Az Unió még egy Porsche-vezér privát vadászkunyhójának költségeibe is beszállt, illegális hotelek építését finanszírozta a Kanári-szigeteken, és ez még semmi.
Segély egy szépségkirálynőnek cégalapítás céljából. Nem létező narancsszörp nem létező narancsültetvényről, ír kocsma létesítése Gibraltáron, hatástalan EP-választási reklámok, cannabistermesztés – az adófizetők pénzén. Egy brit euroszkeptikus szervezet összeírta azt az 50 legnagyobb átverést, amit az Európai Unió pénzalapjaiból finanszíroztak – ebből szemelgettünk.
Mi ez?
Az Open Europe egy magát függetlennek valló, brit gazdasági vezetõk által alapított think tank, amely a lisszaboni szerzõdés ellen kampányolt, és radikális EU-reformokat sürget. Londonban és Brüsszelben van irodája. Érvelésük szerint az unió fejlõdésének kritikus pontjára ért. Intézményei nem tudnak alkalmazkodni a fokozódó kihívásokhoz (alacsony gazdasági növekedés, globális verseny, a biztonság hiánya, demográfiai kírzis). Szerintük a gazdasági liberalizáció a megoldás, rugalmasabb struktúrák, nagyobb átláthatóság és felelõsség. >> Az Open Europe jelentése az elherdált milliókról [.pdf] >>
Vállalkozni jó
Portugáliában 173.274 eurót utaltak ki egy luxus golfközpontnak. A Tils Curt nevű spanyol luxusszállodalánc a regionális vidékfejlesztési alapból 100 ezer eurót nyert el.
Gibraltáron pedig rengeteg kocsma és vendéglő nyílt szintén EU-s vidékfejlesztési alapokból. A Lord Nelson Ltd, amely négy ír kocsmát működtetett már Gibraltáron, 145.422 angol fontot kapott Irish Bar fedőnevű projektjére.
A KOP Limited 80 ezer angol fontot kapott Sporting Restaurant-ra, a Jazz Nights Ltd 114 ezer fontot a Beach Club projektre.Egy andalúziai cég, amely egzotikus állatok bérbeadásával foglalkozott, 40 ezer euró támogatást kapott, amelyet többek közt turisták tevegeltetésére költött Spanyolország lankáin. Sevilla 2006-os szépségkirálynője, Ángela Cristina Cañas Durán pedig 7087 eurót kapott az andalúziai kormánytól, hogy beindíthassa rendezvényszervező vállalkozását. Wolfgang Porsche, az autógyártó egyik vezére csak 2500 eurót kapott egy németországi vadászkunyhó megvásárlására – a fejlesztési alapból.
1994 és 2006 között 30 millió euróval járult hozzá az EU illegális szállodaépítésekhez a Kanári-szigeteken. Spanyolországban 228 ezer cégből 36 ezer nem is létezett, ám támogatást kapott az EU szociális alapjából. Becslések szerint 100 millió ment így kárba a 600 millió euró támogatási alapból.
Hét olasz állampolgár 4 millió eurót kapott narancsszörp készítésére – ám kiderült, nemcsak a szörp, de a narancsültetvény sem létezik, melynek terméséből gyártották volna a narancslevet. 2002-ben lefülelték őket, jelenleg börtönbüntetésüket töltik.
A csalás halált is okozhat
Az utóbbi hét évben Szicília 175 millió eurót kapott az EU-tól az omlásveszély megelőzésére, a meredek hegyoldalak megerősítésére, az ezzel kapcsolatos infrastruktúra-fejlesztésekre. A pénzt másra költötték vagy éppen elsikkasztották.
A beruházások elmaradása következtében az esőzések Messina városában idén szeptemberben földcsuszamlásokat okoztak, 25-en meghaltak, több mint 700-an maradtak hajlék nélkül.
Ugyancsak Szicíliában 12 személy 12 millió eurót kapott mezőgazdasági uniós alapokból, három különböző földterületre. A helyi hatóságok kiderítették, a névleg narancs- és citromtermesztésre használt földek egy része elhunyt személyek tulajdonában volt, más területeken pedig iskolák, illetve vasútvonalak találhatók.
A svédek a legkeményebbek
A svédországi Malmö városa 80 ezer eurót kapott a város virtuális, Second Life-beli megépítésére – a projekt azt célozta volna, hogy a fiatal internethasználó polgárokat jobban bevonja a közösség életébe. A projekt bukás volt – kiderült, a fiatal svédeket nem érdekli a Second Life. Jövő márciusban kiértékelik a projektet – ha addig nem lesz elég virtuális látogatója a virtuális Malmönek, a projektet bezárják.
Egy svéd farmer 200 eurót kapott az EU-tól teljesen törvényesen egy olyan földterület után, amelyen cannabist termesztett. A cannabis eladása illegális ugyan Svédországban, ám a növény termesztése ipari célokból (például kenderkötél gyártására) engedélyezett.
Észak-Svédországban 2,4 millió eurót költött az állam egy gyerekplanetárium felépítésére, ebből 850 ezret az EU finanszírozott. Mivel teljes csődnek bizonyult, felavatása után öt évvel, 2005-ben a létesítményt kénytelenek voltak eladni 150 ezer euróért egy magánberuházónak.
Kicsi ide, kicsi oda…
Az Európai Bizottság 72 millió eurót költött egy dohányzásellenes kampányra, amelynek részeként például Helpisodes néven animációs websorozatot indított, amelyben dohányzásellenes szuperhősök segítenek az embereknek leszokni. Eközben azonban az EU ugyancsak támogatja a dohánytermesztőket is – 293 millió euróval évente.
Ha az egyik kezemmel adok, akkor a másikkal is muszáj – talán ezt az elvet követte az EU a következő esetben is. 2008-ban a görög termelők pénzt kaptak egy svédországi reklámkampányra, amely során a görög krumplit népszerűsítették. Svédország az utóbbi kétszáz évben egyebet sem nagyon termelt, mint krumplit, tehát a görög termék betörése a piacra óriási felháborodást keltett. (Az már csak hab a tortán, hogy a svéd postaládákba bedobott szórólapokat görögről egy automatikus fordítóprogrammal ültették át svéd nyelvre.)
A végeredmény: a svéd gazdák is kaptak EU-s támogatást, hogy a svéd krumplit népszerűsítsék.
Európai közbeszerzési és marketingtippek
Szlovákiában Marian Januąek akkori építkezési miniszter többmillió eurós tendert írt ki EU-alapok szétosztásának technikai hátterére. A versenytárgyalás kiírása azonban a szó szoros értelmében egy zárt ajtó mögött történt, oda függesztették ki az értesítést, tehát gyakorlatilag senki nem tudott róla. A 120 millió eurós szerződést a Zamedia és az Avocat nevű cégek konzorciuma nyerte, ezekről azt vélik tudni, hogy Ján Slota szélsőjobb politikus áll mögöttük. Az Európai Bizottság vizsgálata az ügyben folyamatban van.
Az EP-választási információs kampány részeként az Európai Parlament a tagállamokban több üzenődobozt indított útnak; ezek olyan kis fülkék voltak, amelyekben a választópolgár 20 másodperces üzenetet vehetett fel, amelyet a brüsszeli hivatalnokoknak és politikusoknak közvetítettek. Minden egyes üzenődoboz 33 ezer angol fontba került.
Az Európai Bizottság hat, a repülőtereken az utasok teljes átvilágításához használható szkennert vásárolt 725 ezer euróért 2001 után; ám mivel a parlament a szkennerek felszerelése ellen szavazott, azóta is egy raktárban rozsdásodnak.
Videókészítő fesztivál az európai állampolgárság népszerűsítésére: 400 ezer euró. Az amszterdami műhelymunka során 150 fiatal alkotó tanult a filmkészítésről, és készítette el saját rövidfilmjeit, amelyeknek a kultúraközi dialógust és az európai állampolgárság eszméjét kellett népszerűsíteniük. (Összehasonlításképpen az idei Filmtett-tábor mintegy 7000 eurót kapott a Magyar Mozgókép Közalapítványtól.)
A 18-24 éves korosztály szavazókedvének erősítését célzó idei MTV-kampány 2,3 millió euróba került. Az Europe can you hear me? (Európa, hallasz engem?) című kampány keretében az EP-választások előtt több európai városban összegyűltek a fiatalok, és együtt kiáltották a címbeli kérdést. Idén rekordalacsony, 43 százalékos részvételi arányt mértek a választásokon.
Az Európai Parlament tévéadója, az Europarl az adófizetőknek 9 millió eurójába kerül évente, és egyelőre nem tapasztalni a beharangozott évi 20-40 milliós nézőszámot. 2008 szeptembere és 2009 januárja között 120 ezren követték a webtévé adását.
A számvevőszék hibákat észlelt
Az Európai Számvevőszék (ECA) nem zárta le jelentését a 2008-as EU-költségvetésről; vagyis arról, hogy a 2008-as évben a pénz hogyan és mire ment el – állítja az Open Europe, hozzátéve, a számvevőszék több költségvetési területen – idetartozik a kohéziós alap, a kutatásra, energiára és közlekedésre szánt alap, a külső segélyezés és a bővítés, valamint a mezőgazdasági programok egy része – hibákat észlelt.
A strukturális alap, amely majdnem a teljes költségvetés harmadát teszi ki, problematikus marad, és ez az a terület, amelyet leginkább érintenek a tévedések. A számvevőszék becslése szerint az ebből az alapból kifizetett támogatások legkevesebb 11 százalékát soha nem is szabadott volna odaítélni a kedvezményezettnek. Az alapok korrekt felhasználásáért a tagállamok, ám végsősoron az Európai Bizottság felel – állapítja meg továbbá a számvevőszék.
Az EU költségvetése 2007 és 2013 között 975 milliárd eurót tesz ki; a britek átlag 10 milliárd angol fontot fizetnek egy évben, és átlag 5,2 milliárdot kapnak vissza ebből – jegyzi meg az Open Europe, amely másfelől azzal érvel, hogy az alapok szétosztásánál még csak nem is a szükségben lévő államok kapnak a legtöbbet (ha a lakosok számával arányosan nézzük a kapott uniós alapokat), hanem olyan régi tagállamok, mint Luxembourg, Belgium és Görögország. Abszolút értékben a legtöbb pénzt Franciaország kapja, 2007-2013 között 89 milliárdot, míg Nagy-Britannia 46 milliárdot.
A vidékfejlesztésre megítélt pénzek 32 százaléka esetében merült fel számvevőszéki kifogás. A mezőgazdasági támogatások ellen sok kifogása van az Open Europe-nak, szerintük nagyon sokan kapnak úgy támogatást, hogy nem is termelnek semmit, mert a rendszer a földtulajdonosokat támogatja. Ugyanakkor a támogatási rendszer fenntartása az élelmiszerek árának emelkedéséhez vezet.
Nem a szegények kapják a legtöbbet?
A strukturális alap, amely Európa versenyképességének növekedését és munkahelyek teremtését célozza, 45 milliárd euró körüli összeg évente. A számvevőszék szerint a támogatott projektek 43 százaléka tartalmazott hibát; 4 milliárd eurót 2007-ben nem is kellett volna visszaosztani a tagállamoknak. Az alap összege 2007-2013 között időszakra 310 milliárd euró. Célja a szegényebb régiók fellendítése lenne – az Open Europa szerint azonban alig több mint felét kapják az új tagállamok, a többin az EU 15 régi tagállama osztozik.
Régiókon belül sem oda jut a pénz, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, állítják, Délkelet-Anglia példáját hozva föl, ahol a legszegényebb térségek csupán a régiónak jutott támogatás 10-30 százalékát kapták. A régiók szabad kezet kapnak az alapok szétosztásában, ám mivel ha két éven belül nem használják fel a pénzt, azt visszavonják, igyekeznek gyorsan elkölteni, és a minőségi és racionalitási szempont kerül háttérbe – véli az Open Europe.
A kultúrára és állampolgárokat célzó kampányokra is eurómilliárdokat oszt szét az EU, az Open Europa szerint ezzel az a gond, hogy a pénz nagy része az EU saját promóciójára megy rá, az integrációt népszerűsíti az adófizetők pénzén – márpedig köztük vannak, akik nem akarnak egy még inkább integrált EU-ban élni, érvel a jelentés.
2008-ban az EU 2,4 milliárd eurót költött az integráció népszerűsítésére és a még közelibb Unió képének erősítésére. Ez az alap ahhoz sem járul hozzá, hogy kiegyensúlyozott vita alakuljon ki Európa jövőjéről – teszi hozzá a jelentés. Ugyanakkor mivel az EU-nak nincs a kultúra, állampolgárság, oktatás területein törvényhozási jogköre, kérdéses, minek létezik ez a költségvetési tétel.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!