Vojnits Tamás: hiba volt 2 százalékos deficitre építeni a költségvetést

A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb becslései szerint idén 4 százalékos recesszióval és 4,7 százalékos költségvetési hiánnyal kell számolnia a kormánynak, miközben az idei költségvetést 2 százalékos deficitre építették. A számítások közötti eltérésből adódó következmények hogyan befolyásolják Románia gazdaságát?

Vojnits Tamás: - A recesszió miatt egyértelműen nagyobb lesz a költségvetési hiány. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a Romániához hasonló fejlettségű országok kénytelenek valamelyest úgynevezett prociklikus gazdasági politikát folytatni, tehát olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel ellensúlyozni tudják a válság hatásait. Mivel a költségvetés mozgástere viszonylag szűk, és a fejlődéshez, gazdasági növekedéshez nem elegendőek a belföldi megtakarítások, az ilyen időszakokban rá vannak szorulva a külföldi finanszírozásra.

Noha két százalékos költségvetési hiánnyal számoltak, ezt a számítást kismértékben növekvő, vagy stagnáló gazdaságra alapozták. Az, hogy Romániában a költségvetést ilyen rosszul tervezték, egyértelműen a gazdaságpolitikának a felelőssége, a kormányzat hibája, mert 2008 végén már jól látható volt, hogy a növekedési kilátások meredeken romlani fognak, a gazdaság pedig meglehetősen súlyos állapotba kerülhet.

Tehát hiba volt növekedő környezetre alapozni a költségvetést, hiszen immár hivatalos előrejelzések is azt mutatják, hogy a gazdaság nem növekedni, hanem szűkülni, csökkenni fog ebben az évben: recesszió lesz. A költségvetés pedig ki van téve annak a veszélynek, hogy a tervekhez képest a bevételek alulteljesülnek, ami a hiány növekedéséhez vezet.

Ha megengedi, beszéljünk a Boc-kormánynak a hét elején bemutatott válságkezelő csomagjáról.

– Már az elején megjegyezném, a csomag méretének ismerete hiányában, vagyis anélkül, hogy pontosan lehetne tudni, hány milliárd eurót tesz ki, avagy a nemzeti össztermék arányában mekkora, eléggé nehéz a makrogazdasági hatásait megítélni. Első látásra is egyértelmű, ez a csomag még nincs kidolgozva, messze áll a végleges formájától, azt viszont el tudom mondani, hogy nagyjából milyenek az irányai.

Az első legfontosabb válságkezelési programpontként az infrastrukturális beruházásokat nevezte meg Emil Boc miniszterelnök. Mennyire tekinthető ez az intézkedés válság-ellenes beruházásnak?

– Ez egy nehéz ügy. Egy olyan országban, ahol a költségvetési tartalékok bővebben állnak rendelkezésre, egy ilyen intézkedéscsomag potenciálisan jól jöhet, mert egyrészt olyan fejlődést valósít meg, amely növeli a gazdaságnak a potenciálját, produktivitását, másrészt pedig közvetlenül munkahelyek teremtéséhez is hozzájárulhat. Románia esetében sokkal szűkösebbek a költségvetési források, az ilyen intézkedésekkel óvatosan kell bánni. Véleményem szerint egyelőre a költségvetési fegyelemnek a megtartása az elsődleges.

A kormány nem feltétlenül saját kezdeményezésére döntött például az autópályák, gyorsforgalmi utak építése mellett, hiszen számos ajánlás érkezett az Európai Unió részéről, miszerint Romániának korszerűsítenie kellene az úthálózatát.

– Helyes dolognak gondolom az infrastruktúra fejlesztését, mert azokban a gazdaságokban, ahol ez alapvetően hiányzik, egyértelmű, hogy csökkenti a gazdasági hatékonyságot.

Az ország tőkevonzó képességére biztos, hogy ösztönzően hat, ha a nagyvárosokat autópályák kötik össze. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy ezek az autópályák nagyon költségesek. A költségvetési fedezetet például úgy lehet megteremteni, hogyha egyéb költségvetési kiadásoknál sokkal szigorúbb politikát folytat a kormányzat.

A válságkezelő csomag többek között olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek közvetlenül érintik a lakosságot. Ilyen például a tömbházszigetelési, a roncsautó-program, vagy az oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, rehabilitációja.

– A tömbházszigetelési program tökéletesen beleillik abba a koncepcióba, ami mostanában máshol is népszerű, és úgy tűnik, hogy jó irányú befektetés, mert lehetővé teszi az energia-megtakarítást és ezzel növeli a hatékonyságot. Az ilyen programokat alapvetően jó ötletnek tartom. Szerencsés esetben EU-s forrásokat is be lehet csatornázni erre a célra. Szintén jónak tartom a köztisztviselők bérfagyasztását, mivel szigorú költségvetési gazdálkodásra van szükség. Különösen azért, mert a magánszektorban jelentősen mérsékelődni fog a jövedelemek növekedése.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a bérfagyasztásnak van egy hátulütője is, éspedig az, hogy a köztisztviselőt már csak a hír hallatára általános sztrájkkal fenyegetőznek. Hatalomra lépésétől szinte szüntelenül tiltakozások sorozatával volt kénytelen számolni a kormány.

– Egy ilyen népszerűtlen intézkedés esetén óhatatlanul ilyen reakcióval szembesül a kormány, viszont az államnak fel kell lennie készülve a helyzet kezelésére. Azt kell látni másfelől, hogy amennyiben a bérköltség nem csökken számottevően egy ilyen gazdasági környezetben, akkor lényegesebben nagyobb mértékű elbocsátásokkal tudják csak kompenzálni a vállalatok ezeket a hatásokat – és most nem az állami szektorról, hanem a privátszféráról beszélek.

És mivel a beruházásoknak bizonyos szektorokban van egyfajta tehetetlenségük és nehezebben tudnak visszafogni egyes kiadásokat – például, ahol rendszeresen pótolni kell az elavulást – ott a létszámot fogják csökkenteni. Ezért aztán még mindig jobban megéri szigorú bérgazdálkodást folytatni, mert a gazdaság egészében potenciálisan kisebb károkat okoz. Ehhez hozzátartozik az állami alkalmazottak visszafogottabb bérfejlesztése is, mert ha ez nem történik meg, akkor a gazdaságra nézve kedvezőtlen jelzést kap a privát szféra, és ez nem lenne szerencsés.

A kis- és közepes vállalkozások kivételes támogatást élvezhetnek a válságkezelési csomagban szereplő intézkedéseknek köszönhetően. Például leegyszerűsítik a vállalkozásoknak szóló támogatások lehívásához szükséges procedúrákat, a CEC és az Eximbank pedig beszáll a projektek előfinanszírozásába.

– Ezek nagyon jó dolgok, emellett szerencsés dolog a már amúgy is bevált egykulcsos adó megtartása is.

Tăriceanu korábbi miniszterelnök a válságprogram bemutatása előtt felszólalt és azt a javaslatot tette, hogy a 19 százalékos ÁFÁ-t, illetve a 16 százalékos adókulcsot egyaránt csökkentsék le 15 százalékosra. Ön szerint szerencsés lenne egy ilyen jellegű intézkedés?

– Az ötlet koncepcióként szerintem jó, viszont a jelenlegi helyzetben eléggé kockázatos. Előny, ha létezik egy igazi egykulcsos adó, de ha ezt nem engedi meg a gazdasági környezet, akkor a fogyasztási típusú adóknak megvan az az előnyük, hogy nagyon könnyen beszedhetők, társadalmi igazságosság szempontjából is azt szokták mondani, hogy bizonyos mértékek mellett, alapvetően támogatandó és preferált adózási forma. Az, hogy magasabb a kulcs, azt az átmeneti gazdasági helyzet indokolhatja.

Ugyanakkor a korábbi kormányfőnek volt egy másik javaslata is, éspedig az, hogy az adók és illetékek értéke 2 százalékkal csökkenjen a tavaly decemberben befizetett értékhez képest.

– A közvetlen pénzügyi kockázatok eléggé magasak, az ilyen jellegű csökkentésekkel óvatos volnék, mert az alacsonyabb adóterhelés általában véve mindig jó, de akkor meg kell lennie a kiadásoldali fedezetnek is. A jelenlegi gazdasági környezet nemigen teszi lehetővé azt, hogy a költségvetés lazítson. Románia az IMF segítségére szorulhat, de legalábbis szüksége lehet valamilyen külföldi pénzügyi segítségre. A bankrendszerben fontos a stabilitás, ezért nagyon óvatosan kell bánni a költségvetési lazítással.

A miniszterelnök elmondta, további válságkezelési intézkedéseket alkalmaznak, amennyiben ez szükségessé válik, például az adók és az illetékek számának a csökkentését, vagy a befektetett profit adómentesítését.

– Érdemes egy forgatókönyvet készíteni a legrosszabb esetre. Most a legrosszabb eset alatt egy valóban mély recesszió kialakulását értem. Ráadásul egy olyan világban, ahol a tőkeforrásokért óriási verseny fog megindulni.