Százezer cég bukik bele az IMF-hitelbe?

2009. augusztus 3. – 22:37

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A kormány teljesítette az IMF költségvetési hiányra vonatkozó elvárásait. Mindezt úgy, hogy költségei nőttek, nem áldozott befektetésekre, viszont megnyuvasztotta a kiscégeket. [kommentekkel]

A kormány teljesítette 2009 első félévében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megszabott, költségvetési hiányra vonatkozó feltételeket, de nem a kiadások csökkentésével. A Boc-kormánynak sikerült a válság kellős közepén 5,6 százalékkal többet költenie az első hat hónapban, mint a korábbi év hasonló periódusában, miközben bevételei 5,1 százalékkal csökkentek. Annak ellenére, hogy 4535 állami alkalmazottat elbocsátottak, a személyi költségek 12 százalékos növekedést mutatnak az előző évhez képest. Még ennél is rosszabb a kölcsönök helyzete:

az állam több mint 40 hitelt vett fel idén,

így a részletfizetések összege 55 százalékkal megugrott. A hozzáadott értékadóból (TVA) származó bevételek 15 százalékkal csökkentek, a költségvetési hiány pedig 14,3 milliárd lejre rúg, ami épp csak alatta van a Valutaalappal közösen rögzített 14,5 milliárdos küszöbnek. Amin spórolt a kormány, az a befektetések: az első félévben csak az idénre tervezett befektetések egyharmadát eszközölték – ez a tavalyi összegnek csupán háromnegyede. Amiből több pénz jött be a kormánynak, az a jövedelemadó: ez 8 százalékkal többet hozott a büdzsébe, mint 2008 első hat hónapjában – eközben azonban a profitadóból származó bevételek ugyanilyen mértékben csökkentek. A második félévben az átalányadó húzhatja ki a kormányt a slamasztikából: a pénzügyminisztérium eredeti számításainak háromszorosát,

277 millió eurót hoz

ez az adónem az államnak. Igaz, ebből az összegből lejön a leépítések következtében munkanélkülivé válóknak járó segély (megközelítőleg 111 millió euró).A két hónapja bevezetett átalányadó máris 69 millió eurót hozott a cégek 65 százaléktól. Az átalányadó nélkül a 415 033 romániai cég összesen 22,25 millió lej profit- és jövedelemadót fizetett volna, de ezzel az adóval ennél 270 millió lejjel többet fizettek a cégek – mutatott rá az ANAF elnöke, Sorin Blejnar , aki szerint ez a többlet az átalányadó hasznos voltát mutatja.

Az átalányadóval valóban bevontak egy új forrást a költségvetés számára, amely még így is 5,1 százalékos mínuszt mutat az év közepén, de nem szabad megfeledkezni azokról a cégekről, amelyek emiatt az intézkedés miatt ellehetetlenednek.

A pénzügyminisztérium által megrendelt hatástanulmány azt valószínűsíti, hogy ez az adó

102 ezer cég számára jelenti a véget.

Elsősorban a kis, havi párszáz eurós forgalmat lebonyolító vállalkozásokról van szó. Az üzletemberek szervezetei szintén hasonló léptékkel számolnak: szerintük a romániai cégek egyharmada szűnik meg az új adó miatt.

Mivel a forgalom alapján számolt, évi 500 és 10 000 euró közti átalányadó fokozatait nem előtanulmányok alapján és statisztikai adatok ismeretében, hanem gyakorlatilag hasból határozta meg a kormány, így a nagyobb cégek közt is lehetnek olyanok, amelyeket felszámolásra késztet a rendelkezés. Az 52 ezer lejnél kisebb jövedelmű cégek évi 2200, az 52-215 ezer lejnyi jövedelműek 4300 lejt kell befizessenek, és az összeg a jövedelem alapján fokozatosan nő – függetlenül attól, hogy a cég nyereséges vagy veszteséges.

Forrás: realitatea.net, gandul.info, business standard/standard.ro

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!