Nagyon kell az a 20 milliárd euró, de a pénzpiaci kedélyek javítása nem jelenti azt, hogy az ország megússza a recessziót.
Románia történelmének legnagyobb egyösszegű hitelkeretének megkötéséről tárgyal szerdán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége a pénzügyminisztérium és a nemzeti bank (BNR) képviselőivel. A kiszivárgott hírek szerint 20 milliárd euróról van szó. De mit is szolgálna mindez? A nemzetközi pénzügyi szervezet ( szerepéről lásd keretes írásunkat ) bükkfanyelven fogalmazott magyarázata szerint „A szerdán kezdődő megbeszéléseken... szó lesz az IMF lehetséges programjáról Románia számára... A program egy biztosítás alapú, sokoldalú finanszírozási csomag lenne, amelyet az EU, a Világbank és más nemzetközi pénzügyi intézmények is támogatnának”. Traian Băsescu államfő közérthetőbb metaforája szerint a megállapodás „biztonsági övet” nyújtana az országnak a gazdasági válságban. Tény, hogy a támogatási csomagnak legalább olyan fontos az üzenetértéke, mint a konkrét összege: a piacok megnyugtatása révén elvileg segítene abban, hogy a külföldi tőketulajdonosok ismét befektetésre érdemes, viszonylag stabil államnak tekintsék Romániát.
Ami a konkrét összeget illeti, a hitelből nem az állami költségvetést vagy az államadósságot finanszírozzák majd, hanem a folyó fizetési mérleg hiányát és a magánszektor 24 milliárd eurós
küladósságát érdemes belőle csökkenteni.
A fizetési mérleg egy adott ország belföldi és nem rezidens (vagyis külföldi) gazdasági szereplői közötti, meghatározott időszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveleteket veszi számba. Ezen belül a folyó fizetési mérleg az áruk, a szolgáltatások, a jövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások forgalmát figyeli, a másik rész a tőkemérleg, a pénzügyi mérlegben pedig többek közt a közvetlen tőkebefektetések szerepelnek.
Ami a lényeg: nem jó, ha a fizetési mérleg (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összesített egyenlege) a vonal meghúzása után mínuszt mutat. Ez azt jelenti, hogy az országba kevesebb valuta áramlik be, mint amennyi kifele, vagyis csökken a központi bank devizatartaléka. A jegybanknak pedig külföldi hitelt kell felvennie a tartalékok felöltésére.
A baj az, hogy a felvett hitelek kamatai tovább terhelik a fizetési mérleget. A helyzet további súlyosbodását jelenti, ha a kamatokat már csak újabb hitelfelvételekből tudják kifizetni. Ezt a helyzet a klasszikus adósságcsapda.
Mi a Nemzetközi Valutaalap?
International Monetary Fund (IMF, Washington): a nemzetközi (kormányközi) együttmûködés megvalósítására alkotott pénzügyi intézmény (1945). Célja: a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása, az árfolyam-stabilitás elõsegítése; pénzügyi források biztosítása a tagországok fizetésimérleg-pozíciójának kiigazítására. Az IMF a nemzetközi monetáris rendszer zavartalan mûködése érdekében felügyeletet gyakorol a tagországok árfolyam-politikája felett. Romániát az IMF-nél Mihai Tãnãsescu, a Nãstase-kormány (2000-2004) pénzügyminisztere képviseli.
Az alap 61 éves mûködését különben legtöbbször az a kritika éri, hogy rendszerint közömbös a demokrácia, az emberi jogok és a munkavállalók jogai iránt. Az IMF gyakorlata mellett érvelõk viszont azt mondják: a pénzügyi stabilitás a demokrácia elõfeltétele. A kritikusok erre azzal tromfolnak, hogy számos példa van arra, hogy demokratikus országok is összeomlottak, miután IMF-hitelt kaptak.
Románia szerencsére nem tart itt,
azonban korántsem mindegy, hogy a jegybank milyen kamatra vesz fel hitelt: az IMF-kölcsön felára kedvezőbb a pénzpiacokon elérhetőnél. Így a hitelmegállapodás megkötése után folytatni lehet a folyó fizetési mérleg helyrebillentését, ami már a tavaly megkezdődött. A mérleg hiánya 2007-ben a nemzeti össztermék (GDP) 14%-ára rúgott, míg tavaly már 12,2%-ra mérséklődött.
Lucian Croitoru , a nemzeti bank elnökének (kormányzójának) tanácsadója a NewsIn hírügynökségnek arról nyilatkozott, hogy a magánszektor a maga küladósságát 4,2-4,5%-kal csökkentette, tehát most a közszférán a sor. Az IMF-hitel nem azt jelenti, hogy az állam szabadon gazdálkodhat vele, hanem az egyensúly helyreállítását szolgálja, hangsúlyozza Croitoru.
Mugur Isărescu , a jegybank elnöke nemrég arról beszélt, hogy az ország rövid lejáratú küladóssága 22,5 milliárd euró volt 2008 végén. Ebből 10 milliárdot az itthon működő bankok rövid lejáratú küladóssága tesz ki, melynek 90%-a a tíz legnagyobb pénzintézetét terheli.
De az IMF-hitel nemcsak ennek kezelésére alkalmas. A csomag másik célja garantálni az ország devizatartalékait, továbbá hozzájárul a devizapiac (külföldi pénznemek vétele-eladása) stabilizálásához, hogy a lej-euró, lej-dollár stb. árfolyamok az előzetesen kitűzött határértékek között maradjanak.
Az IMF-csomag nem ajándék:
a Nemzetközi Valutaalap rendszerint feltételekhez köti a hitelezést, melyeket az utóbbi években számos kritika ért. Egyik ilyen lehetséges feltétel az, hogy Románia többéves, három-négyéves tervezésű költségvetést vezessen be.
Lucian Croitoru arra emlékeztet, hogy az IMF mindig is kifogásolta, hogy a parlament túl gyakran módosítja a költségvetést. Ez igaz; viszont ha a parlament megszavazza a többéves büdzsét, azzal ugyan kiszámíthatóvá teszi az államháztartás működését, de egyúttal egyik legfontosabb jogosítványát, a költségvetés évenkénti megvitatását, a gazdaságpolitikai célok érvényesítésének lehetőségét korlátozza jelentősen.
Tãriceanu szerint többet árt, mint használ
A kormány alkalmatlanságát bizonyítja Cãlin Popescu Tãriceanu volt miniszterelnök szerint az, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult.
A politikus arra emlékeztet, hogy 2005-ben az õ vezetésével a kormány nem hosszabbította meg az IMF stand-by hitelmegállapodását, mert nem volt egyetértés a feltételekben. Az exkormányfõ arra emlékeztet, hogy az IMF veszélyesnek tartotta az egykulcsos adó bevezetését, továbbá arra, hogy az EU-ban 30 milliárd eurós alapból kaphatnak támogatást a kis- és középvállalkozások, s köztudott, hogy uniós alapok lehívásához nincs szükség IMF-megállapodásra. Ne boruljunk térdre le az IMF könyvelõi elõtt – kommentálta a tárgyalások megkezdésérõl szóló híreket az ellenzékbe szorult kormányfõ. Nyitott kérdés, hogyha Tãriceanu mégiscsak kormányon marad, belekezdett volna-e az IMF-tárgyalásokba.
A Valutaalap rendszerint határozott és mélyreható reformok beindításához szokta kötni a hitelkeret megnyitását. Ez jelenleg a munkaerőpiacra, a korrupciós helyzet javítására, de akár az adórendszerre is vonatkozhat. A hitel iránt folyamodó országoknak nem mindig fűlik a foguk az ilyen változtatásokhoz – nemcsak kényelmességből, hanem egyszerűen azért is, mert más gazdaságpolitikát folytatnak, mint amit az IMF kívánatosnak tart.
A Románia és az IMF között folyó előzetes tárgyalások során kiszivárogtak olyan hírek, hogy a kormányindokolatlanul keménynek tartjaa Valutaalap feltételeit.
Románia nem egyezhet bele az IMF feltételeibe, mert ismét azt szabnák feltételül, hogy emeljük az adókat és illetékeket a költségvetés bevételeinek növelésére, és mindezt annak ellenére, hogy csökkentettük a bérekkel kapcsolatos kiadásokat. Ráadásul a kölcsön visszatérítési költségei nagyon magasak – ezt írta kormányzati forrásokra hivatkozva a Newsin február közepén. Ezért korábban az volt a törekvés, hogy
csak az Európai Bizottság révén kapjon az ország cirka 8 milliárd eurót.
Mára kiderült, hogy a szükséges támogatás összege eléri a Magyarországnak novemberben adott IMF-hitel méretét, s nagyobb részét igenis az IMF állja.
Hogy pontosan melyek az IMF feltételei, az a következő napokon kiderül. Ezzel együtt hogy a valutalapos segítség nem valószínű, hogy megmenti a recessziótól az országot. Legalábbis errről írt tanulmányt egy brit elemző intézet, a Capital Economics (CE). Szerintük Románia nemzeti összterméke 4%-kal esik vissza idén, és jövőre is 1%-os lesz a csökkenés, míg a lej továbbra is gyengül, eladdig, hogy egy euóért 5 lejt fognak kérni a devizapiacon.
A CE elemzői is arra figyelmeztetnek, hogy az IMF rendszerint költségvetési megszorításokhoz szokta kötni a támogatást. Románia esetében ez elérheti a GDP 3%-át. További feltétel lehet, hogy a nemzeti bank ne avatkozzon be a lej érdekében. A CE szerint a lej jelen pillanatban is túlértékelt, vagyis hagyni kéne gyengülni.
A CE elismeri, hogy akárcsak Magyarország és Lettország esetében, az IMF-támogatás fedezné az ország összes rövid lejáratú küladósságát, és el kéne oszlassa az ország „pénzügyi összeomlásáról” szóló híreket. A csomag valószínűleg új lendületet ad a pénzpiacoknak, azonban pont Magyarország példája azt mutatja, hogy a most jellemző válsághangulatban a piacok pozitív reakciója rövid életűnek bizonyulhat – figyelmeztetnek a brit elemzők.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!