Ősztől az egészségügyi járulékon kívül fizetni kell az állami egészségügyi rendszer bizonyos szolgáltatásaiért. [kommentekkel]
Még el sem indult a romániai vizitdíj-rendszer az egészségügyben, máris megváltozott a neve. Ion Bazac egészségyügyi miniszter bejelentette: a betegek kötelező hozzájárulását kezelésük költségeihez nem vizitdíjnak, hanem egészségügyi utalványnak fogják hívni. A szaktárca jelenleg tárgyalásokat folytat a rendszer bevezetését szorgalmazó nemzetközi pénzügyi intézménnyel, a Világbankkal (VB), a VB ugyanis ezt a feltételt szabta ahhoz, hogy kölcsön formájában támogatást nyújtson a hazai egészségügyi ellátás fejlesztésére.
A most rendelkezésünkre álló adatok szerint az ügyfél egy háziorvosi vizsgálathoz 5 lejjel, egy szakorvosi vizsgálathoz 10 lejjel, hét napi kórházi ellátáshoz 100 lejjel járulna hozzá. A rendszer működéséről és az árakról július 1., a VB-vel folytatott tárgyalások lezárulta után informálja a közvéleményt az egészségügyi tárca. A minisztérium a tervek szerint
szeptember elsejétől lépteti életbe a rendszert,
a nyarat a tájékoztató kampányra szánják. Annyit viszont most is tudni lehet, hogy a minisztérium pontosan meghatározza, a vizsgálatok, labortesztek és orvosi konzultációk milyen körét fizeti az állami egészségbiztosító pénztár (CNAS). Aki ezen felül akar további ellátáshoz-kezeléshez jutni, akkor az utalványos rendszerben fizetnie kell érte (a nyugdíjasok, munkanélküliek, segélyezettek ellátását továbbra is az állam fizeti). Bazac egyik sajtótájékoztatóján így fogalmazott: Meg fogjuk határozni például, hogy vakbélgyulladás esetén milyen ellátás illet meg bármely beteget. Hogyha valaki valami pluszt igényel, ekkor lép be a hozzájárulás.
A minisztérium egyik, még 2004-ben készült felmérése szerint évente 360 millió dollárra rúga kórházakban kifizetett kenőpénzRomániában. Az utalványos rendszer révén a tárca éppen az egészségyügyre jellemző korrupciót szeretné felszámolni.
Mennyi a hozzájárulás másutt?
A Health Policy Institute (HPI) 2007-es felmérése szerint számos közép-kelet-európai államban, de a Baltikumban is bevezették, hogy részben fizetni kell a betegeknek az ellátásért.
Magyarországon 1,2 eurónyi forint volt egy szakorvosi kivizsgálás, szintén ennyibe került egy napi kórházi ellátás, amelynek idõtartamát húsz napban maximálta a kormány. A rendszerrõl azért beszélünk múlt idõben, mert a Fidesz kezdeményezésére népszavazás törölte el a vizitdíjat 2008 márciusában – ez a bukás vezetett az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció bukásához és a kisebbségi kormány megalakításához.
Bulgáriában egy szakorvosi vizsgálat 98 eurócent, egy napi kórházi ellátás 1,85 euró- Horvátországban egy hónapban maximum háromszor lehet ambuláns szakorvosi kivizsgálást igényelni, egy alkalom ára 1,37 euró. Egy napi kórházi ellátás díja húsz euró, melybõl 14,2-t a biztosító, 6,8 eurót a beteg fizet. Lettországban , ha valakit kórházba utalnak, ehhez 7 euróval, napi ellátásához 2,15 euróval kell hozzájárulnia.
Ez nem fog könnyen és egyhamar végbemenni, ezt a rendszer mellett elkötelezett döntéshozók is elismerik. A CNAS vezérigazgatója, Cristian Celea szerint az utalványos-hozzájárulásos rendszer az ideális eszköz a korrupció felszámolására, azonban biztos benne, hogy egy ideig a betegek hivatalosan és zsebbe is fognak fizetni az orvosoknak.
A korrupcióellenes hatást jelentősen befolyásolja, hogy a betegektől bejövő hozzájárulásból mennyi marad a háziorvosoknál vagy a kórházaknál. Cornel Pop , a Háziorvosok Egyesülete (AMF) elnöke szerint az igazi megoldás az lenne, ha a romániai orvosok jövedelme jobban közelítene nyugat-európai kollégáikéhoz. A mostani körülmények között egy háziorvos körülbelül 400 euróval marad hónap végén, miután összes adó- és járulékbefizetési kötelezettségének eleget tett.
- Az utalványos rendszer fő érdeme
abban állna, hogyha a betegek tudatosítanák: az egészségyügyi ellátás pénzbe kerül. Tehát a beteg elgondolkozna, hogy a problémájával valóban szakorvosi vagy kórházi ellátásra van-e szüksége. Másfelől az utalványok bevezetésével úgy a beteg, mind az orvos lelkiismerete nyugodtabb lehetne, így csökkenne a kenőpénzadás mértéke – így vélekedik Marius Bojiţă , a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (UMF) rektora.
Az újabb egészségügyi reform bevezetése mögött valószínűleg inkább az áll, hogy Románia az utolsó helyen áll azon a listán, ami azt mutatja, hogy az európai országok költségvetésük hány százalékát fordítják erre a területre. Az állami egészségbiztosító pénztár igazgatójának adatai szerint még sosem fordult elő, hogy a nemzeti össztermék (GDP) 4 százalékánál több jutott volna az egészségügyre.
De mégis, milyen bevételekre számít a pénztár?
Akár egymilliárd euró is befolyhat az utalványokból – ez Irinel Popescu, a CNAS elnökének becslése. Jelenleg Romániában a GDP 3,2 százalékát fordítják egészségügyre, míg az európai átlag 8 százalék.
Ebből következik, hogy a szaktárca és a CNAS az utalványok révén begyűjtött pénzt „tűzoltó módszerrel” a befektetést, költségvetés-kiegészítést leginkább igénylő területekre irányítaná. Popescu szerint ugyanis kevés az a pénz (a nemzeti össztermék 2,7 százaléka), amit a CNAS az egészségbiztosítási járulékokból begyűjt. A szaktárca a GDP 0,5 százalékának megfelelő összeget költheti egészségügyi ellátásra – így tehát valamilyen pluszforrás után kellett nézni.
A CNAS megítélése szerint uniós összehasonlításban kicsit magas az itthon kórházba utaltak aránya. Ha a hozzájárulásos rendszer nyomán csökkenne a nem igazán indokolt szakorvosi vizsgálatok és a kórházi beutalások, továbbá a felírt receptek száma, akkor csökkenne a nyomás, vagyis valamivel kevesebb pénzbe kerülne az állami egészségügyi ellátás fenntartása és működtetése.
Hogy pontosan mennyivel bővül majd a rendszer révén az egészségügy költségvetése, az év végén, a reform első négy hónapja után fog kiderülni.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!