Mi az ára az IMF-hitelnek?

2009. június 11. – 17:41

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Valószínűleg az a legfájdalmasabb feltétel, hogy a kormány még álmában sem gondolhat könnyed, laza pénzosztogatásokra.

A Nemzetközi Valutaalap nyilvánosságra hozta a megállapodás technikai részleteit rögzítő memorandumot, amelyet a Boc-kormánnyal írt alá. A hazai gazdaság főbb mutatói egyelőre illeszkednek az IMF-hitelmegállapodás feltételeihez. A memorandum szerint Romániának évharmadonként rögzített mutatókat kell teljesítenie ahhoz, hogy igénybe vegye a hitelkeret újabb és újabb részleteit. A memorandumbam az IMF meghatározta, évharmadonként mennyi lehet a költségvetés hiánya és az infláció, de a dokumentum az állami garanciavállalásokat is szabályozza és az állami vállalatok átszervezéséről is szól.

A monitorizálás

egyes tételek esetében a fentieknél is szigorúbb. Míg az infláció és a költségvetési hiány alakulásának adatait elég évharmadonként jelenteni, a köztartozásra, az EU-pénzalapok felhasználására és az állami garanciavállalásra vonatkozó adatokat havonta kell közölnie az IMF-fel a pénzügyminisztériumnak. Szintén havonta kell prezentálni a költségvetés alakulására vonatkozó előzetes adatokat.

De hogy néznek ki a részletek? Az egyik legnagyobb gondot a megugrott költségvetési hiány okozza. A hiány maximum 14,50 milliárd lej lehet június, 18,61 milliárd szeptember és végül 24,36 milliárd december végén. Amennyiben a tényleges hiány 200 millió lejjel eltér valamenyik évharmad végén a dokumentumban rögzített plafontól, a pénzügyminisztériumnak konzultálnia kell az IMF illetékeseivel.

Az inflációnak a következő határértékek között kell maradnia:

• 2009 június: 4,4 és 7,4% között • 2009 szeptember: 3,7 és 6,7% között • 2009 december: 2,5 és 5,5% között

Amennyiben a pénzromlás mértéke meghaladja az IMF-féle plafonokat, akkor a Nemzeti Banknak kell egyeztetnie a Valutaalappal.

A kormány egészen biztosan nem költekezhet az idén. A nem pénzügyi tevékenységű magánvállalkozások és közszolgáltatók részére évharmadonként maximum 6 milliárd lej értékben vállalhat garanciát a kormány. A kormányzati kiadások összege nem haladhatja meg a 87,505 milliárd lejt június, a 132,3 milliárdot szeptember és a 182,7 milliárdot december végén.

Rossz idők várnak az állami vállalatok vezetőire (ahol sokszor politikai alapon osztogatták az előző kormányok a cégvezetői, felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi tisztségeket). Az IMF-megállapodásban az szerepel, hogy a pénzügy- és a munkaügyi minisztériumnak folyamatosan monitorizálnia kell az állami vállalatok működését. Amíg az IMF-megállapodás fennáll, informálni kell a Valutaalapot arról, hogy milyen szankciók érték azokat a vállalatvezetőket, akik nem teljesítik az átszervezési programban kikötött célokat. A szankciók a prémiumcsökkenéstől

a leváltásig terjednek.

A megállapodásban a Boc-kormány azt is vállalta, hogy a közalkalmazottak egységes bérezéséről (bértáblájáról) szóló törvény október 20-ig átmegy a törvényhozáson. A banktörvényt június 30-ig kell módosítani, hogy a Nemzeti Bank tőkeemelésre és a profitkivétel korlátozására szólíthassa fel a kereskedelmi pénzintézetek részvényeseit. A bankbetétek garantálásáról szóló törvényt augusztus 30-ig, míg az adófelelősségről szóló törvényt november 30-ig kell elfogadni.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!