Az előzetes híresztelésekkel és félelmekkel ellentétben a romániai (és a többi kelet-európai államokbeli) állampolgárok nem rohamozták meg Nyugat-Európát. Legalábbis nem olyan mértékben, mint ahogy azt várni lehetett.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben nyilvánosságra hozott jelentése szerint az EU 15 régebbi tagállamában 2003 és 2007 között 0,2-ről mindössze 0,5 %-ra emelkedett azoknak az állampolgároknak a részaránya, akik Kelet-Európából, a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országokból származnak. A tagállami népességi statisztikák, valamint a munkaerő-piaci felmérések külön kitérnek arra, hogy a román és a bolgár állampolgárok mennyire vannak jelen a nyugat-európai államokban. Ezekből kiderül: ha csak ezeket az államokat vesszük figyelembe, ugyanilyen mértékű a növekedés. Érdekes jelenség, hogy a lengyelek, litvánok, szlovákok inkább Írországot és az Egyesült Királyságot preferálták munkavállalási célállamként, míg a románok Spanyolország és Olaszország felé orientálódtak. Az is kiderült a felmérés során, hogy a nem uniós tagállamokból sokkal többen vándoroltak Nyugat-Európába, mint azokból az országokból, amelyek uniós tagokká váltak, habár ezekből mindenképpen könnyebb volt kijutni Nyugatra, mint az Unión kívüli övezetből.
Szakképzetlen munkaerő kell a mezőgazdaságban
A természetes munkaerő-áramlási folyamat egészen biztosan gellert kap a mára egyre inkább kikristályosodó gazdasági válság miatt. Az uniós munkaerő-vándorlás is várhatóan gyengülni fog, hiszen a nyugati munkaerő-kereslet is a gazdasági fejlődés, illetve a megtorpanás, netán visszafejlődés függvénye. Igaz, ennek ma még nincsenek konkrét jelei.
A Maros Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség keretében működő EURES nevű iroda vezetője, Ioana Maria Mogoş aTransindexnek elmondta: a 2008-ra vonatkozó ajánlatok száma tavalyhoz képest egyáltalán nem csökkent. Idén – az előrejelzések szerint – főleg spanyolországi, olaszországi és dániai ajánlataink lesznek, és szinte kizárólag a mezőgazdasági ágazatban keresnek hazai munkaerőt a cégek. Úgy tudjuk, hogy Bukarestből január végén kapjuk meg a konkrét ajánlatokat, és akkor a sajtóban közzétesszük a lehetőségeket.
Megszűnik a motiváltság
Már a gazdasági hullámvölgy kialakulása előtt tapasztalható volt egy bizonyos mérvű visszaáramlás. Ennek esetenként nemcsak az lehet az oka, hogy a kint dolgozók munkahelye megszűnik, vagy csökken a keresetük, hanem az is, hogy az itthon maradt fél családok, a nagyszülőkre, szomszédokra hagyott, illetve magányosan kallódó gyerekek sorsa egyre nagyobb gondot jelent mind a kint dolgozó szülők, mind a román társadalom számára. No meg szociológusok szerint sokak hazatérésének az is oka lehet, hogy kinti keresetük révén elérnek egy bizonyos szerény célt: használt kocsit, kis lakást vásárolnak, és ezzel számukra megszűnik a motiváltság.
Korlátozási menetrend
Románia és Bulgária csatlakozása előtt a korábbi uniós tagállamok egy bizonyos struktúrát dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy miként kezelik, meddig korlátozzák, illetve mikor teszik szabaddá a két ország polgárainak a munkapiacra való szabad érkezését.
A korábbi tagállamoknak 2008. december 31.-ig határozniuk kellett arról, hogy feloldják-e a korlátozásokat, vagy meghosszabbítják azok érvényességi határidejét. 2007 januárjában a 25 tagállam közül 15 vezetett be korlátozást e két ország viszonylatában. Ahol kezdettől nem vetettek gátat a bolgár és román munkaerő-vándorlásnak, az Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Bulgária és Románia nem tett viszontlépéseket azokkal szemben, akik gátat emeltek a szabad munkaerő-áramlásnak.
A korlátozási intézkedések második szakasza 2009. áprilisában ér véget. Korábban főként Ausztria, Belgium, Dánia és Németország kezelte fenntartásokkal a két államból érkező munkavállalókat, de április után nagyjából megszűnnek a korlátok, illetve a korábbi általános uniós munkaerő-piaci szerződésben van egy ilyen homályos, nehezen értelmezhető kitétel, miszerint 2009. április 30. után akkor korlátozható a munkaerő-mozgás, ha komoly zavarok keletkeznek valamely ország munkaerő-piacán, vagy ennek a veszélye fenyeget, írja az euractiv.hu. Aztán majd 2012 után semmiféle korlátozás nem alkalmazható, legalábbis a most érvényben levő uniós szabályok szerint.
Paradox helyzet Spanyolországban
Idén, január elsejétől az eddig felsorolt államok mellett Dánia, Görögország, Magyarország, Portugália és Spanyolország hivatalosan is felnyitotta a zsilipet. Paradox helyzet alakult ki így például Spanyolországban, ahol két éve a legnépesebb bevándorló közösség a románoké, de csak most vált hivatalossá a korlátozás feloldása.
Egy hazai intenetes portálon a madridi román nagykövetség szóvivője, Camelia Teodorescu annak a véleményének adott hangot, miszerint Spanyolország azért döntött így éppen most, mert a spanyol hatóságok szerint ezután nem várható masszív embertömeg Romániából. Aki akart, az már letelepedett valamelyik nyugati államban, illetve ideiglenesen munkát vállalt valamely tagországban. A spanyolországi Dor român emigráns szervezet szerint a spanyol kormány most már nyugodtan megengedhette magának ezt a lépést, mert úgy sincsenek szabad munkahelyek.
Ahány ország, annyi szokás
Hazai munkaerő-piaci szakértők szerint megtörténhet, hogy idéntől Dánia is a célállamok közé kerül, ha a hazai munkavállalók felmérik, hogy mennyire kedvező körülményeket teremt a külföldi munkavállalók számára az ország: az első évben csak a 8 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük. Igaz, utána már a jövedelemadót is levonja a hatóság, ami bizonyos esetekben akár a 40 százalékot is elérheti.
Azok a román állampolgárok, akik huzamosabb ideje Dániában dolgoznak, azt állítják: általában igen jó a munkalégkör, a vezetők közvetlen kapcsolatban állnak beosztottjaikkal. Dániában jelenleg mintegy 2600 román állampolgár él, dolgozik.
A Görögországban munkát vállaló románok szerint ott egyáltalán nem tapasztalható az a gyakran ellenséges viszonyulás, mint ami Olaszországban gondot okoz, viszont nem könnyű munkahelyet találni. Ennek a fő oka az, hogy nehézkes a külföldiek alkalmazása. A görög munkaadónak hivatalosan bizonyítania kell, hogy az illető, betöltendő állásra nem talált görög munkavállalót.
Belgiumban gyors az ügyintézés
Belgiumban nemrég egy olyan intézkedést vezettek be, miszerint ha a külföldi egy olyan foglalkoztatási ágazatban szeretne elhelyezkedni, ahol akkut munkaerőhiány van, akkor számára mindössze öt napig tart a munkavállalási engedély megadása.
Hollandiában – Görögországhoz hasonlóan – a munkaadónak bizonyítani kell, hogy azért vesz fel külföldi állampolgárt, mert az illető munkahelyre nem talált hazai dolgozót, és írásban kell vállalnia, hogy megfelelő, decens lakást és ellátást biztosít a bevándorlónak. A hotnews.ro honlap szerint a munkavállalási feltételek a külföldiek számára Írországban, Németországban és Ausztriában a legbonyolultabbak, a legnehezebben teljesíthetők.
Hasznos munkavállalók
A beszámolónk elején idézett, tavaly novemberi európai bizottsági jelentés tehát konkrétan megállapítja: nem következett be az, amitől a legtöbb nyugat-európai állam tartott, mármint hogy a román és bolgár vendégmunkások miatt a helyi lakosok tömegesen veszítik el a munkahelyeiket. Ellenkezőleg: a román és bolgár dolgozók jelentősen hozzájárultak a nyugat-európai államok gazdasági fellendüléséhez – legalábbis azelőtt, hogy elkezdődött a gazdasági hanyatlás.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!