Recesszió Romániában: közel a vége?

2009. május 28. – 18:15

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Csak reménykedni lehet, hogy az ország már elérte a gödör fenekét. Ha nem, további szívások várhatók.

A pesszimistább várakozásokat is sikerült alulteljesítenie az első negyedéves előzetes hazai GDP-adatnak. Eszerint 2008 hasonló időszakához képest (vagyis év/év alapon) nem kevesebb mint 6,4 százalékos negatív eredményt realizált az ország gazdasága – tehát a tavalyi növekedés után az idén ennyivel csökkent a nemzeti össztermék, kellemetlen meglepetést okozva a legtöbb gazdasági elemzőnek (de az üzletember és politikus döntéshozóknak is). Ez a hivatalos statisztikai adat immár megkérdőjelezhetetlenül mutatja: Romániában is beütött a recesszió, már nem csak találgatások és várakozások szintjén, hanem még fájdalmasabban, a reálgazdaság jelenlegi rideg valóságában is. Mely hazai valóság még így is kedvezőbbnek mondható egyes hozzánk hasonló feltörekvő gazdaságok helyzeténél, vagy akár több fejlett országénál, ahol kétszámjegyű volt a recesszió mértéke. A balti államok esetében például a visszaesés közelebb van a 20 százalékhoz, mint a 10-hez – vagy érdemes egy pillantást vetni Írországra és Japánra, ahol sok évtizede nem éltek meg ehhez hasonló mostoha gazdasági nehézségeket.

A romániai, rekordot döntő gazdasági visszaesés adatait nézve igen távolinak tűnik az a 2,5%-os növekedés, melyre az idei főbb költségvetési sarokszámokat alapozták a büdzsé elfogadásakor 2009. legelején. A sarokszámok közül a költségvetés éves hiánya lesz például nehezen tartható. A 6,4 százalékos visszaesés emellett teljesen megcáfolja a román gazdaságba vetett feltétel nélküli bizalmat, amelyet leginkább kormányzati körökben tápláltak, jó adag optimizmussal megtoldva.

Mindenkinek rá kellett ébrednie,

Románia nem tud a világgazdaság ciklikus folyamataival szembemenni, hiszen már szerves része az európai gazdasági szférának, sok millió szállal kötődve hozzá. Mindezek mellett az ország válság miatti sebezhetősége is a legmagasabbak közé tartozik. Egy nemrég közölt IMD (International Institute for Management Development) tanulmány szerint 57 állam közül Románia az 54. helyen szerepel az intézet által végzett stressztesztek eredményei szerint. Ez egészen egyszerűen azt jelenti, hogy az ország gazdasága nehezen áll ellent a válság negatív hatásainak.

Robert Zoellick , a Világbank elnöke szintúgy kijelentette, hogy a kelet-közép európai országokat viseli meg legjobban a krízis, lévén, hogy jelentős exportcsökkenést szenvedtek el a nyugat-európai piacok gyengélkedése miatt, ezzel egyidőben pedig a hitelkihelyezések beragadtak, illetve kevesebb a befektetői működőtőke beáramlás.

A vártnál is rosszabb negyedéves adatok publikálása előtt pár héttel azonban már olyan vélemények és írások láttak napvilágot mind a hazai, mind a nemzetközi szaksajtóban, melyek a válság mélypontjának rohamos közeledtét vagy esetleg ennek elérését vizionálták, ezt követően pedig a kilábalás kezdetét és az elveszített növekedés gyors visszaállását vetítik előre – legalábbis itthon.

Neves, nemzetközileg elismert szakemberek, mint Soros György vagy Jean-Claude Trichet , az Európai Központi Bank elnöke hasonlóképpen vélekedik a jövőbeli kilátásokról, szerintük a nehezén már túl vannak a világ jelentősebb gazdaságai, és a jelzések alapján nem lesz további meredek gazdasági visszaesés – de ez csak bizonyos országokra vonatkozik, például Kínára, Nagy-Britanniára, Franciaországra vagy Olaszországra. Logikusan adódik a kérdés, hogy beszélhetünk-e

Románia esetében is a mélypont eléréséről

(vagy az ehhez való közeledésről), mely után már jöhet a várva várt stabilizáció és a növekedés. Tény, hogy még mindig folyamatosan nő a munkanélküliség, az ipari termelés és az export pedig jóval a tavaly ilyenkori szint alatt van.

Azt is hozzá kell tenni viszont, hogy az Országos Statisztikai Hivatal (INS) közleményei alapján február-márciusban az előző hónapokhoz viszonyítva javult mind az ipari termelés, mind az export teljesítménye (a munkanélküliségi adatok romlásának lassuló tendenciája mellett). A foglalkoztatottságot vizsgáló jelentések szerint hónapról hónapra egyre kevesebben válnak munkanélkülivé, hiszen míg januárban több mint 41 ezren vesztették el munkájukat, addig áprilisban ez a szám tizedére, 4120 munkavállalóra korlátozódott.

Ha a kedvező trend folytatódik, és nem csak pillanatnyi szünetről van szó – tehát a válság nem mélyül tovább –, akkor valóban beszélhetünk stabilizációról.

A közelmúlt statisztikai adatai tehát némi bizakodásra adnak okot, ám nem árt az óvatosság jövőbeli várakozásainkat illetően, hiszen mindezen tények még nem jelentik azt, hogy heteken belül minden visszaáll a régi kerékvágásba. Az adatok csak és kizárólag annyit mutatnak, hogy nem fognak tovább romlani a kilátások, hogy nem lesz sokkal több munkanélküli, nem lesz kevesebb export, kevesebb megrendelés, és a remények szerint ezentúl

nem lesznek gyengébb makrogazdasági adatok sem.

Épp e várakozások kapcsán valóságos nemzetközi szakmai vita bontakozott ki a román gazdaság élénkülésének gyorsasága és milyensége kapcsán.

A vitát Mugur Isărescu jegybankelnök határozott kijelentése indította el, miszerint V alakú recesszión megyünk keresztül, illetve a mélypontot az első negyedévben már el is érte Románia. Ennek megfelelően az ábrán láthatóhoz hasonló növekedési pályát kéne követnie a gazdaságnak. Ez azt jelentené, hogy a nemzeti össztermék már a második negyedévben növekedni kezdene, de jelenleg sajnos nem ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

Isărescu kijelentésére villámgyorsan jött a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magabiztosan pesszimista elemzői reakciója: az IMF képviselője, Jeffrey Franks még további két-három negyedévre (vagyis hat-kilenc hónapra) csökkenést jelez előre. Pozitív teljesítményt pedig csak 2009 végén, 2010 elején tart elképzelhetőnek – egyes hazai elemzők is megerősítik ezt a pesszimistább szcenáriót.

Mindeközben az Európai Központi Bank egyik vezetőségi tagja, Ewald Nowotny (egyszersmind az Osztrák Nemzeti Bank elnöke) az IMF-nek ellentmondó nyilatkozatot tett. Nowotny véleménye egybeesik Isărescuéval, szerinte is gyors lesz Kelet-Európában a gazdasági élénkülés, köszönhetően az alacsony munkaerő-költségeknek, az EU-s támogatású projekteknek, illetve a kedvező termelési feltételeknek. Aki aggódik, csak abban reménykedhet, hogy neki lesz igaza!

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!