!