Mezőgazdasági körkép: miért lázadnak a gazdák?

Az állami szubvenciók késedelme miatti elégedetlenségüket fejezték ki múlt szerdán a Cotroceni-i palota előtt összegyűlt gazdák. A tüntetők azt is követelték, hogy a termékek előállításának helyszíne és a legelők fölött ne a helyi polgármesteri hivatal, hanem a termelőszövetkezet rendelkezzen. Emellett a közvetlen felvásárlók és gyártók erős alkupozícióját emelték ki a gondok forrásaként. Traian Băsescu szerdára hívta vissza a demonstráló gazdákat további egyeztetésekre. Az államfő megoldási javaslatai: egy mezőgazdasági bank létrehozása és a támogatások két részletben való kifizetése. Băsescu szorgalmazza, hogy a CEC Bank alakuljon át az agrárszektort finanszírozó intézménnyé, ezért ellenzi annak privatizálását. Két részletben ígéri a támogatások utalását, az elsőt november elejére, a másodikat legkésőbb decemberre. Az első részlet 15 lej leküldését jelenti juhonként illetve 200 lejt szarvasmarhánként.

Mi a gond a romániai mezőgazdasággal?

A mezőgazdaság, az erdészet és haltenyésztés a romániai GDP 9,7%-át adta 2008-ban, miközben ugyanezen szektorok az Unió többi államában csak 1,7%-kal járultak hozza az éves hazai össztermékhez. Romániában 0,42 hektár szántóföld esik egy főre, ami közel a duplája az európai átlagnak (0,236 ha/lakos). A hazai aktív lakosság egyharmada dolgozik a mezőgazdaságban, ami messze meghaladja az 5,9%-os Európai Uniós átlagot. Az évek folyamán egyre csökkent a mezőgazdaság súlya a GDP-ben. Ez annak tudható be, hogy a normál piacgazdaság útjára léptünk, illetve hogy más gazdasági ágazatok is fellendültek. A szolgáltatások ágazata 50%-át adja a GDP-nek, az ipar 24%-át, az építkezések 7,4%-át termelték meg a bruttó hazai összterméknek 2006-ban. Mindezek mellett Románia erős mezőgazdasági potenciállal rendelkező országnak tekinthető: 23,8 millió hektárnyi területének 61,7%-a mezőgazdasági terület. Ebből a 14,7 millió hektárból 9,4 millió (64%) szántóföld, 4,8 millió (33%) legelő és kaszáló. A szőlősök és gyümölcsösök 3%-át alkotják Románia mezőgazdasági területének. Románia vidéki gazdálkodásának legfőbb jellemvonását a saját fogyasztásra termelő háztartások képezik. Ezek a termelők nehezen jutnak más jövedelemforráshoz, így erősen függnek a mezőgazdasági termelés hatékonyságától és jövedelmezőségétől. Annak érdekében, hogy a paraszti háztartások átalakuljanak kereskedő családi gazdaságokká, és hogy megerősödjön a vidéki középréteg, a költségvetést a vidéki beruházások támogatására irányozták, illetve agrárhitelezésre ösztönözték a bankokat. A mezőgazdasági vállalkozások 86%-a mikrovállalkozás, kevesebb, mint 10 alkalmazottal. Ehhez adódik hozzá az 1600 kis- és középvállalkozás, amelyek egyenként 10-49 személyt foglalkoztatnak. A mezőgazdaságban dolgozók életkorát tekintve a munkaerő elöregedésének jelenségét figyelhetjük meg. A vidéken dolgozók 52,1%-a 45 évnél idősebb, a fiatalok csak 30%-át képezik a falun élő és dolgozó lakosságnak.Románia elsődleges agrár-kereskedelmi partnere az Európai Unió, 2007-ben például a mezőgazdasági export 70%-a irányult az Unióba, miközben a hazai mezőgazdasági import 72,4%-a is az EU-ból származik.

Románia európai uniós csatlakozása óta a Közös Agrárpolitika (KAP) hatálya alá tartozik. Az európai mezőgazdasági modell egy versenyképes, piacorientált szektor létrehozását célozza meg, amelynek a környezet védelme, a vidéki életkörülmények javítása és a mezőgazdasági ágazatok integrálása a központi elemei. A KAP első pillére a mezőgazdaság közvetlen szubvencionálása, a második a vidéki gazdálkodás integrált fejlesztése és a környezetvédelem. Románia mezőgazdálkodása egyelőre nem követi eléggé a piacgazdaság kívánalmait és nehezen reagál a fogyasztók szükségleteinek változására.

Október 8.-án José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közzétett egy közösségi költségvetési reformtervezetet, amely javasolja az agrárpolitika és a régiófejlesztés finanszírozásának csökkentését, olyan térségekben, ahol nem tapasztaltak szembetűnő javulást. A terv a 2014-2021 közti költségvetési periódusra vonatkozik.

Jelenleg az EU teljes költségvetésének több, mint háromnegyede régiófejlesztésre és a Közös Agrárpolitika támogatására irányul, amelyek kedvezményezettjei elsősorban az újonnan belépett országok, mint Románia.

2014-től a közösségi költségvetés három prioritást tűzött ki: munkahelyek teremtése, az éghajlatváltozás kezelése és az EU külpolitikája. Az agrárköltségvetést lecsökkentik, és a gazdáknak juttatott direkt támogatások helyett a mezőgazdaság versenyképességét és a zöld gazdálkodást szorgalmazzák.

Az agrárpolitika másik támogató eleme az országos költségvetésből erre elkülönített pénz.

2005-ben a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közösen elfogadott rendeletével életbe lépett a mezőgazdasági életjáradék , azzal a céllal, hogy a szétdarabolt területeket integrálja és ezzel együtt a termelékenységet javítsa. A program keretén belül azok a telektulajdonosok, akik eladják területüket, életük végéig 100 eurós éves járadékot kapnak hektáronként, illetve akik bérbe adják azt, 50 eurós éves hektáronkénti támogatásban részesülnek. A pénz lekérésének az egyik feltétele, hogy az igénylő legalább 62 éves kell legyen. 2009-ben összesen több mint 67.000 ilyen jellegű igénylés érkezett, miután 2008-ban csak 49.600-an kérték az életjáradék utalását.

2009. júliusában Ilie Sârbu, az akkori mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy 2010-től az életjáradék helyét átveszi a gazdák korai nyugdíjaztatása , aminek keretében 72 millió eurót fognak nekik kiutalni.

Mit tartalmaz a 2009-es mezőgazdasági költségvetés?

A 2009-es mezőgazdasági költségvetés szerint az ágazat 16 milliárd lej belföldi és uniós közösségi támogatásban részesül. Az összeg 25%-kal meghaladja a tavalyi évi agrárköltségvetést a borúlátó gazdasági előrejelzések ellenére. Az agrártárca a GDP 1,5 %-át kapja idén az állami költségvetésből.

Az ágazat teljes költségvetéséből 8,3 milliárd lejt az államháztartás és a mezőgazdasági minisztérium finanszíroz. Az Európai Unió támogatása 8,4 milliárd lejt tesz ki, ami a FEADR, FEGA és PHARE programokon keresztül válik elérhetővé az állampolgárok számára.

2009-ben az agrárköltségvetés leginkább az állattenyésztést és növénytermesztést támogatja, összesen 5,5 milliárd lej értékben.

4,6 milliárd lej direkt támogatást kapnak a mezőgazdasági termelők, ebből a megművelt területtel arányos kifizetések 3 milliárd lejt tesznek ki. Október 16-án kellett volna megkezdje a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) az idei területalapú támogatások kifizetését, ami négy-öt hónappal korábbi időpontot jelent, mint a korábbi években. Ezt december elsején kellene elkezdeni, és a következő év június 30-án kell befejezni. A gazdák idén 116 eurós támogatást kapnak hektáronként, ebből 71 euró uniós alapokból, a többi pedig az államkasszából származik. Tavaly 106 euró volt a hektáronkénti területalapú támogatás. Az APIA eddig 518 millió eurót fizetett ki a 2008-as mezőgazdasági munkálatokra, ebből 503 millió eurót az Európai Bizottság már vissza is térített. A 2008-as évi munkálatokra területalapú támogatást igénylő 1,13 millió gazdából már csak 14 ezer termelőt kell kifizetnie az APIA-nak az elnök szerint. Az eddigi években ezeket a szubvenciókat visszamenőleg kapták meg a gazdák.

Az állattenyésztés támogatására 1,5 milliárd lejt irányoztak elő. A mezőgazdasági minisztérium 120 illetve 100 lejt adna minden E illetve U osztályú sertésre, 570 lejt szarvasmarhánként, 44 lejt a juhok és kecskék után. További előirányzott támogatások: 1,6 lej szárnyasonként, 0,05lej tojásonként, 200 lej méhcsaládonként.

A növénytermesztőket 842 millió lejjel támogatják, amiből 150 millió az agrárhitel támogatását célozza. Májusban a kormány kijelentette, hogy a mezőgazdasági hitelek 30%-át átvállalja az állam. Az intézkedés a vállalkozások és beruházások támogatását illetve a mezőgazdasági aktivitás serkentését szolgálná.

Emellett igen kevés például az erdészet támogatása, csupán 332 millió lej.

A kutatások és felmérések támogatását egy négy éves periódusra tervezték, 2006 és 2010 között. Ez idő alatt összesen 102,4 millió lejjel gazdálkodhattak, idén ebből 35 millió lejt költhetnek el.

A hazai gazdák literenként 1 lej gázolaj-támogatásban részesülnek.

A román termelők idén elesnek a műtrágya vásárlás támogatásától , amely 400 lej lett volna hektáronként a korábbi évek adatai alapján, és amelyet a román állam az idén először nem fizet. Ezzel egyébként súlyos válságba sodorta a Romániában működő négy nagy, műtrágyát előállító gyárat.

Ugyanakkor egy új adónemként minden növénytermesztésben valamint állattenyésztésben előállított termékre 2%-os adót vetnek ki. Ez különösen az őstermelőket érinti, akik eddig adót nem igazán fizettek. Az állam számításai szerint 50,8 millió lejt lehetne ebből az adónemből 2009-ben beszedni. 2008-ban az őstermelők mindössze 500.000 lej adót fizettek Romániában. Emiatt gondolja az állam, hogy ezzel a viszonylag kis mértékű adóval talán javítani lehetne az adófizetési morált az őstermelők körében. Az adó kiszámítását a terület nagysága és a megtermelt mennyiség átlagolásából képzelik, ami szakemberek szerint kivitelezhetetlen. Egyes vélemények szerint az új adónem nem fogja elérni a célzott hatást, sőt a fekete-gazdaság fellendüléséhez vezet.

Az állami szabályozások mellett az alacsony felvásárlási ár is megnehezíti az őstermelők megélhetését.

A romániai tejpiac 2009-ben körülbelül 1,5 milliárd liter nagyságú, három fajta terméket foglal magába: ultra magas hőmérsékleten hőkezelt tej (UHT), pasztörizált tej illetve fel nem dolgozott tej. Az utóbbi kategória, amely veszélyes lehet az egészségre, 90%-ban dominálja a fogyasztást. A feldolgozott tej piacának 70%-át a frissen pasztörizált tej képezi.

Az első 5 legnagyobb tejfeldolgozó cég együtt 77%-át uralja a hazai tejpiacnak. Brassó és Kolozs megye nyújtja a feldolgozásra váró tej 52%-át, ha ehhez Temes megyét is hozzáadjuk, az arány 60%-ra emelkedik. 2008-ban az első 55 vállalat tejből és tejtermékből származó bevétele 2,8 milliárd lej volt. A legsikeresebb cégek is csak 6-8%-os haszonkulccsal dolgoztak 2008-ban, mégis nagy a különbség az őstermelőnek fizetett ár és az áruházak polcairól leemelt tej ára között.

Országszerte átlagosan 90 banit fizetnek a tejbegyűjtő csarnokokban egy liter tejért, de ettől jelentős eltérések is tapasztalhatók régiók szerint. A Napolact idén ősztől csak 1,1 lejt fizet a begyűjtött tej literjéért, ezért sok termelő Kolozsvár környékéről átpártolt kisebb cégekhez, akik 1,35 lejt ígértek. A 3,5%-os zsírtartalmú Napolact tej ára az áruházak polcain körülbelül 4,2 lej.

A bárányhúst 2,5-ször drágábban adják el az áruházak, mint amennyiért a termelőktől megveszik. Az élő bárány kilogrammja 7-8 lej, ezzel szemben az üzletben már 20 lejt fizethetünk egy kilogramm húsért.