A gazdasági helyzet súlyos, de nem fenyeget államcsőd – állítja Juhász Jácint
2009. november 17. – 10:54
frissítve
A közgazdász szerint nem merülhet fel az, hogy a román állam nem tudja kifizetni a tartozásait, de mindennek a reálszféra issza meg a levét.
Az elmúlt hetekben felerősödött a Románia gazdasági helyzetét övező bizonytalanság. Dr. Juhász Jácintot, a BBTE Közgazdaságtudományi karának dékánhelyettesét kérdeztük Románia jövőképéről, az alkalmazandó reformokról, az közkiadások átstrukturálásáról.
Milyen lehetőségei vannak Romániának, és milyen veszélyekkel kell szembenézzen az ország az elkövetkező időszakban?
Dr. Juhász Jácint: - Románia felett sötét fellegek gyülekeznek, melyek nem akarnak elvonulni. Ez az év a választások és politika éve volt, a gazdaság háttérbe szorult: gyakorlatilag nem történt semmi ezen a téren. A nemzetközi konjunktúra miatt lett volna lehetőség bevállalni nagyon sok, szociális programokat csökkentő intézkedést, azzal az ürüggyel, hogy a világválság miatt ez muszáj. Mivel ez nem történt meg, nagy a feszültség likviditás területén, óriási hiánnyal számolunk. Költségvetés terén szintén nagy a feszültség, a gazdaság hanyatlik, és semmi nem történik, ami ezt korrigálná. Jövőre már nem tudjuk azt eljátszani, hogy azért kell nyugdíjat csökkenteni, mert világválság van. Akkor már csak Románia lesz válságban. Az ország a világválságtól függetlenül fog válságba kerülni, amit csak nagyon népszerűtlen politikákkal lehet majd orvosolni. Nincs más választás, mint a kormányzati kiadások csökkentése, adónövelés, ami a közemberek szempontjából egyértelműen negatívum: azt fogják mondani, hogy rosszabbul élnek, mint például 2008-ban. De sajnos nincs más megoldás. Én csak abban reménykedem, hogy mégis lesznek majd olyan gazdaságélénkítő csomagok, amelyek tényleg segítenek a gazdaságon. Nagyon sok kis- és középvállalat a lehetőségeik szélénél áll, és abban reménykedik, hogy ha Nyugaton a helyzet rendeződik, akkor nekik is jobb lesz. De hiába javul a nyugati gazdaság, Romániát nem fogja magával húzni, így a kis- és középvállalatok helyzete nem javul. Ha ez kiderül, akkor csődhullám következhet. A bankok is profitábilisak, és a nagyvállalatok is kibírták ezt a sokkot: a terheket átadták vagy a beszállító kisvállalatoknak, vagy pedig a fogyasztóknak. Látni lehet, hogy jövőre a lakosság, valamint a kis- és középvállalatok lesznek a kárvallottak.
Előfordulhat, hogy az állam egyik pillanatról a másikra nem tudja kifizetni a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét?
– Ez nem fordulhat elő, mert minden hónapban van az államnak annyi jövedelme, amely a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges. Azonban a nyugdíjkasszának van egy hiánya, és hogy a nyugdíjalap költségvetése helyreálljon, 15-20 százalékos nyugdíjcsökkentést fognak eszközölni. A nyugdíjat nem az állam fizeti, hanem az adófizetők: mindenki, aki dolgozik, havonta befizet a nyugdíjkasszába egy bizonyos összeget, amit aztán megkap a nyugdíjas. Ha ez nincs jól megtervezve, a rendszer kibillen az egyensúlyból.
Az egyensúlytalanságot vagy a járulékterhek növelésével, vagy a nyugdíjak csökkentésével lehetne kezelni. Ez nem valósult meg idén, hogy egyik fél se méltatlankodjon és ne válasszon rosszul. Jövőre meg kell történjen, mert a nyugdíjat nem lehet például az Áfából fedezni – ezek különálló alapot képeznek, amelyek között nincs átjárhatóság.
Az állami alkalmazottak bére más mechanizmus, különálló megoldást igényel. Itt a költségvetés deficitje jelenti a problémát. Ezt a hiányt pótolni lehet az alkalmazottak bérének csökkentésével, viszont ehhez nagyon erős politikai akarat és parlamenti erő kell, másképp mindenféle populista intézkedéssel a végrehajtás csak húzódik.
Véleményem szerint fontos belelátni ezeknek a béreknek a struktúrájába. Valóban akarjuk csökkenteni az orvosok bérét? Így is öt-tízszeres bérért mennek el nyugatra dolgozni. Ha ezen még csökkentenénk, odajuthatunk, hogy Ukrajnából kell majd hozzunk orvosokat, mert itthon már nem lesznek. A tanárok bérét csökkentsük? Vajon akkor a fiatal generációból ki akar majd tanár lenni? Mert ha azzal az alternatívával kell szembenézz, hogy fele annyit keresel, mintha asztalos lennél, akkor kérdéses, hogy ki neveli fel a következő generációt?
Az ilyen megoldásokkal csak helyileg lehet orvosolni a problémát. Kell költségvetési vagy közigazgatási reform, de nem bércsökkentés – ezzel esetleg egy évre enyhíteni lehet a gondokon, de a következő tíz év fogja elszenvedni a döntések következményeit.
Bércsökkentés helyett arra kéne választ találni, hogy vannak-e olyan állami szektorok vagy közalkalmazottak, ahol átfedés, esetleg fölösleg van, és ezért a munkát nem végzik el megfelelően? A közigazgatási reformmal semlegesíthetnénk ezeket az átfedéseket és racionalizálhatnánk a szektor működését. Nem csökkenteni kell a fizetéseket, hanem fölösleges munkahelyeket felszámolni, illetve munkaköröket összevonni. Ha ez megtörténik, nincs gond a fizetéssel, a béralap csökkenni fog, mert kevesebb lesz az alkalmazott. A pénzügyminisztérium munkájának felét át lehetne tenni online platformokra, és el lehetne bocsátani az emberek nagy részét.
A közigazgatási reform mellett milyen más reformokat lát kivitelezhetőnek? Az Áfa csökkentését vagy növelését ésszerűnek tartja?
– A magyarországi Áfa-növelés után valószínűleg Románia is egy lépésre van attól, hogy megemelje az Áfát, mert nincs más, amiből fedezni lehessen a költségvetési hiányt. A deficitet külföld nem akarja, a Nemzetközi Valutaalap túl soknak tartja, ezért muszáj ezt csökkenteni. Az egyik legkézenfekvőbb módszer az Áfa növelés, ami lehet ideiglenes, egy évre szóló is.
Az Áfa a fogyasztást adóztatja, visszafogva azt, ennélfogva többet tud a megtakarítás felé áramoltatni. Előnye, hogy nem csökkenti a munkára való hajlandóságot. Ez a legkézenfekvőbb megoldás, jobb, mint a jövedelemadó emelés, ami már így is rendkívül magas. Ha a jövedelemadót tovább növelnék, az mérsékelné a munkakedvet, így lényegesen nagyobb összeget nem tudnának begyűjteni.
Fennáll az államcsőd veszélye, ha nem valósítják meg a reformokat?
– Az államcsőd még nagyon messze van, hiszen ez azt jelentené, hogy Románia be kéne jelentse a fizetésképtelenségét. A jegybanki tartalékokból akár az IMF hitelt is visszafizethetnénk, igaz, akkor kiürülne a kassza. Azért sem látom a potenciális államcsődnek a veszélyét, mert ezernyi szállal vagyunk kötve a nyugati világhoz, mind az EU, mind a NATO szintjén, mind a nemzetközi intézményekkel kötött szerződések keretében.
A kifizetések meg fognak történni, a nagyobb probléma, hogy a gazdaság sínyli meg azt. Milyen árat követel a törlesztés? Hány vállalat fog még csődbe menni, hány embert fognak kirúgni, mekkora lesz a gazdasági csökkenés? Ezek a kérdések borúlátásra adnak okot, és az a kormány, mely nem tesz semmit, nagyon gyorsan bukni fog. A piactól egyértelműen negatív jelzések érkeznek. A vállalati szektor, a vállalatvezetők nagyon elmarasztalóan nyilatkoztak a kormányzatról az elmúlt évben.
Nemzetközi szinten Románia a lehető legrosszabb jellemzést kapta a válságkezelés terén. Ha a kormányzat a következő évben sem csinál semmit, akkor valószínűleg gyorsan előrehozott választások lesznek, illetve új, technokrata kormány alakulhat. Amíg ez bekövetkezik, nem tudjuk, mennyit veszítünk még abból a növekedésből és lendületből, amit 2000 és 2008 között sikeresen felhalmoztunk.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!