Mibe kerül Szerbiának az IMF-hitel?

2009. január 24. – 13:36

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Arra célozgat az IMF főigazgatója, hogy lázadást válthat ki Kelet-Európában a válság, de ő megérti az erőteljes reakciókat.

Készenléti hitelt bocsátott Szerbia rendelkezésére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) több kelet-közép-európai országhoz hasonlóan, enyhítendő a világgazdasági válság negatív hatásait. Az 530 millió dollárról (vagyis kicsivel több mint 400 millió euróról) szóló, 2010. márciusig érvényes hitelkeret-megállapodás már tavaly novemberben megszületett, de azt csak a hét végén, belgrádi tárgyalásai után hagyta jóvá az IMF igazgatótanácsa. A döntést eredetileg december 19-re várták, a hivatalos magyarázat szerint „technikai” okokból halasztották el egy hónappal. Belgrádban hangsúlyozták, hogy egyelőre nem kívánnak hozzányúlni a pénzeszközhöz,

csak elővigyázatosságból folyamodtak hitelért.

>> Emil Boc: Világbank- vagy IMF-kölcsönt vehetne fel Románia >> Radovan Jelasic , a szerb központi bank elnöke kijelentette: a hitelkeret jóváhagyása annak elismerése, hogy Szerbia olyan gazdaságpolitikát folytat, amelyet az IMF támogat, és amely többek között növeli a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket. A térségbeli országok közül elsőként Szerbia jutott hozzá a támogatáshoz – emelte ki a jegybankelnök, nyilvánvalóan a délkelet-európai országokra utalva. Dominique Strauss-Kahn , az IMF főigazgatója úgy fogalmazott, a belgrádi szervek erős és átfogó cselekvési programot dolgoztak ki, a hitelmegállapodás ezt a programot támogatja.
Jurij Bajec , a szerb kormányfő tanácsadója szerint Belgrád azért volt kénytelen az IMF-hez fordulni, mert, mint mondta, nehéz feladat a folyó fizetési mérleg ötmilliárd eurós hiányának finanszírozása a jelenlegi körülmények között, amikor csökken a külföldi tőkebeáramlás. Mint nyugati hírügynökségek megjegyzik, Szerbiát több más térségbeli országhoz hasonlóan súlyosan érintette a globális hitelszűke által kiváltott tőkekiáramlás.

A belgrádi sajtó ismertetése szerint az IMF-hitel jóváhagyásának legfőbb feltétele az volt, hogy a költségvetési hiányt lefaragják a GDP 1,75%-ára a tavalyi 2,7%-ról. Ennek érdekében a szerb kormánynak vissza kell fognia a költségvetési kiadásokat, és le kell szorítania az inflációt. Belgrádi lapok szerint a program e célok megvalósítását szem előtt tartva előirányozza többek között, hogy csak korlátozott mértékben emelkedhetnek a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak,

továbbá csökkenteni kell a fogyasztást.

A szerb kormány a 2009-es büdzsé összeállításakor 1,5%-os hiánnyal és a tavalyinál érzékelhetően kisebb, 3,5%-os gazdasági növekedéssel számolt, de elemzők szerint az utóbbi még a vártnál is alacsonyabb lehet. A pénzhígulás üteme várakozások szerint 8% lesz 2009-ben.

A megállapodásban azt is kikötötték, hogy az ország devizatartalékai nem csökkenhetnek 5,1 milliárd euró alá. Feltétel továbbá a szerb gazdaság szerkezetátalakításának folytatása, egy sor állami vállalat magánkézbe adása, illetve szanálása. Ahol szükséges, még az idén el kell végezni a magántőke bevonását elősegítő korszerűsítéseket, egyúttal számos törvényt kell módosítani, így például a csődeljárás szabályait.

Csökkenteni kell a vállalkozásindítás költségeit is. A megállapodás szerint a szerb kormánynak emellett erősítenie kell a jegybank függetlenségét.

Lázadásszerû helyzeteket szándékszik megakadályozni az IMF?

Kelet-Európát különösen súlyosan érinti a válság – jelentette ki Dominique Strauss-Kahn a BBC-nek szerdán adott interjújában. Az IMF vezetõje szerint a térség országaiban a negatív növekedés társadalmi problémákat, sõt társadalmi nyugtalanságot okozhat ... mivel a lakosság igen erõteljesen reagál, amit meg is értek.
Strauss-Kahn a BBC hírtelevíziójának HardTalk címû interjúmûsorában azt mondta: a világgazdaságban 2009 elsõ fele „rossz lesz”, az év második felében már mutatkozhat valamelyes javulás, de tényleges élénkülés csak 2010 elejétõl várható, akkor is csak abban az esetben, ha a nagy ipari gazdaságok által elhatározott gazdaságösztönzõ programokat idõben megvalósítják. Hozzátette: nem biztos benne, hogy az eddig eldöntött lépések elégségesek lesznek, és jóllehet az IMF legutóbbi, októberben kiadott globális elõrejelzése sem volt különösebben jó, a néhány nap múlva megjelenõ újabb prognózis még rosszabb lesz.
Az IMF jelenleg még érvényes elõrejelzése 2009-re 2,2%-os világgazdasági növekedéssel számol, de ezen belül az Egyesült Államokban 0,7%-os, az EU-ban 0,5%-os visszaesést jósol. Arra a kérdésre, hogy ennél mennyivel lesz rosszabb a készülõ új prognózis, a szervezet vezérigazgatója azt mondta: pontos adatokat még nem tud, de az új növekedési számok valószínûleg 0,5-1,0 százalékpont közötti mértékben maradnak el az eddigiektõl.

Djordje Djukic , a belgrádi közgazdaságtudományi egyetem professzora szerint az IMF-fel kötött megállapodás azért jelentős, mert egyrészt rákényszeríti a kormányt és a jegybankot az adó- és a pénzügypolitika összehangolására, másrészt megkíméli a központi bankot attól, hogy hozzányúljon a devizatartalékokhoz a dinár árfolyam-stabilitásának fenntartása érdekében. (A szerb fizetőeszköz október óta

20%-ot veszített az értékéből az euróhoz viszonyítva.)

A Politika belgrádi lap meg nem nevezett gazdasági szakértőkre hivatkozva azt írta: miután idén a világgazdaság válsága miatt előreláthatólag a korábbinál kevesebb közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezik Szerbiába, nincs kizárva, hogy az IMF-hitel nem lesz elegendő, s az országnak más nemzetközi intézményektől is segítséget kell kérnie, hogy „túlélje 2009-et”.

Az állam magántőke híján kölcsönökkel próbálhatja meg befoltozni a költségvetésben támadt lyukakat – idézte az újság Miroslav Zdravkovic ot, a Makroökonómiai elemzések és irányvonalak című kiadvány munkatársát.

Az IMF eddig összesen több mint 30 milliárd dollár értékben kötött megállapodásokat kelet-európai országokkal készenlétihitel-keretek rendelkezésre állításáról. A térségbeli kedvezményezettek Magyarország (15,7 milliárd dollár), Ukrajna (16,4 milliárd dollár) és Lettország (bő kétmilliárd dollár).

Hírforrás: MTI

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!