Mit tartalmaz az elnökjelöltek gazdasági programja?

Gyökeresen eltérő válságkezelési stratégiákat takarnak az elnökjelöltek programjai. A három, esélyesnek számító jelölt programjáról a Hotnews.ro készített elemzést, felszínre hozva a különbségeket és az elképzelésekben megmutatkozó hasonlóságokat.

Traian Băsescu ÁFA-emeléshez folyamodna

Traian Băsescu megmaradna az egységes 16%-os jövedelemadónál, és egy esetleges ÁFA-növelést is elképzelhetőnek tart. Băsescu a mezőgazdaság és az oktatás fejlesztésében látja a jövőt, programjában prioritás a közkiadások újrastrukturálása – bár a jelenlegi államelnök nem részletezi, hogyan is képzeli ezt el. A közkiadások újrastrukturálását egyébként az IMF is előírja. Băsescu következő mandátuma során megvalósítaná a középtávú költségvetési célkitűzést, továbbá bevezetné a többéves költségvetési ciklust. Ösztönözné az euró 2014-es bevezetését – igaz, az euró bevezetését mindegyik jelölt támogatja. A jelenlegi elnök egy sor más intézkedés mellett is lándzsát tör: például felhívást intézett a források hatékonyabb felhasználása, a konkurencia erősítése és a piacok jobb működése érdekében. Megreformálná az igazságügyet és decentralizálná közigazgatást, továbbá egyszerűsítené az alkotmánymódosítással kapcsolatos törvénykezést. Băsescu tervezi még az egykamarás parlament létrehozását.

Crin Antonescu 10%-os egységes adókulcsot vezetne be

Crin Antonescu gazdasági elképzelései szögesen ellentmondanak Băsescunak: a liberális elnökjelölt 10%-os egységes adókulccsal ösztönözné a beruházásokat. Ez az intézkedés első körben csökkentené a költségvetésbe befolyó pénzösszegeket, azonban a külföldi befektetések növekedésével ez könnyen kompenzálható. Mindazonáltal a jelöltnek nincsen erre vonatkozó hatástanulmánya. Antonescu a hozzáadott értékadót 15%-ra csökkentené, és akár 50%-al csökkentené a szociális hozzájárulásokat, hogy megkönnyítse az adófizetők megélhetését. Ez utóbbi intézkedés azt jelentené, hogy a szociális kiadásokat valamilyen más forrásból kellene fedezni, kérdés, hogy miből. Antonescu szerint a költségvetési források átlátható közpolitikák mentén kellene legyenek elköltve, az adófizetők, nem pedig a politikai klientúra hasznára. A liberális jelölt nem fejti ki, hogyan is képzeli el mindezt. A jelölt azon az állásponton van, hogy a kormány méretét látványosan csökkenteni kell: nincsen szükség 12 minisztériumnál és 30 ügynökségnél többre. Antonescu értelmetlennek tartja például a gazdasági, kis- és középvállalatok, turisztikai, telekommunikációs, ifjúsági- és sport minisztériumok létét. Antonescu a közkiadásokat szigorúbban felügyelné és biztosítaná a közberuházások finanszírozásának átláthatóságát – ugyanakkor azt nem fejti ki, hogyan érné el ezt. A politikus elősegítené a munkahelyek teremtését azokban a hátrányos térségekben, ahova eddig nem jutottak el a kis- és középvállalatokat segítő csomagok. Emellett törekedne a bank- és pénzpiacok liberalizációjára, annak érdekében, hogy serkentse a tőke forgását.

Mircea Geoană a többlépcsős adórendszerhez térne vissza

Mircea Geoană visszatérne a 2004 előtt alkalmazott többlépcsős adórendszerhez: 20%-os adókulcsot javasol a 3 000 lejt meghaladó jövedelmekre, a rendkívül magas profitokra pedig többletadót vetne ki egészen a válságból való kilábalásig. Azt nem lehet tudni, hogy a jelölt mit is ért rendkívül magas profiton, illetve hány százalékos lenne a többletadó. Geoană továbbá különböző ÁFA-kulcsot alkalmazna az alapfogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. A PSD-politikus az újra befektetett profitot 2010-től sem adóztatná meg, illetve a fiskális járulékokat csökkentené. Geoană sürgeti az Országos Beruházási Alap létrehozását, amely elképzelése szerint egy szuverén nemzeti beruházási alap lenne és nemzeti fontosságú gazdasági szektorokat védené. Ez az alap átvenné az állami vállalatokat, oly módon, hogy a minisztériumok nem lesznek részvényesek semmilyen kereskedelmi társaságban, így a tőkepiaci ügyletek átláthatóvá válhatnak. Az elemzők szerint az alap létrehozásának ötlete nem Geoană érdeme – ezt már egy hónappal ezelőtt a kormány elé terjesztette Mircea Ursache, az Állami Privatizációs Hatóság (AVAS) igazgatója. Az elnökjelölt javasolta a pénzügyi felelősség törvényének elfogadását, ami tartalmazná többéves költségvetési ciklust, továbbá egy éves felső határt szabna a költségvetési módosításoknak. Elemzők megjegyzik, Geoană nem veszi figyelembe, hogy a többéves költségvetési ciklushoz alkotmánymódosításra van szükség, az alaptörvényben ugyanis az áll, hogy az a kormánynak évente kell kidolgoznia a költségvetést. Geoană aláírna továbbá egy euró bevezetésére vonatkozó Paktumot, ami tartalmazná azokat a lépcsőfokokat, melyeken Románia végig kell haladjon ahhoz, hogy 2014-ben bevezethesse az egységes uniós pénznemet. Geoană csökkentené a bürokráciát és hatékonyabbá tenné az európai alapok lehívását. Emellett lehetővé tenné egy mezőgazdasági hitelezési rendszer fejlesztését, mely biztosítaná termelés mennyiségi és minőségi serkentését. A politikus elgondolása szerint a kormány köthetne egy együttműködési egyezményt a nagyobb áruházláncokkal, a román termékek forgalmazását támogatandó.