Még mindig jobban jártok, mintha emelnénk az áfát vagy az egységes adókulcsot – vigasztalja a kisvállalkozásokat a pénzügyminiszter. 40 ezer kisvállalkozás bukhat be. [kommentekkel]
Akár 40 ezer kisvállalkozás mehet tönkre az átalányadó (más néven: minimáladó) május 1-i bevezetésével – kritizálják a kormány múlt szombati intézkedését a vállalkozók és a munkáltatók ágazati érdekvédelmi szövetségei.
Milyen cégeknek kell átalányadózniuk?
Ingatlanügyletekkel foglalkozó, kölcsönzõ- és lízingcégeknek, õrzõ-védõ vállalkozásoknak, kiskereskedõknek, autószerelõknek, szállodáknak, vendéglõknek, élelmiszeripari, informatikai, jogi tanácsadó és könyvelési cégeknek, italgyártóknak, építõcégeknek, utazási irodáknak, vagy szállítmányozási vállalatoknak a 16%-os nyereségadón felül be kell fizetniük azt a minimális összeget, mely a forgalmuk alapján besorolt sávban van elõírva.
Eszerint bizonyos tevékenységi körű cégeknek az eddigiek mellett egy újabb adót kell befizetniük: ez a minimális 2200 lejes adó akkor is kifizetendő, ha a cég üzleti forgalma nulla. A forgalom függvényében pedig lépcsőzetesen nő az adó összege is (lásd táblázatunkat).
Az átalányadó leginkább azokat a kis – néhány embert foglalkoztató – vállalkozásokat érinti, melyek épp csak az alkalmazottak fizetéseit tudják fedezni az árrésből, minimális profitot termelnek vagy pedig veszteségesek.
Amennyiben a cég által fizetett profitadó, illetve kisvállalkozásoknál a forgalmi adó kevesebb mint az átalányadó összege, azoknak csak az utóbbit kell kifizetni.
Az eddigi gyakorlat szerint a kis cégek kétfajta adó közt választhattak: fizethettek az üzleti forgalom, vagy pedig a profit függvényében. Így sok esetben a kisvállalkozások a profitadót választották, és
megpróbálták nullára kihozni
év végére a mérleget: tehát körülbelül ugyanannyit költöttek, mint amennyi bevételük volt – így elkerülhető volt a 16 százalékos profitadó kifizetése. Persze volt olyan eset, amikor a 2,5 százalékos forgalmi adóval jöttek ki jobban a vállalkozások.
A rendszer vitathatatlan előnye volt, hogy pörgette a gazdaságot. Hátránya viszont, hogy az állam így kevesebb jövedelemre tett szert, legalábbis elvileg. Épp ezzel érvel George Pogea gazdasági tárcavezető is: elmondta, az átalányadó bevezetésével az volt a cél, hogy biztos és kiszámítható jövedelmet garantáljanak az állami költségvetés számára. Pogea emlékeztetett arra, hogy a hivatalos adatok szerint 2007-2008-ban, a gazdasági fellendülés idején a Romániában bejegyzett 617 000 cég közül 242 000 volt veszteséges.
Az átalányadó kritikusai ellenben azt állítják: épp azokat a kisvállalkozásokat lehetetlenítik el ezzel az intézkedéssel, melyek forgalma amúgy is kicsi, és melyek működését a gazdasági válság amúgy is nehezíti. Az állam pedig éppen hogy
jövedelmektől esik el azáltal,
hogy az átalányadó miatt egyes cégek az adóelkerülést választják, tevékenységüket befagyasztják vagy ha alkalmazottaktól válnak meg, akik fizetése után eddig fizették a különféle járulékokat az államkasszába. A munkanélküliekről ráadásul a továbbiakban az államnak kell gondoskodnia.
>> Ide tartozik: Ellentétes az átalányadó az adótörvénykönyvvel >>
Kemény kritika érte az intézkedést amiatt is, a teherviselés nem arányos: a legalsó lépcsőbe eső, 52 ezer lejes forgalommal rendelkező vállalkozás forgalmának 2,8 százalékát fizeti be az államkasszába. A legfelsőbb kategóriába eső, 129 milliónál nagyobb forgalmú cég viszont csak 0,02 százalékot.
Az átalányadó ellen tiltakozó vállalkozók arra is felhívják a figyelmet, hogy ez az adónem több EU-tagállamban, például Franciaországban is be van vezetve – csakhogy itt létezik egy, forgalomra vonatkozó küszöb is. Ráadásul ezt az adót a válság miatt eltörölték. A Liberális Párt (PNL) már bejelentette, hogy egyszerű (nem a kabinet bukásával járó)
Hogy lehet megkerülni az új adófajtát?
A válság okozta bevételcsökkentés miatt rossz helyzetbe került cégek nem mûködõnek nyilváníthatják magukat. Amíg nem lépnek újra mûködésbe, természetesen nem kell az átalány/minimumadót megfizetniük. A lépés hátránya, hogy így a vállalat nem számlázhat, semmiféle tevékenységet nem folytathat, és iratait nem fogadja el az adóhivatal (ANAF).
Az újonnan bejegyzett cégeknek sem kell megfizetniük az új adót, s mentesülnek az egyéni vállalkozók (PFA) is. Vállalkozóvá a szellemi szabadfoglalkozásúak – építészek, fordítók, jegyzõk, könyvelõk, orvosok, tanácsadók, ügyvédek stb. – válhatnak, de kiválthatják a vállalkozói engedélyt a kereskedõk, az asztalosok, fodrászok, víz-gáz-villanyszerelõk és így tovább.
bizalmatlansági indítványt terveznek
benyújtani a kormány ellen átalányadó-ügyben; a liberálisok fő érve, hogy az intézkedés adóelkerülésre ösztönöz. Nagyon sok kis, jellemzően egyszemélyes cég tulajdonosa inkább befagyasztja a cégét és kiváltja helyette a vállalkozói engedélyt (PFA, persoană fizică autorizată) az átalányadó kifizetését elkerülendő, ami szintén az államkassza bevételejt csökkenti.
A PNL továbbá arra figyelmeztet, hogy a minimumadó bevezetése elveszi az állampolgárok kedvét a cégbejegyzéstől, hiszen a legtöbb cég az első években veszteséget fog termel.
Bogdan Olteanu , a PNL képviselőházi frakcióvezetője arra is figyelmeztetett, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága precedensértékű döntést hozott hasonló ügyben, megállapítva, hogy
a veszteséges cégek adóztatása megszegi az európai törvénykezést.
Nem kizárt, hogy az indítványhoz az RMDSZ is csatlakozik: Markó Béla a NewsIn hírügynökségnek elmondta, döntés még nem született az ügyben. Az elnök azonban hangsúlyozta, csakis közös bizalmatlansági indítványt lennének hajlandó támogatni; az nem fogadható el az RMDSZ számára, hogy csatlakozzanak a liberálisok indítványához.
Az átalányadó nem fogja tönkretenni a kisvállalkozásokat – mondja válaszul a pénzügyminiszter, aki a május 1-től életbe lépő új adónem ellenzőinek véleményét kívánta cáfolni. A tárcavezető továbbá azzal érvel: a plusz adóért cserébe a Boc-kormány egyszerűsíti az adózást, csökkentve a több mint 480 adójellegű illeték számát. A pénzügyminisztérium 36 kisadót akar teljesen megszüntetni, a továbbiakat pedig összevonni.
Gazdasági elemzők mindehhez még azt teszik hozzá, hogy válság idején a kormánynak éppenhogy ösztönöznie kéne a cégeket, s ez az új adófajta minden, csak nem vállalkozásbarát. Graţiela Iordache , a pénzügyminisztérium államtitkára a kritikákra így reagált: a kormánynak az IMF-hitel felteleként kordában kell tartania a költségvetés 4,6 százalékos hiányát. A kabinetnek választania kellett: megemeli 19 százalékról a hozzáadottérték-adót (TVA) vagy a 16 százalékos egységes adókulcsot, vagy más módon konszolidálja a költségvetés bevételi oldalát.
A TVA és/vagy az egységes adó emelése
mindenik adózót érintette volna – fejtette ki Iordache. Tegyük hozzá: a hozzáadottérték-adó szintje Romániában nagyjából megfelel az európai átlagnak , a viszonylag alacsony egységes profit- és jövedelemadó pedig versenyelőnyt biztosít. Az emelés(ek)nek senki sem tapsikolt volna, sem a lakosság, sem a vállalkozások, s jelentősen visszafogta volna a gazdasági élénkülés lehetőségét.
Kérdés persze, hogy az átalányadó mennyiben váltja be a hozzá fűzött reményeket, sikerül-e az így befolyó pénzből pótolni a költségvetés a válság miatt lecsökkent adóbevételeit.
A történethez annyit lehet hozzátenni, hogy most mutatkoznak meg az egységes adó hátrányai. A progresszív adórendszerben a több jövedelmet/profitot elérő állampolgár/vállalkozás arányosan több adót fizet. Az ilyen adórendszer automatikus stabilizátorként működik, mert válság idején ugyan a jövedelmek mérséklődnek, de a rosszabbul álló adózók automatikusan alacsonyabb adósávba kerülnek, s kevesebbet fizetnek az államkasszába. Így a progresszíven adózó államokban
a recesszió nem lesz olyan mély.
A progresszív adórendszer anticiklikus hatású: a gazdaság felfutása esetén ugyan kevesebb jövedelem marad az adózóknál, ezért mérsékli a konjunktúrát, de tompítja a recesszió hatásait is.
Ehhez képest az egységes adó prociklikus hatású, vagyis ráerősít a gazdasági teljesítmény hullámzására. Amikor gyorsan pörög a gazdaság, és nőnek a jövedelmek, az egyetlen adókulcs miatt több pénz marad a polgároknál/cégeknél, így nő a fogyasztás, egyre több a befektetés stb. De válság esetén az adózóknak esélyük sincs alacsonyabb adósávba átkerülni, így a lecsökkent jövedelmekből kevesebbet adózni – mivelhogy egyetlen adósáv van, és kész..
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!