Hol a legjobb annak, akit kirúgtak az állásából?

2009. március 18. – 19:07

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Év végéig 50 millió ember válhat munkanélkülivé – egyes országokban azonban ezzel együtt is sokkal jobb dolguk lesz, mint máshol.

A Foreign Policy portál becslése szerint 50 millió személy maradhat állás nélkül 2009 végéig. Vigasztalásul összeállítottak egy listát azokkal az országokkal, ahol a friss munkanélküliek a legnagyobb segélyekben részesülnek.

Az első helyezett Skandinávia,

ahol a munkanélküliek azelőtti fizetésük 80-90 százalékát kapják, 10 hónaptól négy évig terjedő időszakon keresztül. Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban ugyan hideg és sötét van, de ott a legkisebb gond, hogy kirúgják az embert. Ezek az országok mindenféle téren lekörözik a világ többi részét, ha az állás nélkül maradók támogatásáról van szó. Közülük is Dánia a legbőkezűbb, ahol az egykori alkalmazott fizetése akár 90 százalékát is megkaphatja munkanélküli segélyként, és mindezt négy évig terjedő időszakon keresztül.Finnországban a munkanélküli segély mintegy 85 százalékát teszi ki az azelőtti fizetésnek, és valamivel több, mint 17 hónapig folyósítják. Svédországban csak fizetésének 80 százalékát kapja az állás nélkül maradó 10 hónapig.

Ennek feltétele azonban az összes skandináv országban, hogy az ember jelentkezzen azokban a hivatalokban, ahol munkaajánlatokat, illetve átképzést biztosítanak. Dániában például 190 hasonló iroda működik. Többek között az önéletrajz megírásában, illetve számítógépkezelői ismeretek elsajátításában nyújtanak segítséget. Ugyanakkor saját, tanulmányi vagy szülési szabadságon lévő munkatársaik helyére a náluk jelentkező munkanélküliek közül választanak helyettest.

A Benelux államokban (Belgium, Hollandia, Luxemburg)

ugyan csupán az eredeti fizetés 60-85 százalékát teszi ki a munkanélküli segély, ám folyósításának határideje egy évnél kezdődik és a csillagos égnél végződik. Luxemburgban a munkanélküli segély összegének felső határa a minimálbér két és félszerese, ami jelenleg több mint havi 1300 euró.

Hollandiában napi 168 euróra is rúghat a somerpénz, emellett rövidtávú munkalehetőségeket, valamint holland nyelvtanfolyamot kínálnak. Belgium az eredeti fizetés 60 százalékát biztosítja meghatározatlan ideig, aminek érdekessége, hogy külön hivatalok foglalkoznak a franciák, mások pedig a flamand lakosok munkanélküli segélyével.

Emellett Belgiumban segélyben és átképzésben részesül a frissen végzett egyetemista is, aki a gazdasági válság miatt nehezen talál munkahelyet. Hasonló segélyt Luxemburg is nyújtott egészen a közelmúltig, amikor azonban elegük lett a szüleikkel élő, segélyért ácsorgó fiatalokból. Ehelyett minimálbéres kormányzati állásokat, vagy elhivatottsági tréninget biztosítanak.

Svédországban rövidebb ideig:

400-500 napig biztosítják a fizetés 70-80 százalékát jelentő segélyt, ám nagyon szigorúan veszik az átképző tanfolyamokat. Aki nem jelenik meg órán, egy havi segélyével játszik. Ráadásul 1948 óta óramű-pontossággal számon tartják az összes szociális segély és program adatait.

Ám nem csak a munkanélküliek részesülnek segélyben – hogyha valaki csak olyan állást talál, ahol a fizetés kevesebb, mint azelőtti munkabérének kétharmada, a kormány felkerekíti az összeget. Mindennek ellenére az országban alacsony a munkanélküliek, illetve a túlképzett munkaerők száma.

Franciaországban már feltételekhez kötik

a munkanélküli-segélyt: a heti csekket csak az kaphatja meg, aki legalább hat hónapot végigdolgozott az elmúlt 22-ből. A fizetés 57-75 százalékára rúgó segély nagysága attól függ, mennyi ideig járult hozzá az illető az országos munkanélkülisegély-alaphoz – a támogatás összege átlagosan 1100 euró. A minimálbéres állásból kirúgott munkaerők fizetésük 75, az azelőtt nagyobb fizetésért dolgozó munkanélküliek bérük 57 százalékát kapják.

Franciaországban ugyanakkor a szokásosnál nehezebb kirúgni valakit – a cégeknek különböző egyesületeknél, gazdasági szövetségeknél kell érvelniük, miért is akarnak megszabadulni egy alkalmazottól. Ám éppen emiatt nagyon nehéz bekerülni is egy munkahelyre. Az országban nagyon magas a munkanélküli fiatalok aránya (egyes vidékeken a 40 százalékot is eléri).

Ők nem dolgoztak még sehol, így segélyt sem kaphatnak. A próbaidős generációnak (génération stagiaire) is nevezett huszonévesek akár fizetés nélkül, rövid időre is vállalnak állást, hogy aktívak maradjanak, és az utóbbi időben többször is tüntettek a probléma miatt.

Japánban kismillió tényezőt vesznek figyelembe

a munkanélküli segély összegének kiszámításánál. A fizetés 50-80 százalékát kitevő összeg hat hónaptól egy évig terjedő ideig jár, pontos nagysága pedig függ az azelőtt ledolgozott időszak hosszúságától, az érintett életkorától, az adók levonása nélkül számított jövedelemtől és egy sor egyéb adattól is.

Japánban különösen odafigyelnek azokra, akik olyan iparágban dolgoztak, amelyet súlyosabban érint a válság – ők a többieknél hosszabb ideig kaphatnak munkanélküli segélyt. Mindenkinek jár az átképzés, vagy a munkanélküliek egészségbiztosítása, a rászorulóknak pedig még lakást is biztosítanak.

Az időszakos vagy rövidtávú szerződéssel alkalmazottak azonban mindebből kimaradnak, pedig ők teszik ki az ország munkaerőinek több mint 30 százalékát. Végül pedig egy nagyon japán érdekesség: a kormány munkaerővel foglalkozó hivatalát Helló, munká nak hívják.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!