Nehéz kicselezni a minimumadót

Amióta a kormány bejelentette, minimális szinten az elvileg veszteséges cégeknek is kell profitadót fizetniük (ez az ún. átalány vagy minimumadó), látványosan megnőtt a tevékenységüket befagyasztó vállalkozások száma. De mivel nem egyértelmű, hogy melyik cég számít tetszhalottnak, vagyis milyen törvényi feltételeknek kell megfelelnie egy cégnek ahhoz, hogy inaktívnak nyilvánítsák, a tulajdonosok arra ébredhetnek, hogy csak különféle bírságok megfizetése után indíthatják be újra a vállalkozásukat. Ráadásul az is lehet, hogy az adóhivatal ( ANAF ) bírságot ró ki rájuk az elmaradt adóbevallások és nyilatkozatok miatt. Mindennek az az oka,

hogy egy cég kétféle szempont szerint lehet nem működő:

létezik jogi és adózási (fiskális) inaktivitás. Az adózási szempontból inaktív kategóriába az ANAF sorolja be saját hatáskörben azokat a vállalkozásokat, melyek hat hónapon túl nem nyújtják be az adóhivatal által bekért nyilatkozatokat. A cégnek ezután bevonják az áfa (TVA) jelzőszámát, így a vállalkozás elveszíti áfavisszaigénylési jogát.Jogi szempontból a cég vezetősége mondja ki a vállalkozás működésének szüneteltetését. Az inaktivitást legkevesebb három hónapra, de maximum három éves időszakra lehet kimondani. Az erről szóló dokumentumot ellenjegyzésre be kell nyújtani az illetékes cégbíróságnak ( ONRC ) és az adóhivatalnak is.

A felfüggesztési kérelmet a cég aláírásra jogosult képviselőjének kell benyújtania a cégbíróságon, majd az adóhivatalban. A kérelem részben korlátozó jellegű: vagyis az inaktív cégnek nem kell adónyilatkozatokat benyújtania, csak a féléves és az éves mérlegeket szükséges prezentálnia. Fontos feltétel, hogy a felfüggesztendő cégnek ne legyen köztartozása, bocsássa el az alkalmazottait, ne végezzen semmiféle gazdasági tevékenységet, és ne legyen sem termékeladásból származó (beleértve a raktárkészlet értékesítését), sem pénzügyi jellegű, sem másféle bevétele.

A gond csak az, hogy a vonatkozó törvények nem határozzák meg pontosan a jogi inaktivitás fogalmát – mondja Dan Manolescu , az adótanácsadói kamara vezetőtanácsának alelnöke. A joghézag miatt előfordulhat, hogy a cégtulajdonos arra ébred, hogy mikor újra működni kezd a cég, ki kell fizetnie a minimumadót, s emellett egy pár bírságot is.

A megoldás az lenne, ha a pénzügyminisztérium szakértői törvénymódosítást vagy kormányrendeletet dolgoznának ki, mely pontosabban fogalmazna a kérdésben. Ez márcsak azért is üdvös lenne, mert ha valaki rögtönzött közvéleménykutatást tart a cégbíróságokon, azt tapasztalhatja, hogy az ügyfelek túlnyomó többsége a cége felfüggesztését intézi ( lásd a mellékelt táblázatot ).

Az inaktív állapot hátrányai

közé tartozik, hogy az ideiglenesen nem működő vállalkozásnak nem lehetnek sem kiadásai, sem bevételei, vagyis nem hajthatja be kintlevőségeit, nem inkasszálhatja a bankbetét kamatát, de a mérleget összeállító könyvelő bérét sem fizetheti ki, állapítja meg Luminiţa Ristea, a Nexia International üzleti tanácsadó iroda partnere. A szakértő szintén azt állítja, hogy a törvények nem tisztázzák kellőképpen a felfüggesztett cégek státuszát.

Az ANAF álláspontja az, hogy amennyiben a felfüggesztés ideje alatt a cégnek adókötelezettsége támad, akkor erről nyilatkoznia kell és a kifizetés sem maradhat el, az adófizetés rendjéről szóló és az adótörvénykönyv előírásai szerint.