Sokan arra figyelmeztetnek, hogy újabb spekulációs hullám van kialakulóban a gazdaságba pumpált állami pénzek miatt. Utánajártunk, igaz-e?
Egyre többen hangoztatják, hogy a gazdaságot fellendíteni hivatott programok maguk is pénzpiaci buborékot szülhetnek. A legutóbbi lufi az Amerikai Egyesült Államok ingatlanpiacán pukkadt ki, és hatásait világszerte éreztette. A következmények enyhítése végett az államok és a központi bankok százmilliárd dollárokat pumpáltak a gazdaságba, ezzel elkerülve a bankok és az autógyárak csődjét. Sokak szerint azonban ez újabb spekulációs hullámot alakított ki, amit a tőzsdék stabil és gyors emelkedése, valamint a kötvénypiacok, ezen belül az államkölcsönök iránti kereslet illetve a nyersanyagárak növekedése tükröz. Neves közgazdászokat, Dr. Juhász Jácint ot, a BBTE Közgazdaságtudományi kar dékán helyettesét, valamint Dr. Nagy Bálint Zsolt ot, a BBTE Közgazdaságtudományi karának adjunktusát kérdeztük arról, hogy mennyire valós veszély egy újabb pénzpiaci buborék kialakulása és a válság továbbgyűrűzése.
Mi is a pénzpiaci buborék?
Buborékról akkor beszélünk, ha a pillanatnyi ár az általános piaci vélekedés szerint nem tükrözi az eszköz belsõ értéket, azaz nyilvánvaló, hogy az adott befektetés többet vagy épp kevesebbet ér. Amennyiben a pillanatnyi érték alacsonyabb, mint a belsõ érték, akkor negatív buborékról beszélünk.
Buborék akkor alakul ki, ha a piac szereplõi arra számítanak, hogy az ár belsõ értéktõl való távolodása még tovább tart, azaz az áremelkedés, illetve árcsökkenés minden fundamentális hatás nélkül tovább folytatódik. A folyamat feltételezi, hogy a piac szereplõi az árak növekedésére spekulálnak, csupán abból kiindulva, hogy a többi szereplõ is erre spekulál.
A buborékok kipukkanása akkor következik be, ha a mesterségesen feltornázott árak egy újabb spekulációs hullám hatására hirtelen visszaesnek, akár a reálértékük alá csökkenve.
Valóban kialakulhat egy újabb pénzpiaci lufi a gazdaságösztönző programok hatására?
Dr. Juhász Jácint: - Románia esetében nem beszélhetünk buborékról, mert az állam nem osztott pénzt, nincs likviditástöbblet. Jelenleg a pénzigény sokkal nagyobb, mint az előző időszakban, elsősorban azért, mert nagyon sok pénz visszahúzódott a gazdaságból. Sok befektető visszavonult, az országok megtakarításai elapadtak. Amíg ezek a pénzek nem áramlanak vissza a reálgazdaságba, valamivel pótolni kell a hiányt.
A kérdés az hogy mi fog történni, ha a helyzet stabilizálódik? Hogy ha az elbújt pénz visszajön és emellett a kormányzatok és nemzetközi intézmények által a gazdaságba pumpált pénzek is megmaradnak, valóban egy likviditás többlet, felesleg keletkezik. Azonban ez nem rejt magában akkora problémát, mint a likviditáshiány.
A túl sok likviditás hozamcsökkenést okoz a piacon, a buborékoknak pedig épp az a jellegzetessége, hogy nagy hozamokat gerjesztenek majd hirtelen kipukkadva veszteséget okoznak. A likviditástöbblet ezt definíció szerint nem tudja okozni, mert épp a hozamokat csökkenti.
Tehát véleményem szerint nem fog kialakulni buborék. Főleg azért nem, mert a kelet-európai országokhoz hasonlóan Nyugat-Európa is sok hitelre fog szorulni, hogy a gazdasági reformokat megvalósítsák. Likviditáshiány és nem többlet áll tehát elő, Kelet-Európában még inkább, mint Nyugat-Európában.
Tehát szerinted nem spekulatívak ezek a tőzsdei emelkedések...
– Nem érzem spekulatívnak a tőzsdei emelkedéseket, pontosan azért nem, mert nagyon alacsony a likviditás. Akkor lesznek spekulatívak a tőzsdei mozgások, hogy ha az árfolyamok emelkedését kísérni fogja a likviditás növekedése is. Jelenleg kevés a tőzsdei befektető, akik likviditáshiányban meghatározott hozamokat érnek el. A helyzet stabilizálódásával várhatóan visszaszivárognak az emberek, így nőnek a hozamok. Amíg ez nem történik meg addig nem túl spekulatív ez a mozgás. Kevés szereplőn keveset lehet bukni.
A nyersanyagárak miért emelkednek ilyen erősen?
– A nyersanyagárak a gazdaság alakulását követik. A gazdasági tevékenységek visszafogásának következtében 2008-ban az árak hatalmas mértékben lecsökkentek. Ehhez képest kezdődik a növekedés. Ha megnézzük, hogy hol vannak a nyersanyagárak 2007 végéhez, 2008 közepéhez képest, azok nem emelkedtek kiindulási szintjük fölé. Például az építőanyag-ipar esetén az árak még mindig jelentősen alulmaradnak az 1,5-2 évvel ezelőtti értékhez képest. Persze lehet hogy ez a korrekció túl gyors.
________
Valóban kelthetnek pénzpiaci buborékot a gazdaságösztönző programok és likviditástöbblet?
Dr. Nagy Bálint Zsolt: - Önmagában ettől a likviditás-stimulálástól, relatív likviditásbőségtől nem várható egy újabb pénzügyi piaci buborék kialakulása. A buborékok okaként sokkal fontosabbaknak tartom az egyéb konjunkturális, illetve a kulturális, szociális és pszichológiai tényezőket.
Beszélhetünk egyáltalán likviditástöbbletről a világban?
– Attól függ, hogy mihez képest. Figyelembe kell venni, hogy mivel ez egy likviditáskrízisben megnyilvánuló válság, szükség van likviditásinjekciókra. Ha egy lyukat betömünk, akkor nem mondhatjuk, hogy egy többlet keletkezett. Azonban nehéz megállapítani, hogy mikor sikerült pont betömni a rést, és mikor tettünk túl sokat hozzá. Ha az utóbbi történne, az 1-2 éven belül inflációs nyomást gerjeszt, azonban ennek most még nem látjuk a jeleit.
Milyen hozamokat csökkent a likviditástöbblet? Hogyan lehet elképzelni a folyamatot?
A likviditásinjekció hatására az állampapír-piaci hozamok lényegesen csökkentek. Ez annak köszönhető, hogy a válság enyhülésével már magasabb áron kelnek el ezek az értékpapírok. Továbbá a hozamkülönbözetek, az ún. spread -ek lényegesen elkezdtek csökkeni. A spreadek nagyfokú emelkedése jelzi, hogy válság van; lehet az likviditási, bizalmi vagy egyéb. Hasonlóan csökkentek a bankközi kamatlábak is, ami azért nagyon fontos, mert jelzi, hogy kiolvadtak a pénzpiacok. Például a Libor-OIS hozamkülönbözet is csökkent, ami azt jelenti, hogy ismét hitelezik egymást a bankok. Ez nagyon fontos.
Mennyire stabil a világ tőzsdéinek a növekedése?
– Nem növekednek teljesen stabilan. A romániai tőzsde esetében senki sem bízik abban, hogy az árfolyamok és a hozamok töretlenül fognak növekedni. Az emelkedés inkább stabilizálódni látszik, de bármikor következhetnek kisebb nagyobb korrekciók, amelyeket sok tényező, akár a politikai választások kimenetele is befolyásolhat.
Mennyire lehetnek spekulatívak ezek az emelkedések?
– Nehezen definiálható, hogy ilyen rövid távon mikor spekulatív egy árfolyam emelkedés. Lehetséges, hogy mesterségesen feltornázott árfolyamok állnak emögött, bár én mégis inkább annak a jelét látom ebben, hogy a válság mélypontján túl vagyunk. Ez egy klasszikus tankönyvbeli klisé, miszerint a tőzsdei mutatók elöljáró mutatók, növekedésükkel megelőzik a GDP növekedést és a GDP csökkenése előtt elkezdenek esni. Ilyen értelemben az árfolyamok növekedése már azt jelzi, hogy a recesszió mélypontján túl vagyunk.
Hogyan képzeled el a következő néhány évet világviszonylatban?
– Ami a válságból való kilábalást illeti, Románia esetében megfigyelhető egy elválás, elszakadás a világtól. A válság kezdetekor ez nem volt meg, mivel a világválság minket is magával rántott. A válság végén azonban minden jel arra mutat, hogy Románia elválik a nemzetközi trendtől, elsősorban az államháztartási szektor egyensúlytalansága miatt. Románia legnagyobb problémái itt keresendők és nem a monetáris vagy pénzügyi szektorban. Ezért van szükség fiskális költségvetési intézkedésekre.
A pénzpiacok terén minden olyan intézkedés jól jön, ami több likviditást, nagyobb volument, nagyobb forgalmat tud indukálni. Az elemzők abban reménykednek, hogy a befektetési alapok terén lesz egy-két újítás: például tervezik bevezetni a tőzsdén forgatott befektetési alapokat (ETF-ek), amelyek nyugaton már nagyon népszerűek.
Szükség van még arra is, hogy minél több cég jelentkezzen nyilvános részvénykibocsátásokkal a tőzsdén. Emellett relatív alacsony az állampapírok forgalma is, mivel a költségvetési hiányt közvetlenül a bankoktól finanszírozzák.
Sok kérdésre ad okot az ingatlanpiac is. Véleményed szerint hogy fognak alakulni az ingatlanok árai a közeljövőben?
– Az ingatlanárak alakulását a legnehezebb megjósolni. Most nagyon rövid távú tényezők mozgatják le és fel az ingatlanpiaci árakat. Nyáron rövid időre megállította az árak zuhanását az Első Lakás program. Az igénylések száma azonban már nem növekszik olyan ütemben, így az ingatlanárak ismét elkezdtek csökkeni. Összességében elmondható, hogy az ingatlanpiacon még nem értük el a mélypontot.
Vége van a válságnak vagy véget fog érni a következő évben?
– Világszinten 60%-ig vagyok biztos abban, hogy a mélyponton túl vagyunk. Románia esetében sajnos elképzelhető egy W alakú gazdasági pálya. Elég valószínű, hogy lesz még egy visszaesése a mutatóknak és ez vonatkozik olyan feltörekvő gazdaságokra is, ahol bizonyos kulcs-reformokat nem sikerült végrehajtani az átmenet éveiben.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!