Ősztől az egészségügyi járulékon kívül fizetni kell az állami egészségügyi rendszer bizonyos szolgáltatásaiért. [kommentekkel]
Még el sem indult a romániai vizitdíj-rendszer az egészségügyben, máris megváltozott a neve. Ion Bazac egészségyügyi miniszter bejelentette: a betegek kötelező hozzájárulását kezelésük költségeihez nem vizitdíjnak, hanem egészségügyi utalványnak fogják hívni. A szaktárca jelenleg tárgyalásokat folytat a rendszer bevezetését szorgalmazó nemzetközi pénzügyi intézménnyel, a Világbankkal (VB), a VB ugyanis ezt a feltételt szabta ahhoz, hogy kölcsön formájában támogatást nyújtson a hazai egészségügyi ellátás fejlesztésére.
A most rendelkezésünkre álló adatok szerint az ügyfél egy háziorvosi vizsgálathoz 5 lejjel, egy szakorvosi vizsgálathoz 10 lejjel, hét napi kórházi ellátáshoz 100 lejjel járulna hozzá. A rendszer működéséről és az árakról július 1., a VB-vel folytatott tárgyalások lezárulta után informálja a közvéleményt az egészségügyi tárca. A minisztérium a tervek szerint
szeptember elsejétől lépteti életbe a rendszert,
a nyarat a tájékoztató kampányra szánják. Annyit viszont most is tudni lehet, hogy a minisztérium pontosan meghatározza, a vizsgálatok, labortesztek és orvosi konzultációk milyen körét fizeti az állami egészségbiztosító pénztár (CNAS). Aki ezen felül akar további ellátáshoz-kezeléshez jutni, akkor az utalványos rendszerben fizetnie kell érte (a nyugdíjasok, munkanélküliek, segélyezettek ellátását továbbra is az állam fizeti). Bazac egyik sajtótájékoztatóján így fogalmazott: Meg fogjuk határozni például, hogy vakbélgyulladás esetén milyen ellátás illet meg bármely beteget. Hogyha valaki valami pluszt igényel, ekkor lép be a hozzájárulás.
A minisztérium egyik, még 2004-ben készült felmérése szerint évente 360 millió dollárra rúga kórházakban kifizetett kenőpénzRomániában. Az utalványos rendszer révén a tárca éppen az egészségyügyre jellemző korrupciót szeretné felszámolni.
Mennyi a hozzájárulás másutt?
A Health Policy Institute (HPI) 2007-es felmérése szerint számos közép-kelet-európai államban, de a Baltikumban is bevezették, hogy részben fizetni kell a betegeknek az ellátásért.
Magyarországon 1,2 eurónyi forint volt egy szakorvosi kivizsgálás, szintén ennyibe került egy napi kórházi ellátás, amelynek idõtartamát húsz napban maximálta a kormány. A rendszerrõl azért beszélünk múlt idõben, mert a Fidesz kezdeményezésére népszavazás törölte el a vizitdíjat 2008 márciusában – ez a bukás vezetett az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció bukásához és a kisebbségi kormány megalakításához.
Bulgáriában egy szakorvosi vizsgálat 98 eurócent, egy napi kórházi ellátás 1,85 euró- Horvátországban egy hónapban maximum háromszor lehet ambuláns szakorvosi kivizsgálást igényelni, egy alkalom ára 1,37 euró. Egy napi kórházi ellátás díja húsz euró, melybõl 14,2-t a biztosító, 6,8 eurót a beteg fizet. Lettországban , ha valakit kórházba utalnak, ehhez 7 euróval, napi ellátásához 2,15 euróval kell hozzájárulnia.
Ez nem fog könnyen és egyhamar végbemenni, ezt a rendszer mellett elkötelezett döntéshozók is elismerik. A CNAS vezérigazgatója, Cristian Celea szerint az utalványos-hozzájárulásos rendszer az ideális eszköz a korrupció felszámolására, azonban biztos benne, hogy egy ideig a betegek hivatalosan és zsebbe is fognak fizetni az orvosoknak.
A korrupcióellenes hatást jelentősen befolyásolja, hogy a betegektől bejövő hozzájárulásból mennyi marad a háziorvosoknál vagy a kórházaknál. Cornel Pop , a Háziorvosok Egyesülete (AMF) elnöke szerint az igazi megoldás az lenne, ha a romániai orvosok jövedelme jobban közelítene nyugat-európai kollégáikéhoz. A mostani körülmények között egy háziorvos körülbelül 400 euróval marad hónap végén, miután összes adó- és járulékbefizetési kötelezettségének eleget tett.
- Az utalványos rendszer fő érdeme
abban állna, hogyha a betegek tudatosítanák: az egészségyügyi ellátás pénzbe kerül. Tehát a beteg elgondolkozna, hogy a problémájával valóban szakorvosi vagy kórházi ellátásra van-e szüksége. Másfelől az utalványok bevezetésével úgy a beteg, mind az orvos lelkiismerete nyugodtabb lehetne, így csökkenne a kenőpénzadás mértéke – így vélekedik Marius Bojiţă , a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (UMF) rektora.
Az újabb egészségügyi reform bevezetése mögött valószínűleg inkább az áll, hogy Románia az utolsó helyen áll azon a listán, ami azt mutatja, hogy az európai országok költségvetésük hány százalékát fordítják erre a területre. Az állami egészségbiztosító pénztár igazgatójának adatai szerint még sosem fordult elő, hogy a nemzeti össztermék (GDP) 4 százalékánál több jutott volna az egészségügyre.
De mégis, milyen bevételekre számít a pénztár?
Akár egymilliárd euró is befolyhat az utalványokból – ez Irinel Popescu, a CNAS elnökének becslése. Jelenleg Romániában a GDP 3,2 százalékát fordítják egészségügyre, míg az európai átlag 8 százalék.
Ebből következik, hogy a szaktárca és a CNAS az utalványok révén begyűjtött pénzt „tűzoltó módszerrel” a befektetést, költségvetés-kiegészítést leginkább igénylő területekre irányítaná. Popescu szerint ugyanis kevés az a pénz (a nemzeti össztermék 2,7 százaléka), amit a CNAS az egészségbiztosítási járulékokból begyűjt. A szaktárca a GDP 0,5 százalékának megfelelő összeget költheti egészségügyi ellátásra – így tehát valamilyen pluszforrás után kellett nézni.
A CNAS megítélése szerint uniós összehasonlításban kicsit magas az itthon kórházba utaltak aránya. Ha a hozzájárulásos rendszer nyomán csökkenne a nem igazán indokolt szakorvosi vizsgálatok és a kórházi beutalások, továbbá a felírt receptek száma, akkor csökkenne a nyomás, vagyis valamivel kevesebb pénzbe kerülne az állami egészségügyi ellátás fenntartása és működtetése.
Hogy pontosan mennyivel bővül majd a rendszer révén az egészségügy költségvetése, az év végén, a reform első négy hónapja után fog kiderülni.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!