Válsághatások: csökkenő átlagbérek, egyre több munkanélküli

Feltehető a kérdés: mely kelet-európai vagy akár európai országokat ért felkészülten a válság, azaz nem fürödtek meztelenül? Legtöbb esetben aligha lesz pozitív a válasz. Románia helyzetét megvizsgálva nem tudunk túl sok pozitívumot mondani az elmúlt évek lendületes és helyenként igen látványos gazdasági fejlődésén, valamint a bérjövedelmek termelékenységet jóval meghaladó, ugrásszerű növekedésén kívül. Gyakorlatilag nem történtek jelentős infrastrukturális beruházások, nem épültek autópályák, nem lettünk versenyképesebbek sem, csak

kicsit gazdagabbak és ugyanakkor eladósodottabbak is.

A globális pénzügyi válság reálgazdaságba való átgyűrűzése óta csökkent Románia exportteljesítménye, rekordnagyságú lejgyengülés ment végbe, visszaestek az állami bevételek, hatalmas elbocsátásokra került sor, nőtt a szociális elégedetlenség, és jó esetben is lassulni fog az idei GDP-növekedés, ha lesz egyáltalán. Románia is a többi feltörekvő és eladósodott kelet-európai ország sorsára jutott, köszönhetően a gazdaság túlfűtöttségének, melyre hidegzuhanyként hatott a válság villámgyors szétterjedése Európában. Hazánk esetében a gazdaság túlfűtöttségének oka a belső fogyasztás kiemelkedő erősödése volt, mely táplálja ugyan a gyors növekedést, de negatív következményekkel is jár, egyrészt keresleti inflációs nyomást gerjeszt, másrészt pedig a külkereskedelmi és ezáltal a folyó fizetési mérleg egyenlegét rontja a kialakult negatív export-import különbözettel. Ez a pénzügyi-gazdasági válságnak nevezett külső gazdasági sokkhatás alaposan felforgatta a munkaerőpiaci viszonyokat, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról teljes szemléletváltás ment végbe azzal, hogy ahol eddig munkaerőhiány volt, hirtelen

elbocsátásokra kényszerültek a munkaadók.

Ezt a folyamatot hűen tükrözik a nemrég napvilágot látott hivatalos munkanélküliségi adatok, miszerint idén február végére 5,3%-os szintre emelkedett az országos munkanélküliségi ráta, mely legutoljára 2007. januárjában volt ilyen magas, tehát több mint kétéves csúcsot ért el a mostani állapot, aminek – hozzá kell tenni – még koránt sincs vége. Az Országos Munkaügyi Hivatal (ANOFM) információi szerint országosan eddig legkevesebb 440 munkáltató jelentett be leépítéseket március-október időszakra, mellyel nem kevesebb, mint 36 ezer állás szűnik meg ez év őszéig, a legérintettebb területek közé Bukarest-Ilfov, Prahova, Hunyad és Brassó megyék tartoznak. Amit Romániában sikerült elérni az utóbbi években a munkanélküliség és a foglalkoztatottság javítása terén, a válság most rövid idő leforgása alatt sikeresen visszafordítja, sokakban

évtized eleji állapotokat idézve,

mikor még 10,5%-os munkanélküliségről és több mint 1 millió állástalanról lehetett beszélni hazánkban. Az elmúlt pár hónapban a már megszokott szezonális őszi-téli enyhe munkanélküliségi ráta-növekedés sokkal hangsúlyosabban jelentkezett a válságnak köszönhetően, október-február összehasonlításban több mint 110 ezer új munkanélkülit regisztráltak, illetve 1,3%-kal nőtt a munkanélküliségi ráta.A grafikonon is jól kivehető emelkedő trend év végéig minden bizonnyal tartja magát, arra a kérdésre pedig, hogy meddig folytatódik és hol áll meg a munkanélküliek számának gyors emelkedése, jelen pillanatban talán senki sem tudja a pontos választ.

Amíg több tízezren veszítik el állásaikat, addig azok, akiknek még van munkája, bércsökkenést kénytelenek elviselni a Statisztikai Hivatal (INS) legújabb adatai alapján.

A legfrissebb statisztikák szerint idén januárban 9%-kal csökkent az országos nominális nettó átlagbér 2008. decemberéhez képest, legfőképp a decemberben kifizetett 13. havi bérek és egyéb juttatások szezonális hatása miatt, ugyanakkor a tavalyi év azonos időszakához képest 12,9 %-os többlet mutatkozik az átlagos bérjövedelmekben az egyre inkább érezhető válság ellenére.

Egyes kategóriák viszont 15, 20 és 25%-os nettó bércsökkenést realizáltak januárban, ide tartoznak a vegyipar, dohányipar, pénzügyi közvetítés, kitermelés, szállítás, fémkohászat, gépjárműipar, gyógyszeripar és energiaipar dolgozói, ők az átlaghoz viszonyítva is sokkal kevesebbet kerestek az év első hónapjában.

Eltekintve a húsvéti és téli ünnepekkor kifizetett plusz juttatásoktól, melyek egyértelmű okozói az évközi hónap/hónap alapú jövedelmi fluktuációknak, szintén nagy kérdés, hogy mi lesz a 2009-es bérekkel az ipari munkatermelékenységi mutatók csökkenésének körülményei között. Ugyanis nem csak az átlagbérek, hanem az ipari munkatermelékenység is érezhetően, 8,6%-kal csökkent idén januárban tavaly decemberhez viszonyítva – hivatalos források alapján.

A munka termelékenységének alakulása nagyon fontos tényező, mivel direkt kapcsolatban áll a bérjövedelmek dinamikájával. Szakértői vélemények szerint elképzelhető, hogy idén csak az inflációval megegyező mértékben nőnek a nominális bérek, reálértelemben pedig ezáltal a növekedés nullához közelítő lenne éves viszonylatban. A gyengülő termelékenységi mutatók rövidtávú javulására azonban nincs túl sok remény, hiszen a Románia exportpiacának 80-90%-át kitevő európai országok is hazánkhoz hasonló kereslethiánnyal küszködnek, így a közeljövőben nem várható érdemi változás e tekintetben.