Izland-szerűen omlik össze Magyarország?

A nyugdíjak időzített bombaként működnek Magyarországon, ahol évente a GDP több mint 10%-át fordítják nyugdíjakra – hívja fel a figyelmet a The Wall Street Journal szerdai száma. A Time hírmagazin eközben ezzel a címmel közöl tudósítást az országról: Magyarország a pénzügyi válság következő Izlandja?

A tudósítás azzal a pár hete elterjedt pletykával

jellemzi a közhangulatot, mely szerint a kormány be akarja fagyasztani a bankbetéteket, annyira rossz a helyzet. A kabinet és az illetékes állami intézmények több ízben cáfolták a híresztelést, de olyan mély a válság, hogy több száz ember komolyan vette a dolgot. Ez nem is csoda – jegyzi meg a Time, hiszen még a válság kialakulása előtt is a magyar költségvetés mutatta az egyik legnagyobb arányú hiányt az EU-ban.Szeptember óta a helyzet tovább romlott; az országnak az életben maradáshoz 15,7 milliárd dolláros IMF-hiteltámogatást kellett kérnie, és a forint szabad esésben zuhant, idén 19%-ot romlott az amerikai dollárral és 13%-ot az euróval szemben. Egyes elemzők szerint idén 7,5%-os gazdasági zsugorodás várható, miközben a kormány is 3%-os visszaeséssel számol.

A növekvő nyomás miatt kényszerült a miniszterelnökbejelenteni lemondási szándékát- írja a hírmagazin, amely szerint Gyurcsány Ferenc távozásával lezárul egy fejezet egy olyan kormány történetében, amelynek működését a zavarok jellemezték már a 2006. áprilisi választások óta.

A lemondás nyertese

– ha egyáltalán van ilyen – éppen a távozó Gyurcsány lehet, aki továbbra is jelentős befolyással bíró politikus maradt, miután a hétvégi MSZP-kongresszuson újraválasztatta magát a pártelnöki tisztségbe. Ő talán a legnépszerűtlenebb személy Magyarországon, de vetélytársai bánhatják távozását; előrehozott választások esetén ugyanis az ellenzéki Fidesznek kell megbirkóznia a pénzügyi válsággal, jegyzi meg a Time.

>> LapszemleMilyen kontextusban értelmezi Gyurcsány lemondását a külföldi sajtó? >>

A Fidesz vezetői bár nyilvánosan mielőbbi választásokat sürgetnek, talán inkább megvárnák a jövő évet, „félnek a feladattól” – mondta a lapnak Szabados Krisztián, a Political Capital intézet elemzője.

„Ha megnyerik az előrehozott választásokat, nekik kell megbirkózni a pénzügyi válsággal és megoldásokat találni” – mondja a politológus, emlékeztetve arra, hogy az ellenzéki párt mindeddig nem bocsátkozott konkrétumokba, milyen reformokat hajtanának végre. Ez a párt sok támogatójában olyan hitet kelt, hogy a Fidesz a fájdalmas lépések nélkül is képes a gazdaság megújítására.

Az elemző szerint az igazi kérdés az: a közvélemény felkészült-e a reformokra egy új, hiteles miniszterelnök részéről vagy pedig olyan kormányfőt vár, aki még mindig abban hisz, hogy a krízis fájdalommentesen kezelhető?

Többek közt a nyugdíjrendszerrel is foglalkoznia kell

a szakértői, vagy az előrehozott választások után megalakuló kormánynak. Ugyanis a 10 milliós Magyarországon 3 millió nyugdíjas él, ezzel indít a Wall Street Journal elemzése .

A költségvetés a rendszeres havi nyugdíjakon kívül külön juttatásokat ad a balesetek áldozatainak, a rokkantaknak, a katonai és rendőrségi veteránoknak, a polgármestereknek, az özvegyeknek, a gazdáknak, a bányászoknak, valamint az elismert művészeknek. Az átlag magyar 58 éves korában megy nyugdíjba, a 60 és 64 év közötti magyaroknak csak 14%-a dolgozik,

szemben a több mint 50%-os amerikai mutatóval.

A konzervatív amerikai üzleti napilap terjedelmes, Magyarországról és részben Kelet-Európáról szóló írása szerint a gazdasági bajok egyik gyökere a nyugdíjrendszer.

Magyarországon – ahol mintegy 4 milliós munkaerő van – az állami nyugdíjprogramba történő befizetések nem fedezik a juttatásokat. Gyurcsány Ferenc szocialista pártja védi a nyugdíjasokat, akik fontos szocialista választási tömböt képeznek, foglalja össze a helyzetet a WSJ.

A kritikusok szerint meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. „Az IMF, magyar reformerek támogatásával, csökkentéseket akar, különösen a 13. havi nyugdíjak terén” – írta az újság. A rendszer jóformán semmilyen szinten nem működik – mondta Mark Pearson, az OECD szakértője.

A kiterjedt nyugdíjak rendszere a szocialista korszak öröksége. Mint Yusaf Akbar, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Business School képzésének professzora rámutatott, az 1956-os forradalom eltiprása után az ország vezetői hallgatólagos alkut kötöttek a néppel: azért cserébe, hogy nem lesz több társadalmi elégedetlenség, a vezetők

szerény reformokat és kényelmes jóléti hálót biztosítanak.

A kommunizmus bukása után a térség legtöbb állama igyekezett lebontani a régi állami rendszert, s bár Budapest is elöl járt a privatizációban, igyekezett megtartani a szociális biztonsági hálót.

A kommunizmus után megmaradt az a szemlélet, hogy az államra kell támaszkodni – mutatott rá Holtzer Péter, egy kormányzati szakértői kerekasztal-csoport elnöke, aki szerint még egy-két nemzedékre lesz szükség a mentalitás megváltozásához.

Kelet-Európában csak Szlovákia és Lengyelország

költi a GDP nagyobb hányadát nyugdíjakra. Előbbi viszont sokkal gazdagabb, mint Magyarország, utóbbi pedig jelentős csökkentést tervez. Az OECD becslése szerint ráadásul Magyarországon fognak a leggyorsabban növekedni a nyugdíjköltségek az elkövetkező évtizedekben Európában.

A vezető amerikai üzleti napilap azt is megjegyezte, hogy az OECD-országok körében Belgium után Magyarországon a legmagasabb az „adóék”, vagyis a munkáltató által kifizetett és a munkavállaló által kézhez kapott összeg közötti különbség.

Az újság szerint Csehország, Lengyelország és más kelet-európai államok – amelyek az egészségesebb kormányzati pénzügyi politikának köszönhetően nincsenek a tönk szélén – attól félnek: ha Magyarország összeomlik vagy mély recesszióba süllyed, akkor a befektetők az egész régióból kivonulnak.

Forrás: Time.com, MTI