Csak a kormánynak nem szabad bedőlnie a szakszervezetek béremelési kérésének. A külföldi magánbefektetések csökkenését pedig úgy lehet kompenzálni, hogy hatékonyabban hívunk le uniós pénzalapokat.
Mivel nem vásárolt be rossz hitelekből, a román bankrendszert kevésbé érinti a gazdasági válság; ehhez hozzájárult az is, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) az idők folyamán egy sor elővigyázatossági rendszabályt foganatosított – jelentette ki előadásában Mugur Isărescu , a BNR elnöke. A gazdasági szakembert pénteken avatták a BBTE díszdoktorává, ez alkalomból tartott előadást a gazdasági válságról. Közvetett módon azonban a válság érezteti hatását a gazdaságban: egyrészt az export és a külföldi befeketetések csökkennek, nehezebb hitelekhez jutni, a lej pedig gyengül. Ugyanakkor a befektetők bizalma is megrendült a térség iránt, ami pánikhoz és spekulációhoz vezetett a pénzügyi piacon. A szakember szerint mindez nagyfokú bizonytalansághoz vezet – jelenleg senki nem tudja megmondani, hova fejlődik a jelenlegi helyzet. A túlzott óvatosság a cégek és fogyasztók részéről pedig
csak fokozza a válságot.
Isărescu hangsúlyozta, a hazai gazdaság jellegzetességei miatt a válságra adott válasz nem lehet azonos a különféle európai államok, valamint az Egyesült Államok kríziscsomagjával. Főleg amiatt van szükség egyedi megoldásra, mert nagy az ország folyómérleg-hiánya, tehát külföldi finanszírozásra szorul. A szakember elmondta, hogyha nem léptetnek életbe a folyómérleg-hiány lefaragását célzó politikákat, akkor azt majd a piac fogja megtenni: hard landing következik, drámai következményekkel a lej árfolyamára és a gazdasági növekedésre.A kormánynak nem szabad engednie a szakszervezetek nyomásának: a fizetésemelések ugyan élénkítenék a gazdaságot, de felpörgetnék az inflációt és megnehezítenék a folyómérleg-hiány csökkentését. A fiskális politikák szigorítására van szükség tehát, és elsősorban a közszférabeli béremeléseket kell visszfogni. Isărescu a 2009-es költségvetés pozitívumaként emelte ki a befektetésekre előirányozott költségvetési forrásokat – ez szerinte jótékony hatással lesz
a gazdaság más ágazataira is.
Idővel a monetáris politikákat is fel lehet lazítani, ami szintén jót tesz majd a növekedésnek. A szakember szerint így véget lehet vetni annak a korábbi gyakorlatnak, mely az igen szigorú monetáris politika mellett laza költségvetési és bérezési politikát űzött.
Isărescu elmondta még, a külföldi magánbefektetések csökkénését például európai pénzalapok lehívásával lehetne kompenzálni. Vagy olyan politikákat lehetne életbe léptetni, melyek munkahelyek létrehozását segítenék az infrastrukturális beruházások vagy az élelmiszeripar területén – és amely iparágak lassan át tudnák venni a gazdaság hajtómotorja szerepét.
A jegybankelnök szerint nem kell félni hitelt felvenni az Európai Befektetési Banktól (EIB), az Európai Bizottságtól vagy akár a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Egy hitel segítségével pótolni lehet a külföldi magánbefektetések csökkenését. Ettől a megoldástól sokan ódzkodnak, azonban Isărescu megnyugtatott: ma már
az IMF nem azt a szerepet játszaná,
mint hajdanán, tehát nem a szocialista tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérésben bábáskodna, drasztikus feltételekhez kötve a hitel folyósítását.
Ha Romániának ezúttal kölcsönt folyósítana, az IMF valójában saját hagyományos szerepét játszaná: azt, hogy az országok tőkebeáramlását kiegyenlítse. Hiszen egyetlen ország sem képes megbirkózni a hirtelen és nagyarányú tőkekivonással.
Persze nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy bár a román hatóságok mindent megtesznek a válság hatásainak csökkentésére, a külföldi beruházók továbbra is bizalmatlanok maradnak – figyelmeztetett a szakember. Isărescu szerint fennáll továbbá annak a veszélye, hogy a kormány elhamarkodottan reagál, laza pénzügyi és bérezési politikát ültet életbe – ez csak mélyítené a válságot.
A BNR továbbra is optimista, ami az idei gazdasági növekedést illeti, és emellett érvelni is tudunk – mondta Isărescu. Egyrészt az exportból származó jövedelem kisebb részét teszi ki a GDP-nek, mint más, szintén pozitív gazdasági növekedést előrejelző országokéi.
A lakosság kevésbé van eladósodva,
továbbá a romániai energetikai mérleg szinte kiegyensúlyozott: az ország nem szorul energiaimportra, de nem is tartozik a nagy energiaexportőrök közé – ez esetben ugyanis az alacsony energiaárak miatt szenvedne. Szerencse még, hogy a lej-euró árfolyam nincsen rögzítve, így az árfolyamingadozások némileg kivédik a külső sokkokat.
Számottevő strukturális pénzalapok várnak továbbá lehívásra, a fogyasztásra pedig pozitív hatással vannak az alacsony üzemanyagárak. Bár egy sor területen visszaesés tapasztalható – például az építőipar, bankszektor, gépipar –, több olyan ágazat van, ahol továbbra is növekedés várható: ilyen például a telekommunikáció, az élelmiszeripar, az informatika vagy a gyógyszeripar.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!