A búzatermelő a kenyér árának 8 százalékával marad. Ki szív tehát? A vásárló – és a termelő. Egy szocialista EP-képviselő a kereskedők befolyását csökkentené.
Átlagosan tízszeresére drágul a kenyér az európai országokban, mire a termelőktől a szupermarketek polcaira kerül – derül ki egy friss jelentésből, amelyet a héten tárgyalnak az Európai Parlamentben. A kenyér mint alapélelmiszer esetében
a végső ár akár harmincszorosa is lehet
az előállítási árnak az Európai Unió országaiban, és a mezőgazdasági termelők általában a kenyér bolti árának mindössze 8 százalékát kapják meg.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési tematikában Katerina Batzeli által készített dokumentum szerint az európai hatóságoknak azonnali közbelépésre kell készülniük, olyan súlyos a probléma, amelynek egyik tünete a termelői árak és a vásárlóval kifizettetett összeg közti nagy különbség. A görög szocialista EP-képviselő saját kezdeményezésű jelentését március 23-án, hétfőn vitatják meg először a képviselők.
Az előállítási és eladási ár közötti különbségnek több oka van. Az egyik legfontosabb, hogy
a közvetítők, viszonteladók egyre nagyobb szerephez jutnak;
egyre több a spekuláció a csereáruként használt élelmiszeripari termékekkel; egyre nőnek a nem mezőgazdasági jellegű kiadások (az energia és a munkaerő ára).
A kereskedők és a piac koncentrációja is nagy gondot jelent. A jelentés megállapítja, az utóbbi évtizedben a nagykereskedőknek sikerült domináns pozícióra szert tenniük az európai élelmiszerpiacon.
Míg 1993-ban a nagykereskedők a piacnak a 21,7 százalékát uralták, most ez az arány túllépi a 70 százalékot. A nagy szupermarketek visszaélnek nagyobb vásárlóképességükkel, arra kényszerítik a beszállítókat, hogy számukra nem fenntartható szintre engedjék az áraikat, ugyanakkor
kierőszakolják azt is,
hogy a beszállítók elfogadják az általuk diktált méltánytalan feltételeket. A nagykereskedők Európában teljes mértékben kontrollálják a mezőgazdasági termelők és más beszállítók eljutását a fogyasztókhoz – állapítja meg a jelentés.
Ennek a monopolhelyzetnek az eredménye, hogy míg az élelmiszerek végső ára ötször nagyobb az előállítási árnál, ebből a nyereségből a termelő mind kevesebbet és kevesebbet kap.Ezelőtt ötven évvel az európai mezőgazdasági termelők az élelmiszerek bolti árának felét kaphatták meg. Manapság meg kell elégedniük 7 százalékkal például Nagy-Britanniában, vagy 18 százalékkal Franciaországban.
A kereskedők és a termelők nyeresége közti aránytalanságot csak mélyítik azok a gyakorlatok, amelyeket a jelentés említ: áron alul történő eladás; az adott termék kitiltásával való fenyegetés;
a szupermarket által kiszabott különböző díjak
(hogy az adott beszállító termékei mindig megtalálhatóak legyenek a polcokon, megjelenjenek különböző listákon, a bejáratnál elhelyezett reklámpannókon); az eladott termékek árának csökkentése visszamenőleges hatállyal, a beszállítótól indokolatlanul kért hozzájárulás a kereskedők szervezte promóciók költségeihez; a termék exkluzív forgalmazásához való ragaszkodás.
A jelentés szerint közép- és hosszútávon negatív hatással bír az élelmiszerpiac koncentrálódása: a lojális konkurencia felszámolását, a kisvállalkozások és direkt termelők piacról való kiszorulását okozza. Az EU-nak tehát
megfizethető és reális élelmiszerárakat kell garantálnia
a fogyasztóknak, és nyereséget a termelőknek – szól a végkövetkeztetés. A görög képviselő azt javasolja, hogy az európai döntéshozók a helyzet szabályozását célzó intézkedéseket fogadjanak el.
Készüljön például egy nagy adatbázis az alapélelmiszerek áráról egész Európára; az ENSZ mezőgazdasági szervezete (FAO) ezeket az árakat monitorizálja az élelmiszerforgalmazás teljes folyamatában, nemzetközi szinten is; létesüljön forróvonal, ahol a termelők és fogyasztók a nap 24 órájában jelenthetik az általuk tapasztalt viszaéléseket; le kell csökkenteni a viszonteladók és forgalmazók szerepét azáltal, hogy megszabnak bizonyos árakat; az európai mezőgazdasági termelőket segíteni kell, hogy közvetlenül a piacon tudják értékesíteni terményeiket.Helyi kezdeményezések támogatásávalkell áthidalni a szakadékot a termelők és fogyasztók közt, a vásárlókat rá kell ébreszteni ennek előnyeire: friss, egészséges terményeket vásárolhatnak, kapcsolatokat építhetnek ki a helyi termelőkkel, támogatják a helyi munkaerőt.
Forrás: hotnews.ro, europarl.europa.eu
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!