Csak a kormánynak nem szabad bedőlnie a szakszervezetek béremelési kérésének. A külföldi magánbefektetések csökkenését pedig úgy lehet kompenzálni, hogy hatékonyabban hívunk le uniós pénzalapokat.
Mivel nem vásárolt be rossz hitelekből, a román bankrendszert kevésbé érinti a gazdasági válság; ehhez hozzájárult az is, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) az idők folyamán egy sor elővigyázatossági rendszabályt foganatosított – jelentette ki előadásában Mugur Isărescu , a BNR elnöke. A gazdasági szakembert pénteken avatták a BBTE díszdoktorává, ez alkalomból tartott előadást a gazdasági válságról. Közvetett módon azonban a válság érezteti hatását a gazdaságban: egyrészt az export és a külföldi befeketetések csökkennek, nehezebb hitelekhez jutni, a lej pedig gyengül. Ugyanakkor a befektetők bizalma is megrendült a térség iránt, ami pánikhoz és spekulációhoz vezetett a pénzügyi piacon. A szakember szerint mindez nagyfokú bizonytalansághoz vezet – jelenleg senki nem tudja megmondani, hova fejlődik a jelenlegi helyzet. A túlzott óvatosság a cégek és fogyasztók részéről pedig
csak fokozza a válságot.
Isărescu hangsúlyozta, a hazai gazdaság jellegzetességei miatt a válságra adott válasz nem lehet azonos a különféle európai államok, valamint az Egyesült Államok kríziscsomagjával. Főleg amiatt van szükség egyedi megoldásra, mert nagy az ország folyómérleg-hiánya, tehát külföldi finanszírozásra szorul. A szakember elmondta, hogyha nem léptetnek életbe a folyómérleg-hiány lefaragását célzó politikákat, akkor azt majd a piac fogja megtenni: hard landing következik, drámai következményekkel a lej árfolyamára és a gazdasági növekedésre.A kormánynak nem szabad engednie a szakszervezetek nyomásának: a fizetésemelések ugyan élénkítenék a gazdaságot, de felpörgetnék az inflációt és megnehezítenék a folyómérleg-hiány csökkentését. A fiskális politikák szigorítására van szükség tehát, és elsősorban a közszférabeli béremeléseket kell visszfogni. Isărescu a 2009-es költségvetés pozitívumaként emelte ki a befektetésekre előirányozott költségvetési forrásokat – ez szerinte jótékony hatással lesz
a gazdaság más ágazataira is.
Idővel a monetáris politikákat is fel lehet lazítani, ami szintén jót tesz majd a növekedésnek. A szakember szerint így véget lehet vetni annak a korábbi gyakorlatnak, mely az igen szigorú monetáris politika mellett laza költségvetési és bérezési politikát űzött.
Isărescu elmondta még, a külföldi magánbefektetések csökkénését például európai pénzalapok lehívásával lehetne kompenzálni. Vagy olyan politikákat lehetne életbe léptetni, melyek munkahelyek létrehozását segítenék az infrastrukturális beruházások vagy az élelmiszeripar területén – és amely iparágak lassan át tudnák venni a gazdaság hajtómotorja szerepét.
A jegybankelnök szerint nem kell félni hitelt felvenni az Európai Befektetési Banktól (EIB), az Európai Bizottságtól vagy akár a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Egy hitel segítségével pótolni lehet a külföldi magánbefektetések csökkenését. Ettől a megoldástól sokan ódzkodnak, azonban Isărescu megnyugtatott: ma már
az IMF nem azt a szerepet játszaná,
mint hajdanán, tehát nem a szocialista tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérésben bábáskodna, drasztikus feltételekhez kötve a hitel folyósítását.
Ha Romániának ezúttal kölcsönt folyósítana, az IMF valójában saját hagyományos szerepét játszaná: azt, hogy az országok tőkebeáramlását kiegyenlítse. Hiszen egyetlen ország sem képes megbirkózni a hirtelen és nagyarányú tőkekivonással.
Persze nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy bár a román hatóságok mindent megtesznek a válság hatásainak csökkentésére, a külföldi beruházók továbbra is bizalmatlanok maradnak – figyelmeztetett a szakember. Isărescu szerint fennáll továbbá annak a veszélye, hogy a kormány elhamarkodottan reagál, laza pénzügyi és bérezési politikát ültet életbe – ez csak mélyítené a válságot.
A BNR továbbra is optimista, ami az idei gazdasági növekedést illeti, és emellett érvelni is tudunk – mondta Isărescu. Egyrészt az exportból származó jövedelem kisebb részét teszi ki a GDP-nek, mint más, szintén pozitív gazdasági növekedést előrejelző országokéi.
A lakosság kevésbé van eladósodva,
továbbá a romániai energetikai mérleg szinte kiegyensúlyozott: az ország nem szorul energiaimportra, de nem is tartozik a nagy energiaexportőrök közé – ez esetben ugyanis az alacsony energiaárak miatt szenvedne. Szerencse még, hogy a lej-euró árfolyam nincsen rögzítve, így az árfolyamingadozások némileg kivédik a külső sokkokat.
Számottevő strukturális pénzalapok várnak továbbá lehívásra, a fogyasztásra pedig pozitív hatással vannak az alacsony üzemanyagárak. Bár egy sor területen visszaesés tapasztalható – például az építőipar, bankszektor, gépipar –, több olyan ágazat van, ahol továbbra is növekedés várható: ilyen például a telekommunikáció, az élelmiszeripar, az informatika vagy a gyógyszeripar.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!