Az előzetes híresztelésekkel és félelmekkel ellentétben a romániai (és a többi kelet-európai államokbeli) állampolgárok nem rohamozták meg Nyugat-Európát. Legalábbis nem olyan mértékben, mint ahogy azt várni lehetett.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben nyilvánosságra hozott jelentése szerint az EU 15 régebbi tagállamában 2003 és 2007 között 0,2-ről mindössze 0,5 %-ra emelkedett azoknak az állampolgároknak a részaránya, akik Kelet-Európából, a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országokból származnak. A tagállami népességi statisztikák, valamint a munkaerő-piaci felmérések külön kitérnek arra, hogy a román és a bolgár állampolgárok mennyire vannak jelen a nyugat-európai államokban. Ezekből kiderül: ha csak ezeket az államokat vesszük figyelembe, ugyanilyen mértékű a növekedés. Érdekes jelenség, hogy a lengyelek, litvánok, szlovákok inkább Írországot és az Egyesült Királyságot preferálták munkavállalási célállamként, míg a románok Spanyolország és Olaszország felé orientálódtak. Az is kiderült a felmérés során, hogy a nem uniós tagállamokból sokkal többen vándoroltak Nyugat-Európába, mint azokból az országokból, amelyek uniós tagokká váltak, habár ezekből mindenképpen könnyebb volt kijutni Nyugatra, mint az Unión kívüli övezetből.
Szakképzetlen munkaerő kell a mezőgazdaságban
A természetes munkaerő-áramlási folyamat egészen biztosan gellert kap a mára egyre inkább kikristályosodó gazdasági válság miatt. Az uniós munkaerő-vándorlás is várhatóan gyengülni fog, hiszen a nyugati munkaerő-kereslet is a gazdasági fejlődés, illetve a megtorpanás, netán visszafejlődés függvénye. Igaz, ennek ma még nincsenek konkrét jelei.
A Maros Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség keretében működő EURES nevű iroda vezetője, Ioana Maria Mogoş aTransindexnek elmondta: a 2008-ra vonatkozó ajánlatok száma tavalyhoz képest egyáltalán nem csökkent. Idén – az előrejelzések szerint – főleg spanyolországi, olaszországi és dániai ajánlataink lesznek, és szinte kizárólag a mezőgazdasági ágazatban keresnek hazai munkaerőt a cégek. Úgy tudjuk, hogy Bukarestből január végén kapjuk meg a konkrét ajánlatokat, és akkor a sajtóban közzétesszük a lehetőségeket.
Megszűnik a motiváltság
Már a gazdasági hullámvölgy kialakulása előtt tapasztalható volt egy bizonyos mérvű visszaáramlás. Ennek esetenként nemcsak az lehet az oka, hogy a kint dolgozók munkahelye megszűnik, vagy csökken a keresetük, hanem az is, hogy az itthon maradt fél családok, a nagyszülőkre, szomszédokra hagyott, illetve magányosan kallódó gyerekek sorsa egyre nagyobb gondot jelent mind a kint dolgozó szülők, mind a román társadalom számára. No meg szociológusok szerint sokak hazatérésének az is oka lehet, hogy kinti keresetük révén elérnek egy bizonyos szerény célt: használt kocsit, kis lakást vásárolnak, és ezzel számukra megszűnik a motiváltság.
Korlátozási menetrend
Románia és Bulgária csatlakozása előtt a korábbi uniós tagállamok egy bizonyos struktúrát dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy miként kezelik, meddig korlátozzák, illetve mikor teszik szabaddá a két ország polgárainak a munkapiacra való szabad érkezését.
A korábbi tagállamoknak 2008. december 31.-ig határozniuk kellett arról, hogy feloldják-e a korlátozásokat, vagy meghosszabbítják azok érvényességi határidejét. 2007 januárjában a 25 tagállam közül 15 vezetett be korlátozást e két ország viszonylatában. Ahol kezdettől nem vetettek gátat a bolgár és román munkaerő-vándorlásnak, az Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Bulgária és Románia nem tett viszontlépéseket azokkal szemben, akik gátat emeltek a szabad munkaerő-áramlásnak.
A korlátozási intézkedések második szakasza 2009. áprilisában ér véget. Korábban főként Ausztria, Belgium, Dánia és Németország kezelte fenntartásokkal a két államból érkező munkavállalókat, de április után nagyjából megszűnnek a korlátok, illetve a korábbi általános uniós munkaerő-piaci szerződésben van egy ilyen homályos, nehezen értelmezhető kitétel, miszerint 2009. április 30. után akkor korlátozható a munkaerő-mozgás, ha komoly zavarok keletkeznek valamely ország munkaerő-piacán, vagy ennek a veszélye fenyeget, írja az euractiv.hu. Aztán majd 2012 után semmiféle korlátozás nem alkalmazható, legalábbis a most érvényben levő uniós szabályok szerint.
Paradox helyzet Spanyolországban
Idén, január elsejétől az eddig felsorolt államok mellett Dánia, Görögország, Magyarország, Portugália és Spanyolország hivatalosan is felnyitotta a zsilipet. Paradox helyzet alakult ki így például Spanyolországban, ahol két éve a legnépesebb bevándorló közösség a románoké, de csak most vált hivatalossá a korlátozás feloldása.
Egy hazai intenetes portálon a madridi román nagykövetség szóvivője, Camelia Teodorescu annak a véleményének adott hangot, miszerint Spanyolország azért döntött így éppen most, mert a spanyol hatóságok szerint ezután nem várható masszív embertömeg Romániából. Aki akart, az már letelepedett valamelyik nyugati államban, illetve ideiglenesen munkát vállalt valamely tagországban. A spanyolországi Dor român emigráns szervezet szerint a spanyol kormány most már nyugodtan megengedhette magának ezt a lépést, mert úgy sincsenek szabad munkahelyek.
Ahány ország, annyi szokás
Hazai munkaerő-piaci szakértők szerint megtörténhet, hogy idéntől Dánia is a célállamok közé kerül, ha a hazai munkavállalók felmérik, hogy mennyire kedvező körülményeket teremt a külföldi munkavállalók számára az ország: az első évben csak a 8 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük. Igaz, utána már a jövedelemadót is levonja a hatóság, ami bizonyos esetekben akár a 40 százalékot is elérheti.
Azok a román állampolgárok, akik huzamosabb ideje Dániában dolgoznak, azt állítják: általában igen jó a munkalégkör, a vezetők közvetlen kapcsolatban állnak beosztottjaikkal. Dániában jelenleg mintegy 2600 román állampolgár él, dolgozik.
A Görögországban munkát vállaló románok szerint ott egyáltalán nem tapasztalható az a gyakran ellenséges viszonyulás, mint ami Olaszországban gondot okoz, viszont nem könnyű munkahelyet találni. Ennek a fő oka az, hogy nehézkes a külföldiek alkalmazása. A görög munkaadónak hivatalosan bizonyítania kell, hogy az illető, betöltendő állásra nem talált görög munkavállalót.
Belgiumban gyors az ügyintézés
Belgiumban nemrég egy olyan intézkedést vezettek be, miszerint ha a külföldi egy olyan foglalkoztatási ágazatban szeretne elhelyezkedni, ahol akkut munkaerőhiány van, akkor számára mindössze öt napig tart a munkavállalási engedély megadása.
Hollandiában – Görögországhoz hasonlóan – a munkaadónak bizonyítani kell, hogy azért vesz fel külföldi állampolgárt, mert az illető munkahelyre nem talált hazai dolgozót, és írásban kell vállalnia, hogy megfelelő, decens lakást és ellátást biztosít a bevándorlónak. A hotnews.ro honlap szerint a munkavállalási feltételek a külföldiek számára Írországban, Németországban és Ausztriában a legbonyolultabbak, a legnehezebben teljesíthetők.
Hasznos munkavállalók
A beszámolónk elején idézett, tavaly novemberi európai bizottsági jelentés tehát konkrétan megállapítja: nem következett be az, amitől a legtöbb nyugat-európai állam tartott, mármint hogy a román és bolgár vendégmunkások miatt a helyi lakosok tömegesen veszítik el a munkahelyeiket. Ellenkezőleg: a román és bolgár dolgozók jelentősen hozzájárultak a nyugat-európai államok gazdasági fellendüléséhez – legalábbis azelőtt, hogy elkezdődött a gazdasági hanyatlás.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!