Miért nem kapunk idén IMF-hitelt, és mi lesz még ebből?

Az IMF elhalasztotta a harmadik, 1,5 milliárd eurós részlet folyósítását, miután a kormánynak nem sikerült a megszabott határidőn belül foganatosítania a feltételként szabott intézkedéseket. Január elején egy újabb küldöttség érkezik Romániába a gazdasági helyzet értékelése céljából, és január 20-ra várható a kölcsön harmadik részletének kiutalása. Ez legkevesebb másfél hónapos késést jelent. Komoly következményei lehetnek annak, hogy az IMF-hitelrészlet késik. Az államkincstár hamarosan likviditás hiányával fog küzdeni, és így előfordulhat, hogy az állam nem tudja fizetni a tartozásait, a folyó fizetési mérleg erősen kibillen. Az állam a bankok és hitelintézmények kezében levő kötvényei ellenében folyamatos kamatfizetésre van kötelezve, lejáratukkor pedig vissza kell fizesse annak névértékét. Ha a fizetésképtelenségéből nem képes kilábalni, Románia akár államcsődöt is jelenthet. A lakosságot ez abban érintheti, hogy az állam nem tudja kifizetni a nyugdíjakat és az állami alkalmazottak bérét, illetve képtelen biztosítani a közjavak megfelelő minőségét. Nem jut pénz például az egészségügyre, tanügyre vagy a mezőgazdaság támogatására. Az IMF-hitel nem csak önmagáért fontos, hanem egyfajta biztosítékot is jelent más finanszírozási ágazatok felé, amelyekhez Románia kedvezményes hitelek reményében fordulhat. A hitelrészlet folyósításának elutasítása negatívan hat az ország kockázati besorolására és hitelminősítésére. A pénzügyminisztériumnak nem lesz más választása, mint hogy magas kamatok mellett vegyen fel kölcsönt a piacon. A lej erőteljesen meggyengülhet, a vállalkozások hitelfelvevő lehetőségei pedig még jobban leszűkülnek, hiszen a hazai bankoknál konkurensként jelenik meg az állami hitelkereslet. Ha ez a trend beáll, 2010 lehet a legmélyebb válság éve Románia számára. Románia márciusban kötötte az IMF szervezésében a közel 20 milliárd euró értékű, két évre szóló többoldalú hitelmegállapodását, aminek keretében eddig közel 7 milliárd euró kölcsönhöz jutott. Kezdetben 4,6%-ra szögezték le az államháztartás GDP arányos hiányának célját, amit később, augusztusban 7,3%-ra módosítottak. Ennek értelmében az államháztartás hiánya 36,5 milliárd lej lehet a 497,3 milliárd lejes GDP mellett. A gazdasági visszaesés ütemét 8,5%-ban állapították meg. Az első kilenc hónapban 5,1%-os GDP-arányos adósságot halmozott fel Románia, ami kisebb, mint az elvárt 5,4%. Fellélegezhettünk: teljesítettük a Valutaalap követelményét. Vajon ennyire egyszerű lenne a helyzet? A pozitív hír hallatán közgazdászok és politikusok készültek leleplezni a helyzet árnyoldalát. A Business Standard elemzői például az eredményt csak egyes kifizetések vagy közkiadások elhalasztásának tulajdonítják, mint a TVA-visszatérítés vagy egyes számlák törlesztése. Figyelmeztettek, a hiány valószínűleg az év végére fog összpontosulni, legfőképp, ha megmarad a politikai instabilitás. A jóslatok beigazolódni látszanak. Gheorghe Pogea megbízott pénzügyminiszter csütörtökön közölte: szinte biztosan túllépi a deficit a 7,3%-ot év végére. Az ING elemzőcsapata szerint a GDP akár 8,5-9%-át is elérheti a hiány, ami lehetetlenné teszi a jövő évi 5,9%-os határ megtartását. Az államháztartási deficit növekedése szoros összefüggésben van a honatyák által hozott intézkedések kimenetelével. Az állam elsősorban a kiadások oldalát próbálta moderálni. Ennek keretében Traian Băsescu államfő kihirdette az egységes bérezési és a kormányzati ügynökségek átszervezéséről szóló törvényt. Az előbbi hatása megkérdőjelezhető, mivel a sokat vitatott javaslatot 3%-os költségvetési hiányra építették, amit Románia régen túllépett. Az átszervezés törvénye alapján novemberben és decemberben kényszerszabadságra küldhetik az állami alkalmazottakat. A törvény egyébként a fizetésekre költött összeg 15,5 százalékának a megtakarítását írja elő. Ezt a célt akkor érhetik el, ha az alkalmazottakat 10 napos kényszerszabadságra küldik, vagy ennek megfelelő ideig szüneteltetik a munkát. Mivel októberben nem vitték véghez a szükséges kiadáscsökkentéseket, a közalkalmazottak bérét az év végéig 45%-kal kell lecsökkentsék. A törvény hatása nem csak a szabadságolás miatt teremt bizonytalanságot. Felmerül a kérdés: mi lesz a sok elküldött állami alkalmazottal, akik az átszervezés miatt az utcára kerülnek? A 223 kormányzati egységből 112 maradna, ami több mint tízezer új munkanélküli ellátását jelenti jövőre az államnak. A fizetési mérleg kiegyensúlyozásának másik módszere a bevételi oldal serkentése. Erre való törekvés volt az átalányadó bevezetése, ami a gazdasági fejlődés motorjának számító vállalkozásoktól vonta el a pénzt, árbevételük függvényében. A tevékenység nélküli vállalkozások is 2 200 lejt kell fizessenek az államkasszába. Az adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a várt nyereség helyett 100 millió lejes veszteséget okozott az állami költségvetésnek, mivel 26 ezer aktív cég volt kénytelen bezárni kapuit, így 56 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Az IMF-fel kötött egyezmény másik feltétele volt a nyugdíjrendszer és nyugdíjkorhatár átgondolása. Románia elfogadta a nyugdíjkorhatár emelésére és egységesítésére vonatkozó törvényt, így 2030-ra 65 évre emelik nemtől függetlenül a nyugdíjkorhatárt. Ennek az intézkedésnek még nem ismerjük az eredményét, de valószínűleg sokan továbbra is megtalálják majd a kiskapukat a korai nyugdíjaztatásra vagy a betegnyugdíjra. Mindezek ellenére a legnagyobb problémát mégis a 2010-es költségvetés jelentette, amit a jelenlegi politikai válság alatt elképzelhetetlen volt összeállítani és elfogadtatni. Felmerülhet a kérdés: miért annyira fontos az IMF hitel, ha belföldön is találunk finanszírozási forrásokat? A pénzügyminiszter szerint a bankok likviditásfölösleggel rendelkeznek, amit szívesebben fektetnek be 10%-os kamatláb mellett, mint az anyabank 0,5%-os kamatlába mellett. Románia jelenlegi államadóssága a GDP 30%-a, azaz 138,2 milliárd lej, ami 26%-kal nagyobb a tavalyi év végi értéknél. A pénzügyminisztérium novemberben 6 milliárd lej kölcsönt kíván felvenni a hazai bankoktól. Hétfőn 1,2 milliárd lej értékű kötvénye talált gazdára, 10%-os hozamszint mellett. Pénteken 790 millió euró kölcsönt vett fel, 5,25% éves kamatláb mellett. Románia más nemzetközi hitelekhez is folyamodik: a Világbank első, 300 millió eurós kölcsöne október 21-én folyt be az államkincstár kasszájába. A kormányalakításig azonban minden további finanszírozási forma kérdésessé vált, a politikao válság rányomja bélyegét az ország gazdasági és pénzügyi hatékonyságára. Hiába ígérték meg az IMF képvizelői pénteken Bukarestben, hogy a kormányválság rendezése után azonnal készek folyósítani a következő részleteket: Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője szerint kicsi az esélye annak, hogy a washingtoni pénzintézet már decemberben folyósítsa az 1,5 milliárd euró hitelrészletet. Hasonlóan nyilatkozott Elena Flores, az EB képviselője is, aki szerint már decemberben jóváhagyhatják az 1 milliárd euró értékű részlet kibocsátását, de a pénz folyósítása technikai okok miatt csak januárban történhet meg.