Amikor levonul a dagály, akkor derül ki, kik fürödtek meztelenül. Warren Buffett amerikai tőzsdeguru elhíresült mondása a vállalatok válságidőben kialakult helyzetére vonatkozik, de ugyanúgy érvényesíthető nemzetgazdaságokra is.
Feltehető a kérdés: mely kelet-európai vagy akár európai országokat ért felkészülten a válság, azaz nem fürödtek meztelenül? Legtöbb esetben aligha lesz pozitív a válasz. Románia helyzetét megvizsgálva nem tudunk túl sok pozitívumot mondani az elmúlt évek lendületes és helyenként igen látványos gazdasági fejlődésén, valamint a bérjövedelmek termelékenységet jóval meghaladó, ugrásszerű növekedésén kívül. Gyakorlatilag nem történtek jelentős infrastrukturális beruházások, nem épültek autópályák, nem lettünk versenyképesebbek sem, csak
kicsit gazdagabbak és ugyanakkor eladósodottabbak is.
A globális pénzügyi válság reálgazdaságba való átgyűrűzése óta csökkent Románia exportteljesítménye, rekordnagyságú lejgyengülés ment végbe, visszaestek az állami bevételek, hatalmas elbocsátásokra került sor, nőtt a szociális elégedetlenség, és jó esetben is lassulni fog az idei GDP-növekedés, ha lesz egyáltalán. Románia is a többi feltörekvő és eladósodott kelet-európai ország sorsára jutott, köszönhetően a gazdaság túlfűtöttségének, melyre hidegzuhanyként hatott a válság villámgyors szétterjedése Európában. Hazánk esetében a gazdaság túlfűtöttségének oka a belső fogyasztás kiemelkedő erősödése volt, mely táplálja ugyan a gyors növekedést, de negatív következményekkel is jár, egyrészt keresleti inflációs nyomást gerjeszt, másrészt pedig a külkereskedelmi és ezáltal a folyó fizetési mérleg egyenlegét rontja a kialakult negatív export-import különbözettel. Ez a pénzügyi-gazdasági válságnak nevezett külső gazdasági sokkhatás alaposan felforgatta a munkaerőpiaci viszonyokat, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról teljes szemléletváltás ment végbe azzal, hogy ahol eddig munkaerőhiány volt, hirtelen
elbocsátásokra kényszerültek a munkaadók.
Ezt a folyamatot hűen tükrözik a nemrég napvilágot látott hivatalos munkanélküliségi adatok, miszerint idén február végére 5,3%-os szintre emelkedett az országos munkanélküliségi ráta, mely legutoljára 2007. januárjában volt ilyen magas, tehát több mint kétéves csúcsot ért el a mostani állapot, aminek – hozzá kell tenni – még koránt sincs vége. Az Országos Munkaügyi Hivatal (ANOFM) információi szerint országosan eddig legkevesebb 440 munkáltató jelentett be leépítéseket március-október időszakra, mellyel nem kevesebb, mint 36 ezer állás szűnik meg ez év őszéig, a legérintettebb területek közé Bukarest-Ilfov, Prahova, Hunyad és Brassó megyék tartoznak. Amit Romániában sikerült elérni az utóbbi években a munkanélküliség és a foglalkoztatottság javítása terén, a válság most rövid idő leforgása alatt sikeresen visszafordítja, sokakban
évtized eleji állapotokat idézve,
mikor még 10,5%-os munkanélküliségről és több mint 1 millió állástalanról lehetett beszélni hazánkban. Az elmúlt pár hónapban a már megszokott szezonális őszi-téli enyhe munkanélküliségi ráta-növekedés sokkal hangsúlyosabban jelentkezett a válságnak köszönhetően, október-február összehasonlításban több mint 110 ezer új munkanélkülit regisztráltak, illetve 1,3%-kal nőtt a munkanélküliségi ráta.A grafikonon is jól kivehető emelkedő trend év végéig minden bizonnyal tartja magát, arra a kérdésre pedig, hogy meddig folytatódik és hol áll meg a munkanélküliek számának gyors emelkedése, jelen pillanatban talán senki sem tudja a pontos választ.
Amíg több tízezren veszítik el állásaikat, addig azok, akiknek még van munkája, bércsökkenést kénytelenek elviselni a Statisztikai Hivatal (INS) legújabb adatai alapján.
A legfrissebb statisztikák szerint idén januárban 9%-kal csökkent az országos nominális nettó átlagbér 2008. decemberéhez képest, legfőképp a decemberben kifizetett 13. havi bérek és egyéb juttatások szezonális hatása miatt, ugyanakkor a tavalyi év azonos időszakához képest 12,9 %-os többlet mutatkozik az átlagos bérjövedelmekben az egyre inkább érezhető válság ellenére.
Egyes kategóriák viszont 15, 20 és 25%-os nettó bércsökkenést realizáltak januárban, ide tartoznak a vegyipar, dohányipar, pénzügyi közvetítés, kitermelés, szállítás, fémkohászat, gépjárműipar, gyógyszeripar és energiaipar dolgozói, ők az átlaghoz viszonyítva is sokkal kevesebbet kerestek az év első hónapjában.
Eltekintve a húsvéti és téli ünnepekkor kifizetett plusz juttatásoktól, melyek egyértelmű okozói az évközi hónap/hónap alapú jövedelmi fluktuációknak, szintén nagy kérdés, hogy mi lesz a 2009-es bérekkel az ipari munkatermelékenységi mutatók csökkenésének körülményei között. Ugyanis nem csak az átlagbérek, hanem az ipari munkatermelékenység is érezhetően, 8,6%-kal csökkent idén januárban tavaly decemberhez viszonyítva – hivatalos források alapján.
A munka termelékenységének alakulása nagyon fontos tényező, mivel direkt kapcsolatban áll a bérjövedelmek dinamikájával. Szakértői vélemények szerint elképzelhető, hogy idén csak az inflációval megegyező mértékben nőnek a nominális bérek, reálértelemben pedig ezáltal a növekedés nullához közelítő lenne éves viszonylatban. A gyengülő termelékenységi mutatók rövidtávú javulására azonban nincs túl sok remény, hiszen a Románia exportpiacának 80-90%-át kitevő európai országok is hazánkhoz hasonló kereslethiánnyal küszködnek, így a közeljövőben nem várható érdemi változás e tekintetben.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!