Tíz lakosból négy bankkölcsönt törleszt

Egyre riasztóbb adatok jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy Romániában hányan nem képesek törleszteni a hitelintézetektől felvett kölcsönök részleteit. Annak ellenére, hogy már a tavaly megmutatkoztak a nemzetközi gazdasági válság előjelei, idehaza ezt a lakosok vagy nem vették észre, vagy éppenséggel előre menekültek, vagyis úgy gondolták: addig kölcsönözzünk, gyarapodjunk, ameddig még lehet, amíg még esély van arra, hogy visszafizessük a felvett kölcsönt. Ez a logika állhat annak az adatnak a hátterében, miszerint minden 10 romániai lakosból 4 bankkölcsönt törleszt, és ennek a visszafizetését lakással garantálta. A hitelfelvételek kétféleképpen történtek: vagy lakásépítési kölcsönről van szó, és a tulajdonos jelzáloghitelhez folyamodott, vagy egyszerűen a napi kiadások, ingóságok vásárlása érdekében pénzt vettek fel a családok a bankoktól, és az összeg visszafizetését saját lakásukkal, családi házukkal garantálták.

Lakásépítésre, mindennapi fogyasztásra

A Román Nemzeti Bank közleménye szerint jelenleg a lakossági hitelek 40 százalékát ilyen ingatlanok fedezik, és ezeknek a fele jelzáloghiteles konstrukció. Ugyancsak a jegybank hozta nyilvánosságra azt az adatot is, miszerint 2009. január 31-én a lakossági adósság összességében több mint 103 milliárd lejt tett ki, amiből 42 milliárd lej alapú kölcsön, 63 milliárd pedig a valutalapú hitelezés kategóriájába tartozik. Az összeg 21,7%-a mögött jelzálogkölcsön áll, azaz lakásvásárlási, -építési hitelről van szó, az összeg 42-43 százalékát fogyasztási hitelként igényelte a lakosság.

Nem előnyös a lakás-kiárusítás

Az egyik legjelentősebb nemzetközi adósságbehajtó cég, az EOS KSI romániai kirendeltségének a vezetője, Georg Kovács a Financiarul című gazdasági lapnak azt nyilatkozta, hogy míg a korábbi esztendőkben Romániában évi 5000 alkalommal árvereztek a bankok ingatlanokat, addig idén valószínűleg több mint 6000 lakás kerül kalapács alá a 250.000 jelzáloghiteles építményből. Ugyanakkor a helyzet ellentmondásossága abban áll, hogy jelenleg a hitelintézetek egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy kiárusítsák fizetésképtelen ügyfeleik ingatlanjait, ugyanis a lakások ára igen alacsony – persze ez csupán a korábbi évek árfolyamának a viszonylatában értendő, és kevés a potenciális vásárló. A hitelintézetek számára azért sem előnyös a lakások kiárusítása, mert ez árthat az imidzsüknek, a hitelességüknek. Nem ritka mostanában az az eset sem, amikor a lakást kiárusító bank nem kap annyit az ingatlanért, mint az a kint levő összeg, amelyet a bajba jutott ügyfelének folyósított.

Hosszas folyamat

A másik ok, ami miatt a hitelintézetek ódzkodnak a kényszervégrehajtástól az, hogy elég hosszadalmas a folyamat. Ezért csak a legvégső stádiumban folyamodnak ehhez a megoldáshoz, amikor már mindenfajta más eljárás lehetőségét kizárták a felek. Előtte megpróbálják mindenfajta törlesztési kedvezménnyel, határidő kitolással, átütemezéssel rávenni az ügyfelet arra, hogy hosszú távon vállalja fel az adósság törlesztését.

Többfázisos procedúra

A jelzálogosított lakások árusításakor a kikiáltási ár általában 10-15 százalékkal marad el a piaci ártól. Természetesen ha az első kiáltásnál nem kel el az ingatlan, akkor a második próbálkozásig már 20-25 százalékkal is csökkenhet az értéke. A tartozás részleteinek a törlesztését elmulasztó ügyfelet a bankok általában telefonon, levélben, SMS-üzenetben figyelmeztetik arrra, hogy ideje lenne befáradni a bankba, vagy átutalni a szóban forgó összeget. Általában 90 napos késés után zárolják az ügyfél bankszámláját, majd az ügyfél személyes felkeresésére is sor kerül. Ezt vagy a hitelező intézet munkatársai teszik meg, vagy az az adósságbehajtó cég, amellyel a bank szerződéses viszonyban áll. Az ilyen személyes, utolsó figyelmeztetésnek számító kontaktus után az ügyfélnek még 30 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy bármilyen következmény nélkül törlessze az esedékes hitelrészletet. Ennek az egy hónapnak a lejárta után a bankok, végrehajtó cégek képviselői tüzetesen átvizsgálják, még egyszer felértékelik a szóban forgó ingatlant, majd 15 napon belül a hitelintézet nevére telekelik. Amennyiben egy bank azt tapasztalja, hogy hirtelen megnövekszik a fizetésképtelen ügyfelek száma, általában megnöveli ezeket a periódusokat, hiszen elég bonyolult ügyintézésről van szó. Természetesen ezen a kereten, általános eljárási szokásokon belül minden egyes ügyfelet egyéni módon, differenciáltan kezelnek a hitelintézetek, nyilatkozta a Transindex nek egy neve elhallgatását kérő bankfiókvezető. Ha az illető az első számú ügyfeleink közé tartozik, és általában nagy összegeket forgat meg hitelintézetünkben, mindig korrektül járt el, de valamilyen okból pillanatnyi válságba kerül, akkor minden eszközzel megpróbáljuk támogatni őt. Átütemezzük a törlesztést, jelentős haladékot adunk, de ez az eljárás sem folytatható a végtelenségig. A személyes kapcsolatok nagyon fontosak például egy kisebb városban. De az ügyfeleknek be kell látniuk, hogy a hazai hitelintézetek nemzetközi cégek kirendeltségei, ezeknek megvan a saját filozófiájuk, ugyanakkor szigorú nemzetközi és cégszabályok alapján működnek, tehát egy erdélyi fiókintézet nemigen térhet el ezeknek a betartásától – mondta a nagy tapasztalattal rendelkező bankszakértő. Tehát Romániában idén legkevesebb 6000 lakástulajdonos számíthat arra, hogy ha egyetlen ingatlanjával garantálta a felvett kölcsön visszafizetését, akkor hamarosan csupán a csillagos ég lesz a feje fölött.

Csaláslehetőség

Egy szintén jelentős adósságbehajtó cég, az Urban munkatársa nemrég azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a kényszervégrehajtásnak számos buktatója van. Például a cégnek voltak olyan esetei, amikor kihasználva, hogy a végrehajtók által rendezett árverések nem kapnak különösebben nagy nyilvánosságot, az adósoknak sikerült visszavásárolniuk a jelzálogosított tulajdont egy olyan hitelért, mely kisebb volt a tartozásnál.