A belső piac és a lobbierő szélesítését célozzák a magyarországi nagybefektetők

24 tagjával a szervezet eddig kizárólag a nagybefektetőket tömörítette. A nyitásról múlt csütörtökön döntöttek, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület marosvásárhelyi elnökségi gyűlésén. A részleteket is tisztázó stratégia januárban készül el. Diósi László igazgatótanácsi tagot, OTP vezért kérdeztük.

Négy éves a Romániai Magyar Üzleti Egyesület. Mi volt a logikája az intézményesülésnek?

Diósi László: - A magyarországi befektetéseknek nem volt például az olasz vállalkozók szövetségéhez hasonló, súlyt és lobbierőt képviselő fóruma. A befektetők első hulláma megegyezett majd létrejött a több száz millió eurónyi súlyt képviselő szövetség. Ez jelentős része a magyarországi tőkearánynak. Az elsődleges a belső kapcsolatok kialakítása volt, hogy közös összejöveteleket, fórumokat szervezzünk. Az, hogy együtt vagyunk abban segít, hogy szélesíti a lehetőségeinket. Több szinten működünk együtt. A legkézenfekvőbb az informális része, vagyis az, hogy információkat cserélünk az üzleti környezetről. Ugyanakkor egymásnak ügyfelei is vagyunk sok fronton.

Az is hozzátartozik a küldetésünkhöz, hogy híd és kapocs legyen az országok között, segítse egymás megismerését ezáltal a kölcsönös bizalom növelését, elősegítse az új befektetők piacra lépését.

Végez-e a Romániai Magyar Üzleti Egyesület valamiféle szponzorizációs tevékenységet?

– Valamennyien támogatunk kulturális programokat. Adott esetben támogatási stratégiánknak vannak közös pontjai is. Legtöbben támogatjuk a Sapientia Tudományegyetemet – a MOL, Richter és OTP ösztöndíjakat ad abból a megfontolásból is, hogy biztosítsuk a magyar nyelvű utánpótlást.

Az egyesület klubszerű. Ahhoz, hogy egy újabb tag beléphessen két tag ajánlására van szükség és más feltételeket is teljesíteni kell...

– Az indok egyszerű. A '90-es évek elején nem segítette a magyar-magyar kapcsolatokat az, hogy nagy számban jelentek meg a romániai piacon a magyarországi kóklerek. Sok olyan vállalkozás volt, ami cserben hagyta helyi partnereit. Ezért, hogy egy vállalkozás beléphessen a Romániai Magyar Üzleti Egyesületbe, minőséget és referenciát kell felmutatnia. Tisztességes üzletnek kell lennie.

Ezt nem jelenti azt is, hogy az egyesület önkorlátozóvá vált?

– Stratégiai váltásnál vagyunk mert teljesítettük elsődleges céljainkat. Nyitunk a kisebb vállalkozások felé is – kilencezer magyarországi tőkéjű vállalkozás működik Romániában. Tanulmányoztuk és nagyon tanulságosnak találtuk az olasz vállalkozó szövetséget. Régóta vitázunk azon, hogy és mikor kellene nyitni de eddig nem lett volna értelme. Ennek akkor van értelme, ha szolgáltatásokat is tudunk nyújtani a tagjainknak. Most már úgy látjuk, hogy ki tudunk alakítani egy olyan szolgáltatási kört, ami miatt tartalma és fokozott lobbi ereje lehet egy többszintű rendszernek. Differenciáltak lesznek a díjak és a szolgáltatások.

Mi indokolná azt, hogy a romániai magyar vállalatok felé is nyissanak?

– Ez nem lenne teljesen új, mert már vannak romániai tagjaink. A szélesítés oka, hogy hatalmas belső energiák vannak, hiszen, ha a romániai vállalkozások belépnek a belső piacok is megnyílnak a számunkra és a maguk során tisztábban megmutatkoznak a romániai tőkéjű vállalatok számára a magyarországi lehetőségek.