A búzatermelő a kenyér árának 8 százalékával marad. Ki szív tehát? A vásárló – és a termelő. Egy szocialista EP-képviselő a kereskedők befolyását csökkentené.
Átlagosan tízszeresére drágul a kenyér az európai országokban, mire a termelőktől a szupermarketek polcaira kerül – derül ki egy friss jelentésből, amelyet a héten tárgyalnak az Európai Parlamentben. A kenyér mint alapélelmiszer esetében
a végső ár akár harmincszorosa is lehet
az előállítási árnak az Európai Unió országaiban, és a mezőgazdasági termelők általában a kenyér bolti árának mindössze 8 százalékát kapják meg.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési tematikában Katerina Batzeli által készített dokumentum szerint az európai hatóságoknak azonnali közbelépésre kell készülniük, olyan súlyos a probléma, amelynek egyik tünete a termelői árak és a vásárlóval kifizettetett összeg közti nagy különbség. A görög szocialista EP-képviselő saját kezdeményezésű jelentését március 23-án, hétfőn vitatják meg először a képviselők.
Az előállítási és eladási ár közötti különbségnek több oka van. Az egyik legfontosabb, hogy
a közvetítők, viszonteladók egyre nagyobb szerephez jutnak;
egyre több a spekuláció a csereáruként használt élelmiszeripari termékekkel; egyre nőnek a nem mezőgazdasági jellegű kiadások (az energia és a munkaerő ára).
A kereskedők és a piac koncentrációja is nagy gondot jelent. A jelentés megállapítja, az utóbbi évtizedben a nagykereskedőknek sikerült domináns pozícióra szert tenniük az európai élelmiszerpiacon.
Míg 1993-ban a nagykereskedők a piacnak a 21,7 százalékát uralták, most ez az arány túllépi a 70 százalékot. A nagy szupermarketek visszaélnek nagyobb vásárlóképességükkel, arra kényszerítik a beszállítókat, hogy számukra nem fenntartható szintre engedjék az áraikat, ugyanakkor
kierőszakolják azt is,
hogy a beszállítók elfogadják az általuk diktált méltánytalan feltételeket. A nagykereskedők Európában teljes mértékben kontrollálják a mezőgazdasági termelők és más beszállítók eljutását a fogyasztókhoz – állapítja meg a jelentés.
Ennek a monopolhelyzetnek az eredménye, hogy míg az élelmiszerek végső ára ötször nagyobb az előállítási árnál, ebből a nyereségből a termelő mind kevesebbet és kevesebbet kap.Ezelőtt ötven évvel az európai mezőgazdasági termelők az élelmiszerek bolti árának felét kaphatták meg. Manapság meg kell elégedniük 7 százalékkal például Nagy-Britanniában, vagy 18 százalékkal Franciaországban.
A kereskedők és a termelők nyeresége közti aránytalanságot csak mélyítik azok a gyakorlatok, amelyeket a jelentés említ: áron alul történő eladás; az adott termék kitiltásával való fenyegetés;
a szupermarket által kiszabott különböző díjak
(hogy az adott beszállító termékei mindig megtalálhatóak legyenek a polcokon, megjelenjenek különböző listákon, a bejáratnál elhelyezett reklámpannókon); az eladott termékek árának csökkentése visszamenőleges hatállyal, a beszállítótól indokolatlanul kért hozzájárulás a kereskedők szervezte promóciók költségeihez; a termék exkluzív forgalmazásához való ragaszkodás.
A jelentés szerint közép- és hosszútávon negatív hatással bír az élelmiszerpiac koncentrálódása: a lojális konkurencia felszámolását, a kisvállalkozások és direkt termelők piacról való kiszorulását okozza. Az EU-nak tehát
megfizethető és reális élelmiszerárakat kell garantálnia
a fogyasztóknak, és nyereséget a termelőknek – szól a végkövetkeztetés. A görög képviselő azt javasolja, hogy az európai döntéshozók a helyzet szabályozását célzó intézkedéseket fogadjanak el.
Készüljön például egy nagy adatbázis az alapélelmiszerek áráról egész Európára; az ENSZ mezőgazdasági szervezete (FAO) ezeket az árakat monitorizálja az élelmiszerforgalmazás teljes folyamatában, nemzetközi szinten is; létesüljön forróvonal, ahol a termelők és fogyasztók a nap 24 órájában jelenthetik az általuk tapasztalt viszaéléseket; le kell csökkenteni a viszonteladók és forgalmazók szerepét azáltal, hogy megszabnak bizonyos árakat; az európai mezőgazdasági termelőket segíteni kell, hogy közvetlenül a piacon tudják értékesíteni terményeiket.Helyi kezdeményezések támogatásávalkell áthidalni a szakadékot a termelők és fogyasztók közt, a vásárlókat rá kell ébreszteni ennek előnyeire: friss, egészséges terményeket vásárolhatnak, kapcsolatokat építhetnek ki a helyi termelőkkel, támogatják a helyi munkaerőt.
Forrás: hotnews.ro, europarl.europa.eu
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!