Tíz lépésben pörgetné fel a gazdaságot a kormány

Noha nincs szükség olyan drasztikus lépésekre, mint a pénzügyi klinikai halál állapotában levő Lettországnak, itthon is muszáj gazdaságélénkítő intézkedéseket bevezetni. Mindezt a múlt héten, több mint egyhavi egyeztetés után elkészült költségvetési tervezet tartalmazza. Az intézkedéssort Emil Boc miniszterelnök jelentette be. Noha a tavalyi választási évben megugrott költségvetési hiányt le kell faragni, a kormánynak nem olyan nehéz a dolga, mint Magyarországon, ahol muszáj lesz érdemben hozzányúlni az adórendszerhez. Persze Romániában szó sem lehet olyan nagyságrendű élénkítési csomagról – 780 milliárd dollárról – mint az Egyesült Államokban, de mégis fontos intézkedéssorról van szó. Úgy tűnik, mindezzel az ország elkerüli, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz kelljen fordulnia. Most következzen Emil Boc tíz pontja.

Sok pénz jut ismét az utakra – sikerül-e okosabban elkölteni?

1. A költségvetés 20%-át masszív infrastrukturális fejlesztésre szánja a kormány, ebbe az országos közlekedési hálózat, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás egyaránt beletartozik, akárcsak a tömbházak hőszigetelése, a megyei és községi utak javítása, kövezése, vízhálózat fejlesztése. Ez a legfontosabb gazdaságösztönző intézkedés Emil Boc szerint. Logikus lépés válság idején az amúgy is elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális fejlesztésekbe fektetni, és a korábbi gazdasági növekedés motorjának számító építőipart újra belendíteni. Csak hogyha a nagy fejlesztések a Brassó-Bors észak-erdélyi autópálya sebességével valósulnak meg, a válságkezelés még hosszú évekig el fog tartani. 2. A második legfontosabb intézkedés javítani a EU-s támogatási alapok lehívásának és felhasználásának hatékonyságán. Noha közismert az a szöveg, hogy ha nem akarsz valamit megcsinálni, hozz létre egy bizottságot, a kormány egy új testületben, egy tárcaközi bizottságban látja a megoldást. A testületnek viszont súlyt ad az, hogy közvetlenül a kormányfő és helyettese koordinálja, s a bizottság heti gyakorisággal fogja követni az EU-pénzek felhasználását. Ha ezen a téren sikereket ér el a kabinet, több pénz áramlik a gazdaságba, és kellemes mellékhatásként javul az ország brüsszeli presztízse. 3. Kézenfekvő, hogy a kormány kifizeti az előző kormány számláit, beleértve az elmardt szubvenciókat, támogatásokat is. >> Körvonalazódik az idei költségvetés >>

Adókönnyítések vállalkozásoknak

4. A cégek számára a legfontosabb, hogy ha a parlament megszavazza az adótörvénykönyv módosítását, nem kell adót fizetni az újrabefektetett profit után. (A módosítást a kormány sürgősségi rendelet formájában terjeszti a parlament elé.) 5. Szintén a cégek számára fontos, hogy amelyik vállalkozás visszaigényli az áfát (TVA), az a visszaigénylési kérelem benyújtása utáni hónapokban (illetve az eddig megszabott 45 napos határidőn túl) is leírhatná a visszakért adót abból az összegből, amellyel áfa vagy egyéb adó címén tartozik az államkasszának. Ez a kormányfő szerint a körbetartozást enyhítené. 6. Állami alapot létesít a kormány a kis- és középvállalkozások bankhiteleinek garantálására.

Jól jön, hogy nem privatizálták a CEC-et

7. Boc már korábban beszélt a volt állami takarékpénztár, a jelenlegi CEC Bank és a külkereskedelmi Exim Bank feltőkésítéséről. Csak a CEC-re 250 millió eurót szán a kabinet. 8. Változatlanul a 2008-ban megszokott mértékben támogatja a kormány az exporttermékek népszerűségét, de a tervek szerint több pénz jut rá a költségvetésből. 9. A lassan recesszióba kerülő autókereskedelmet a roncsautó-program továbbfejlesztésével segíti a kormány. A tervek szerint már tízéves kocsit is le lehetne cserélni – korábban csak tizenkét éves vagy annál öregebb autóval lehetett erre a segélyprogramra pályázni. A kormány által az autósoknak felajánlott összeg 3000 lejről 3800 lejre nő, és 60 ezer kocsi cseréjére hajlandó az eddigi 40 ezer helyett. Ez azt jelenti, hogy a kabinet 53,8 millió eurót szán az autópark javítására. 10. Csupán költségvetés-tervezési, technikai ügynek tűnik, de fontos kérdés: ezentúl a kormány különféle intézményeinek, ügynökségeinek bevételei is a központi költségvetés bevételi oldalát gyarapítják, mivel ezek ugyanúgy állami bevételek, mint az adók. Emil Boc magyarázata szerint így az ügynökségektől befolyó bevételt is a közös érdekek és nem az intézményvezetők magánérdekei szerint lehet szétosztani. >> Válságkezelés szerte a világon >>

Hosszabb ideig kapnak segélyt a munka nélkül maradtak

A gazdaságélénkítő csomag igyekszik a válság társadalmi hatásait tompítani. Idén további három hónappal megtoldják a munkanélküli segély futamidejét. Az állami alkalmazottak fizetését egységes törvényben kívánja rendezni a kormány. Hogy mekkora béremelés lehetséges, arról április 15. után tárgyal a kabinet a szakszervezetekkel, miután már befutnak az adatok az első negyedév gazdasági teljesítményéről. Fontos, hogy a kabinet befagyasztja a magas rangú állami tisztviselők fizetését az idén. Nem a válsággal kapcsolatos, hanem régi anomáliát kíván rendezni a kormány azzal, hogy a minimálnyugdíjat 350 lejre emeli két lépésben (április 1-től 300-ra, október 1-től további 50-nel megtoldva). Jelenleg vannak olyanok, akiknek a nyugdíja mindössze három (!) lej. És még egyszer a sarokszámok. 2009-re a kormány 2,5%-os gazdasági növekedéssel számol, ami azt jelenti, hogy a nemzeti össztermék 144,7 milliárd euróra nő az idén. Ebből a költségvetés 56,16 milliárd eurót központosít. A kormány 2%-os költségvetési hiánnyal számot. A büdzsét 4 lej/euró árfolyammal kalkulálva alakították ki.