Alternatív pénzkeresési módszerek kreatív fogyasztóknak

Egy újabb szög az egyirányú eladó-fogyasztó kapcsolat koporsójába – írja a Trendwatching fogyasztói trendekkel foglalkozó portál a munkakönyves álláson kívüli, egyre népszerűbb pénzkeresési lehetőségekről. A gazdasági válság nyakuk fölött lebegő bárdja alatt a fogyasztók egyre kreatívabbak azon a téren, hogyan kereshetnek pénzt törvényes és etikus, de a napi nyolcórás munkaidővel is simán megférő módszerekkel. Ami már az elején tisztázásra szorul: a pénzcsináló fogyasztók esetében nem az illető elsődleges jövedelemforrásáról van szó, és nem is olyan tevékenységekről, amelyek az illető munkára szánható idejének és energiájának teljes egészét lefoglalják. De

kiesik a meglevő tőke befektetése vagy a cserebere is.

Az alternatív pénzcsinálás elsődleges terepe: add el (vagy add bérbe), amiből több van a kelleténél. Ennek szentesített terepe persze az E-bay és a többi online használtcikk-kereskedés. De vannak ennél kevésbé ismert, bár legalább annyira kreatív módszerek is. Például a Parkingspots.com oldal, amely azzal foglalkozik, hogy összehozza a parkolószűkében lévőket azokkal, akiknél bőven jut hely egy-két plusz autó számára, és azt kölcsön is adnák némi pénz ellenében.Az oldal egyik fontos elve, hogy a parkolóhely ne az utcán legyen, és egyelőre csupán az Amerikai Egyesült Államokban meg Kanadában működik. A ParkAtMyHouse ugyanakkor már Angliában, Írországban, Ausztráliában, Újzélandon és Hollandiában is üzemel, ugyanezen az elven. Lehet parkolóhelyet bérelni hosszú távra, de akár egy focimeccs vagy bevásárlókörút idejére is.

Hasonló módon lehet értékesíteni a fölösleges tárolóhelyeket: a Homstie vagy a Store at My House azok között közvetít, akik magánszemélyektől bérelnének helyet a pincében vagy a padláson. A svéd Single Spot Camping ugyanakkor

P2P sátorozóhely-megosztóként működik -

akinek van egy éppen használaton kívüli telke vagy kertje, bérbe adhatja a kirándulóknak.

És ott vannak persze a Couchsurfing hálózathoz hasonló, ám a cserebere elve helyett fizetős rendszerek: aki megunta vagy nem engedheti meg magának a hotelt, kereshet egy kiadó kanapét ott, ahová utazik. Mindezt egyesíti az angliai Spareground , ahol bármilyen célra használható területet bérbe lehet adni, a keresés kulcsszavak alapján történik, az érdeklődők egyenesen a bérbeadóval lépnek kapcsolatba.

Az új-zélandi Hire Things pedig mikrokölcsönzéssel foglalkozik: evőeszköz-készlettől halászhajóig bármit lehet bérbe adni, illetve bérelni.

A világ egyes részein már a háztartások termelte fölösleges energiát is lehet értékesíteni – már ha az ember

napelemmel vagy más környezetvédő berendezéssel rendelkezik.

Kaliforniában, Ausztráliában, Nagy-Britanniában vagy Írországban már működik a módszer. Írországban például kilowatt-óránként 0,19 eurót, Nagy-Britanniában 0,12 fontot ér a fölösleges energia.

Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanakkor kérésre igényelhető az áramszolgáltatótól olyan berendezés, amely méri a fölöslegben termelt energiamennyiséget, ennek árát pedig levonják az illető villanyszámlájából.

A GiftCardRescue segítségével bárki megszabadulhat a fölösleges ajándékutalványoktól – akár készpénzért, akár másik, szimpatikusabb utalvány ellenében, amelyet egy másik felhasználó ajánlott fel. A Red Swan a fölösleges ékszerekért fizet felhasználóinak, és hasonlóképpen működik a vicces nevű Ex-Boyfriend Jewelry (expasi-ékszer) is. Utóbbi érdekessége, hogy aki akarja,

az eladásra kínált ékszer történetét is elmesélheti -

magyarán, hogyan törte össze a szívét az, akinek az emlékétől most meg akar szabadulni. És az oldal neve ellenére pasik is igénybe vehetik a szolgáltatást.

A francia és svájci Smart-tulajdonosok havi 100 euróért bérbe adhatják autóikat reklámfelületként a Liberty Drive segítségével. Ugyancsak francia ötlet a Colis-Voiturage , ahol csomagot lehet küldeni azok segítségével, akik amúgy is autóval utaznának az illető helységbe. A Veggie Trader segítségével pedig házi termesztésű zöldséget, gyümölcsöt lehet árusítani.

A legkönnyebb dolga persze annak van, aki képes bármilyen egyedi, tetszetős tárgyat (ékszert, ruhadarabot, dísztárgyat stb.) előállítani. A fogyasztók kínálta termékek üde színfoltot jelenthetnek a globalizáció és uniformizáció korában – ráadásul olcsón, mert a termelési-értékesítési folyamatba még

nem szól bele egy mamutvállalat költségstruktúrája.

Az ő gyűjtőhelyük az Etsy , ahol 200 ezer fogyasztó csinál pénzt – tavaly 87,5 millió dollár értékű árucikk fordult meg az oldalon. A Ponoko kissé továbbfejlesztette az ötletet: itt nem csak árusítani és vásárolni, hanem rendelni is lehet – utána pedig várni arra, hogy egy ügyes kezű látogatónak megtetsszen az ötlet és gyakorlatba ültesse azt.

Michigan állam Troy nevű városában egy bevásárlóközpont rugalmas bérleti szerződéssel, akár egyetlen hétvégére is biztosít üzlethelyiséget azoknak, akik kézműves vagy idénytermékeket szeretnének eladni. Atlantában ugyanez a megoldás havibérrel választható, amely mellé a bérlőnek legalább négy órányit be kell segítenie az üzletközpont alkalmazottainak.

Nagyon piciben ugyanezzel foglalkozik egy Szingapúrt és Malajziát lefedő üzletlánc. Ők egy-egy polcot adnak bérbe a kreatív fogyasztóknak, és a

havibérért cserébe vállalják az árusítás minden nyűgjét.

Hogy a blogolással pénzt lehet keresni, az már régóta nem számít újdonságnak. Csak néhány példa a sokból: a svéd Metro ingyenes újság blogszolgáltatása 16 euróval jutalmazza meg azokat, akiknek blogját legalább ötezren nézik meg egy hónapban. A Google AdWords szolgáltatásához hasonlót kínál a Magpie – csak éppen twitterezők részére.

Sőt, alternatív bevételi forrást jelenthet az ember véleménye is: a RedesignMe jelenleg mintegy 3000 személyt képes mozgósítani azért, hogy véleményezzenek egy új terméket vagy egy régi termék új design-tervét. Az oldal látogatói online valutát kapnak cserébe, amelyet például mp3-lejátszókra, játékkonzolokra vagy ajándékutalványokra válthatnak. Maga a RedesignMe pedig abból él, amit a cégek fizetnek neki a termékeikre vonatkozó véleményekért.

Még akkor is, ha senki nem fog kizárólag belőlük meggazdagodni, az alternatív pénzkeresési módszerek sokat segítenek abban, hogy a fogyasztó ne érezze magát a multik marionettjének. Ha legalább hetente három órára a maga főnöke az ember, az akár felszabadító érzés is lehet.