Financial Times: a válság után gyorsulhat Európa gazdasági hanyatlása

A pénzügyi válság egyik – nem feltétlenül bekövetkező, de valószínű – hosszú távú következménye lesz Európa gyorsuló gazdasági hanyatlása, áll a Financial Times ban hétfőn közölt elemzésében , amely szerint a kelet-európai EU-tagállamok a könnyítést célzó szakértői javaslatok ellenére sem számíthatnak arra, hogy rugalmasabbá teszik az euróövezeti csatlakozási feltételeket. A londoni gazdasági-politikai napilap egyik vezető szemleírója, Wolfgang Münchau kifejti: az európai hanyatlás alatt az életszínvonal várható hanyatlását érti. A pénzügyi válság miatt az egész észak-atlanti térségben csökkent a potenciális növekedési ütem, az Egyesült Államok és Európa egyaránt kiigazítási időszakon megy át, amelynek során

alacsonyabb lesz a növekedés.

Először Amerika fog kilábalni: gazdasága dinamikusabb, makrogazdasági politikája összefogottabb, és „az EU-val ellentétben” valós belső piaca van, amely nem készül felbomlani. A Financial Times idéz a tekintélyes brüsszeli elemző központ, a Bruegel minapi javaslatcsomagjából. Ebben egyebek mellett az állt, hogy szakítani kellene az euróövezet stabilitási és növekedési paktumának „mechanikus, jogászkodó” értelmezésével, és az, hogy az euróövezet makrogazdaság-politikáját jobban össze kell hangolni, különösen a válságkezelésben és a válság utáni helyzet kezelésében. A Bruegel-jelentés javasolja a közép- és kelet-európai országok euróövezeti csatlakozásának felgyorsítását is, kiemelve: az inflációs kritériumot jelenleg mindenki teljesíti, az államháztartási deficitelőírást azonban senki.

A feltételrendszer bürokratikus alkalmazása

„nem érett módja” az euróövezeti bővítés kezelésének, idézi a londoni napilap a javaslatcsomagot, amelyben szerepel az is, hogy az euróövezetnek lépéseket kellene tennie a közös külső képviselet megteremtése felé. A szemleíró szerint azonban „sajnálatos módon” e javaslatok legtöbbjének „semmi esélye a megvalósulásra”, mivel mindez olyan politikai vezetői minőséget igényelne, amely „az uniós vezetőkből hiányzik. José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök öt évre szóló cselekvési terve sokkoló mértékben híján van az elképzeléseknek és az ambíciónak”. Münchau szerint a cselekvés teljes elmaradása esetén esélye lenne annak, hogy Portugália – Barroso hazája – még a bizottsági elnök hivatali idejében visszatér az escudo (az euró bevezetése előtti portugál valuta) használatához. A szerző mindazonáltal nem várja, hogy ez bekövetkezik, mert szerinte „a teljes katasztrófa elkerüléséhez szükséges minimális lépéseket” az EU megteszi. Az uniós bizottság azonban

„kétségbeesetten kapaszkodik majd” a stabilitási paktumba,

és ódzkodni fog minden olyan kijelentéstől, amely a szabályok rugalmasabb, stratégiai jellegű alkalmazására utalna, a Bruegel-jelentés két utolsó pontját – a közös külső képviseletet és az euróövezeti csatlakozás felgyorsítását – pedig „el lehet felejteni”. Az euróövezeti tagságra váró országok csak akkor léphetnek be a valutaunióba, ha teljesítették azokat az előírásokat, amelyeknek „jelenleg egyetlen euróövezeti tagállam sem felelne meg”. Az írás szerint az euróövezet valószínűleg fennmarad, ám „sorvadásnak indulhat” a növekedési potenciál és az életszínvonal csökkenése nyomán. Mindig fennállt a veszélye annak, hogy Európa „jelentéktelen, de kellemes életfeltételeket nyújtó” hellyé válik, most azonban már ez utóbbi sem tűnik biztosítottnak, fejeződik be Münchau írása. Forrás: MTI