Kelet-Európában jó az oktatás, az emberek innovatívak és ötletekben gazdagok, tele kezdeményezőkészséggel és tenni akarással, ezekre a társadalmi értékekre kell építeni – mondja a volt pénzügyminiszter.
A válságkezelés lehetőségeit boncolgatta tegnapi előadásában Járai Zsigmond a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. Az ismert közgazdász volt már Magyarország pénzügyminisztere, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a Budapesti Értéktőzsde elnöki székében is ült annak újraalakulásakor. Dr. Juhász Jácint, a Közgazdaságtudományi kar prodékánja májusban megfogant álma vált valóra az előadás létrejöttével. Ennek megszervezésében segített a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium, az egyetlen alulról építkező szakmai diákegyesület hazánkban. Járai előadása három pillérre támaszkodott: először betekintést nyújtott a válság kialakulásának folyamatába, megemlítve olyan háttérben húzódó eseményeket, amelyek közrejátszottak a jelenlegi helyzet drasztikus kialakulásához. Ezután a válság Közép-Kelet Európára mért hatásait fejtette ki, majd egy reális utóképet próbált festeni a következő néhány évre. A pénzügyi válság már 2007-ben elkezdődött az Amerikai Egyesült Államokban, de igazi erejében csak 2008 szeptemberében tört ki a Lehman Brothers csődjével. Megnyugtatásként mondta, hogy nem kell nagyon megijednünk a recessziótól, hiszen Kondratyev elmélete szerint 40-80 éves gazdasági ciklusokkal számolhatunk, így a mostani visszaesés teljesen normális. A második világháborút követően – a Bretton Woods-i egyezmény által – megváltozott a világ pénzügyi rendszere, a valuták árfolyamváltozását szűkebb mezsgyébe szorították. Az árfolyamok lebegtetési sávjának leszűkítésére azért volt szükség, hogy ne tarthassák mesterségesen alacsonyan az államok valutáikat, amivel jelentős exportelőnyt szereznének – magyarázta a szakember. A később fontos gazdasági hatalommá erősödő országok, mint Kína, India, Ausztrália, Kanada és az arab országok kiszorultak ebből a nemzetközi pénzügyi rendből. Kína mesterségesen alacsonyan tartotta és jelenleg is tartja valutáját, ami kedvez az exportnak, viszont a gyenge pénz által szegényen tartja lakosságát. Ez hosszú ideig csak ilyen félig diktatorikus, félig kommunista rendszerben maradhat fenn, ahol a nép elnyomás alatt van – tette hozzá Járai.
A kínai termékek ellepték a piacot, virágzó gazdasága révén hatalmas valutatartalékot halmozott fel, és így ezek a szegény országok tartalékai finanszírozták az USA-hoz hasonló gazdag országok túlfogyasztását.
A gazdaság fellendítése érdekében az USA közel 1%-on állapította meg a jegybanki alapkamatot, aminek hatására a beruházók hitelfelvétele könnyűvé vált, rengeteget termeltek, a lakosság kölcsönből finanszírozta fogyasztását. Az alacsony kamat miatt a bankok a profitmaximalizálás érdekében kénytelenek voltak nagyobb pénzforgalmat generálni és ösztönözni a lakosságot a hitelfelvételre, akár a 140%-os (!) lakáshitel felvételére is.
A második ok, az előadó szerint, a pénzintézeti rendszerek fejlődésében, bonyolultságában és annak egyre átláthatatlanabb működésében keresendő. Lassan a felügyeleti szervek sem értették a bankok termékeit, így őket kérték arra, hogy szolgáltassanak információkat saját kockázatuk felbecsülésére – a hitelintézetek természetesen a lehető legjobbnak értékelték magukat. A pénzügyi szektor tevékenysége akkora ütemben fejlődött, hogy 2006-ban az állami nyereség 50-60%-át termelték meg.
Pszichológiai tényezők, mint a túlzott fogyasztói bizalom is közrejátszott a válság kialakulásában. Járai Zsigmond kiemelte Soros György megállapítását, miszerint főleg az afro- amerikai középréteg került bele ebbe a fogyasztási spirálba, akik ki akartak törni és fel akartak zárkózni a társadalmi elvárásokhoz.
Ami ezután következett, azt már mindenki ismeri: a fogyasztási lufi kipukkant, a ingatlanárak, amelyek reálértékük többszörösére növekedtek, hirtelen zuhanni kezdtek, a bankok csődbe mentek.
Mi a válság hatása, és hogyan érintette ez Közép-Kelet Európát? A főleg poszt-kommunista államokat felkészületlenül érte a pénz-piacok bezáródása: a bankok nem tudtak hitelt nyújtani, a vállalatok ezért nem termeltek, a munkahelyek megszűntek, és pénz nélkül a fogyasztás is abbamaradt. Az állami költségvetés a pénzintézetek megmentése miatt óriási deficitet halmozott fel, amit vagy adónöveléssel, vagy az állami kiadások csökkentésével lehetne orvosolni.
Az előadás további része néhány jövőre vonatkozó kérdésre keresett magyarázatot, mint például, hogy összedől-e a kapitalizmus. Járai nem hiszi, hogy a mostani a piacgazdaság válsága lett volna, hanem inkább az állami szabályozás válsága.
Nincs szükség nagyobb állami beavatkozásra. Az állam szerepe a keményebb piac- és bankfelügyeletben kell kimerüljön, mivel a cél a tisztességes verseny fenntartása. Ez segíti elő a vállalkozások ösztönzését, ami a fejlődés alapja. Egyszerűbbé kéne tenni az adózási, könyvelési rendszert, hogy azt az egyszerű kisvállalkozó is megértse – fejtette ki Járai.
Arra a kérdésre, hogy Romániának milyen modellt kellene követnie, azt válaszolta, hogy nem szabad feltétlenül a végtelen fogyasztás mókuskerekébe lépnünk, hanem építsünk meglévő értékeinkre.
Kelet-Európa az itt élő jó emberekre kell építsen. Jó az oktatás, az emberek innovatívak és ötletekben gazdagok, tele kezdeményezőkészséggel és tenni akarással. Ezekre a társadalmi értékekre kell építeniük, a pénzt pedig nem a bankok segítésére, hanem az egészségügyi és oktatási rendszer fejlesztésére kell fordítanunk – foglalta össze a szakember.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!