Mi történt eddig a Nabucco gázvezeték körül?

2009. január 28. – 17:35

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Merész, drága, de nem biztos, hogy lesz benne gáz: így áll most a Nabucco-projekt.

A következő húsz évben harminc százalékkal nő Európa gázigénye. A tervek szerint addigra több új vezeték szolgálja majd az uniós országok évi hatszáz milliárd köbméternyi földgázigényét, köztük a Nabucco és a Déli-Áramlat. Az Európai Unió jelenlegi évi körülbelül 500 milliárd köbméteres földgázfelhasználását részben saját kitermelésből, részben algériai importból és nagyrészt orosz behozatalból fedezi. A Barátság gázvezetéken évi 160-180 milliárd köbméter földgáz érkezik Ukrajnán keresztül Európába, Lengyelország felé pedig a Jamal-vezetéken évi 50 milliárd köbméter. A Törökországig kiépült orosz Kék Áramlat 16 milliárd köbméter évi kapacitású.

Egy km a Nabuccóból 2,7 millió euróba kerülne

A 31 milliárd köbméter kapacitású Nabucco-vezeték a Kaszpi-tenger térségéből szállítana – Törökországon keresztül – földgázt Európának. Lehetséges, hogy további államok is adnak majd gázt a vezetékbe. A 2012-2013-ra elkészülő vezeték beruházási költsége a legutóbbi információk szerint mintegy kilenc-tízmilliárd euró. A Nabucco-projektben eredetileg az érintett országokban működő gázipari vállalatok vesznek részt (Törökország – BOTAS Corp., Bulgária – Bulgargaz, Románia – Transgaz SA, Magyarország – Mol, Ausztria – OMV Gas International GmbH). A vezeték kiépítésére a cégek közös projekttársaságot alapítottak bécsi székhellyel, a Nabucco Gas Pipeline Internationalt.

Erről a projektről tartottak az érdekelt országok és cégek kedden konferenciát Budapesten. A gázvezeték ügye ugyan elmozdulni látszik a holtpontról, de ha az Európai Unió teljes súlyával is a Nabucco mögé áll, a megépítését célul tűző konzorciumnak még számos akadályt kell legyőznie – írja a Stratfor amerikai stratégiai elemző csoport a csúcstalálkozó kapcsán.

A konzorcium tagjai egyelőre nem sok ponton jutottak közös nevezőre; sem arról nincs egyetértés közöttük, hogy a vezeték pontosan hol haladjon, sem arról, miképpen történjen a finanszírozás. Mindenekelőtt nincs meghatározva, hogy annak a gáznak a nagy része, amellyel megtöltenék a vezetéket, honnan származzon. Az intézet szerint több lehetőség is van, de mindegyik problémás.

>>Az orosz-ukrán gázvita és a mögötte álló árháború >>

Az azerbajdzsáni Sah-Deniz gázmező második fázisa 2013-tól csak 8 milliárd köbméter gázt fog termelni, s ez valamivel több mint a fele annak, mint amennyire a Nabuccónak szüksége lesz.

Elakadt az a terv, hogy a Kaszpi-tengert átszelő, víz alatti vezetéken szállítanának gázt Kazahsztánból vagy Türkmenisztánból Azerbajdzsánba. Bár Kazahsztánnak és Türkmenisztánnak is bőséges készletei vannak a Nabucco megtöltéséhez, mindkét ország elfordulni látszik a projekttől Moszkva nyomására.

Az iráni gáz – annak ellenére, hogy Teherán felajánlotta, beszállítana a Nabuccóba – az ország elleni amerikai és EU-szankciók miatt nem elérhető. Ehhez előbb meg kell egyeznie a Nyugatnak Iránnal. Egyéb, közel-keleti források is felmerültek, közöttük Egyiptom és Irak. Ahhoz azonban, hogy az ottani készletek elérjék a Nabuccót, a jelenleginél sokkal nagyobb infrastruktúrára volna szükség. Irak esetében ráadásul jelentős politikai csatározások nehezítik az ügyet.

Integrálni kéne az EU-tagok gázhálózatait

Az Európát Oroszországgal, a Közel-Kelettel, a Kaszpi-tenger térségével, valamint Észak-Afrikával összekötõ gázvezetékek mellett az unión belül is jelentõs projektek futnak.
A Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. által kezdeményezett NETS-projekt lényege, hogy Közép-, Kelet és Dél-Európa államai közös társaságba szervezzék gázhálózatukat. Ennek keretében a következõ egy-két évben összekötik a horvát, a magyar és a román hálózatot. A Mol a tervek szerint 2010-ig Ukrajna irányába is építene egy száz kilométer hosszú vezetéket. Magyarország emellett egy észak-déli vezeték megépítését is szorgalmazza a közép-európai régióban.
Az EU-n belüli új összeköttetések között kiemelkedõ a TAP transzadriai vezeték, amely Görögországból szállít Albánián át gázt Olaszországba, a projekt 2012-re fejezõdhet be. Szintén 2012-re készülhet el Csehországot a Baltikummal összekötõ Gazela-vezeték. 2009-ben tervezik átadni a Baltic Gas Interconnector nevet viselõ vezetéket, amely Németországot, Dániát és Svédországot köti össze. A tervek szerint 2010-re készülhet el egy másik észak-európai vezeték: a Finnországot Észtországgal és Litvániával összekötõ Balticconnector.

EU-tagságot kér cserébe Törökország?

Az amerika Stratfor intézet szerint Törökország is akadályt jelenthet: Ankara a török EU-tagsághoz köti a projektben való részvételét. Törökország területére mindenképpen szükség van az európai diverzifikációs tervekhez, akár a Kaukázus térségéből, akár Közép-Ázsiából vagy a Közel-Keletről érkezne a földgáz. Ha Brüsszel nemet mond a török EU-tagságra, és Ankara állja a szavát, akkor az egész Nabucco-elképzelés elhal.

Ugyanakkor persze Törökország is enyhíteni szeretne az orosz gázszállításoktól való függőségén, tehát az EU-tagság elutasítása miatt, csupán sértett büszkeségből nem utasítaná el a Nabuccót.

A gázvezeték megvalósulásának útjába végül komoly akadályt gördíthet Oroszország, amelyet erős kapcsolatok fűznek a Nabucco konzorcium és a tranzitállamok sok tagjához. Moszkva mindeddig büszke volt arra, hogy szükség esetén képes volt befolyásolni az európai kormányokat. Ezt a lehetőségét azonban lehet, hogy januárban elpuskázta, amikor válságba sodorta a szóban forgó országokat a gázcsapok elzárásával – írja a Stratfor. ( A Nabucco-projekt eddigi történetéről lásd a kronológiát a cikk végén ).

A Gazprom és a vezetékei

Egyébként Oroszországnak vannak konkurens gázvezeték-tervei. A Déli Áramlat - a Gazprom és az olasz Eni közös vállalkozása – a krasznodari területről indul és a Fekete-tengeren át jut el Bulgáriába, onnan egyik ága Dél-Olaszország, másik ága Közép-Európa felé indul, ez utóbbi ág Ausztria felé haladna Magyarországon át. A tervek szerint a vezeték évi 30-36 milliárd köbméter gázt szállít összesen. A vezeték építési költségeit mintegy 10 milliárd dollárra becsülik, a pontos összeget később nevezik meg. A tervek szerint a vezetéket 2013-ban helyezik üzembe.

A másik nagy orosz projekt, az Északi Áramlat a Balti-tenger alatti vezetéken 2011-től évi 27,5 milliárd köbméter földgázt továbbít majd Európába, és egy újabb vezeték megépítésével a kapacitás megduplázódik. A Gazprom, az E.ON és a BASF német vegyipari óriásvállalat együtt hasznosítja a szibériai Juzsno-Russzkojei földgázmezőt, és együtt építik meg a mező termelését szállító vezetéket is. A projektben a holland Gasunie is részes.

A tervek szerint 2010-ig kibővítik az éves szinten jelenleg 50 milliárd köbmétert szállító Jamal-vezetéket. A Jamal-félszigetről induló vezeték Németországba és Lengyelországba szállít orosz gázt. A négyezer kilométer hosszú hálózat kibővítésével a vezeték kapacitása 67 milliárd köbméterre nő majd.

Algír földgáz Európának

De nemcsak kaszpi-tengeri, közép-ázsiai vagy szibériai gázmezőkről kiindulva lehet ellátni energiahordozóval Európát. A tervek szerint 2012-re készülne el az 1350 kilométer hosszú Galsi-vezeték , amely több mint tízmilliárd köbméter gázt szállíthat Algériából Olaszországba Szicília szigetén keresztül. A Galsi nevű közös vállalatban az algériai partner a Sonatrach állami ásványolajipari vállalat, az olasz résztvevők az Edison gázipari cég 20%-kal, az Enelpower áramtermelő 15%-kal és az Eos Energia energiakereskedő vállalkozás 10%-kal, emellett 15%-os részesedése van a BASF energetikai részlegének.

A Sonatrach ezzel párhuzamosan azon is dolgozik, hogy megnövelje a már működő Transmed-vezeték kapacitását. Az Algériából induló, Tunézián keresztülhaladó vezeték jelenleg évi 6,5 milliárd köbméter gázt szállít Szicíliába, ezt szeretnék 27 milliárdra növelni.

Szintén algériai gázt szállít a tervek szerint 2009 közepétől a Medgaz vezeték. A nyolcmilliárd köbméter kapacitású vezeték Spanyolországot látja majd el energiával. A 747 kilométer hosszú – és ebből 200 kilométeres szakaszon a tenger alatt húzódó – vezetéket az algériai Sonatrach, a spanyol Cepsa és Endesa, valamint a francia GDF alkotta konzorcium építi.

_____________________________________

Mi történt eddig a Nabucco körül?

2002 februárjában kezdődtek az első megbeszélések a török Botas és az osztrák OMV gázipari vállalatok között a projektről, ezekbe bekapcsolódott a bolgár Bulgargaz, a magyar Mol és a román Transgaz is. Az együttműködési megállapodást az év októberében írták alá.

2003 decemberében a vállalatok támogatási megállapodást írtak alá az Európai Bizottsággal, amely a megvalósíthatósági tanulmány költségének felét vállalta. A 2004 végére elkészült elemzés szerint a terv technikailag és gazdaságilag megvalósítható és pénzügyileg finanszírozható.

2004. június 24. - Megalapították Bécsben a Nabucco Gas Pipeline Study GmbH konzorciumot.

2005. június 29. - Bécsben aláírták a vegyesvállalat létrehozására irányuló megállapodást, létrejött a Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC). A partnerek megállapodtak a szállítási szabványokra vonatkozó egyezményben is.

2006. június 26. - Szándéknyilatkozatot írtak alá az érintett országok képviselői Bécsben a Nabucco projekt megvalósításáról, gázszállító csővezetékrendszer kiépítéséről Törökország és Ausztria között Bulgárián, Románián és Magyarországon át.

2007. február 15. - A francia Total olajipari társaság elállt a projektbe való belépéstől.

2007. március 14. - A magyar kormány leszögezte, hogy mind a Nabucco, mind az orosz-török érdekeltségű Kék Áramlat-2 gázvezeték megépítésében érdekelt.

2007. szeptember 12. - Az Európai Bizottság Jozias Johannes van Aartsen volt holland külügyminisztert nevezte ki négy évre a Nabucco földgázvezetékért felelős koordinátornak, akinek feladata a projekt kiépítésének előmozdítása.

2007. szeptember 14. - Budapesten megrendezték az első nemzetközi Nabucco-konferenciát 15 ország 250 szakértőjének részvételével.

2008. január 8. - A projekt tervezésére és kivitelezésére létrejött konzorcium közölte, hogy a gázvezeték részletes tervezésének koordinálására a brit Penspen nevű céget választották ki. A munkát 2009 végére befejező cég első ténykedéseként a költségeket 4,5 milliárd euróról 7,9 milliárd euróra emelte.

2008. február 5. - A német RWE energetikai cég hatodik partnerként csatlakozott a beruházáshoz, amelyben ezután minden tag 16,67 százalékos tulajdoni részesedéssel bír.

2008. február 11. - Az Európai Unió felmentést adott a Nabucco-vezeték ausztriai szakaszára a gázhálózatok szabadságát biztosító uniós rendelkezések alól. (A kivitelező konzorcium mind a négy EU-tagállam számára kérte ezt, amelynek területén a vezeték áthalad.) A döntés nyomán a konzorcium tagjainak különleges joguk lenne a vezeték kapacitásának felére.

2008. február 20. - Magyarország kidolgozta a kormányközi megállapodás tervezetét, amely a vezeték jogi státusát és a résztvevő cégek országainak egymáshoz viszonyított helyzetét rögzítené. Eddig három tervezet készült el, ezek alapján készíti el a NIC a konszolidált megállapodást.

2008. május 5. - Egyiptom és Irak gázszállításra kötelezte el magát az Európai Unió javára, növelve a Nabuccóba jutó gázmennyiséget. A vezeték ellátásának segítését megígérte már Azerbajdzsán és Türkmenisztán is.

2008. november 14. - Az azeri, illetve a Kaszpi-tengeri olaj- és földgázkincs kiaknázásának lehetőségeiről rendeztek Bakuban energetikai csúcstalálkozót, amelynek témája volt a Nabucco-vezeték is.

2009. január 12. - A Kelet- és Dél-Európát különösen súlyosan érintő ukrán-orosz gázvita miatt Reinhard Mitschek, a NIC ügyvezetője kijelentette: még az idén meg kell születnie a befektetési döntésnek a Nabucco megépítéséről.

2009. január 27. - Az vezetékben érdekelt 12 ország állam-, illetve kormányfői, szakminiszterei, továbbá nemzetközi szervezetek, pénzintézetek vezetői másodjára tartottak konferenciát Budapesten. Ennek nyomán úgy látszik, a Nabucco ügye kimozdult a többéves holtpontról.

2009. január 28. Az Európai Bizottság hivatalosan bejelentette,negyedmilliárd eurót javasol a vezeték megépítéséreaz EU költségvetéséből.

Forrás: MTI Sajtóadatbank, The Economist

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!