A többezer eurót kaszáló extábornokra és a nyugdíjas tanárokra egyszerre csap le a Boc-kormány. Egy kudarc története.
A fűnyíróelvet követve minden állami alkalmazottnak megtiltotta a Boc-kormány, hogy nyugdíjasként továbbdolgozva fizetést is vehessenek fel. A december 30-án kibocsátott 230-as kormányrendelet nem tesz különbséget magas nyugdíjat élvező exkatonák és rendőrök, orvosok, pedagógusok és színészek között. A rendelet pikantériája az, hogy a kormány azt követeli a fizetésüket választó katonatisztektől és rendőröktől, fizessék vissza a nyugdíjazáskor kapott kompenzációkat. Továbbá felülírja a munka törvénykönyve biztosította jogokat – pedig kétharmados törvényt nem írhatja felül egyszerű rendeletben a végrehajtó hatalom.
Az új kormány első komoly intézkedése nem volt indokolatlan,
de életbe léptetése kisebb katasztrófát okoz – írja a Hotnews hírportál. Íme a részletek. A kiindulópont egyszerű: az állami nyugdíjpénztár nehéz helyzetben van, alig van pénz a rendszerben, tehát spórolni kell. A gazdasági válság jó alkalmat szolgáltatott a kormánynak arra, hogy a 3,5-4% körül alakuló költségvetési hiányt drasztikusan 1,7%-ra szorítsa le. Noha egyes szakértők pont a válságra hivatkozva vitatják a szigor értelmét, annyi logika van benne, hogy válságban a szokottnál nagyobb súllyal esnek a latba a nemzetközi hitelminősítők véleményei. A kicsi költségvetési hiány pedig piros pont az országnak.
Mi a gyakorlat más uniós államokban?
A legszigorúbban Németország tiltja azt, hogy a volt közalkalmazottak nyugdíjasként visszatérjenek az állami szektorba. Hogyha valaki közalkalmazotti nyugdíjjal magáncégnél dolgozik, az illetõ jövedelme nem függhet a cég állami szerzõdéseitõl.
Csehországban nincs szó szerint megtiltva a jövedelemhalmozás, azonban a nyugdíjkorhatárt már betöltött állami alkalmazottak akkor vehetnek fel újból fizetést is, ha egy évnél rövidebb idõszakra helyezkeznek el. Egy évnél rövidebb idõszak közalkalmazotti állások esetén viszont nincs. A magánszférában dolgozva lehet halmozni a bért és a nyugdíjat, de egy évnél nem tovább.
Franciaországban lehet halmozni a kétféle jövedelmet, de az együttes összeg nem haladhatja meg a legutolsó bér nagyságát. Akinek ez nem fele meg, az a másik korlátozást kénytelen választani: nyugdíja és fizetése együtt nem érheti el a francia átlagbér 160%-át.
Magyarországon is lehet nyugdíjasként munkabért felvenni, azonban az így megszerezhetõ jövedelmet a minimálbérhez és a legutolsó fizetés nagyságához viszonyítva maximálják. Továbbá az illetõ magasabb adót fizet a nyugdíja és a munkabére után is, mint a sima nyugdíjasok vagy alkalmazottak.
A kormány tehát elérkezettnek látta az időt a közalkalmazotti luxuskategória felszámolására, mely illeszkedik a közkiadások általános lefaragásába. Emellett az alkotmánybíróság (Ab) egyik határozata (2006/július 6.) is felhatalmazást adott a szigorításra. Az előző kormány két évvel ezelőtt a bírák és ügyészek számára tette kötelezővé, hogy
választaniuk kell a fizetés és a nyugdíj között.
Az Ab alkotmányellenesnek mondta ki az intézkedést, de csak azért, mert a közalkalmazottaknak csak egy adott körére vonatkozott, de kimondta, hogy nem ellentétes az alaptörvénnyel a szigorítás elve.
De hogyan lett ilyen súlyos gond a bevételhalmozó nyugdíjasok ügye? A történet 1998-ban kezdődött, amikor a kormány a NATO-előírásoknak való megfelelés érdekében pluszpénzekkel biztatta a nyugdíjbamenetelre a katona- és rendőrtiszteket, egészen tábornoki rangig. Egy részünk viszont újra állandó alkalmazott lett: csak a belügyminisztériumban 350 ember után fizetnek nyugdíjat és bért egyszerre. Tény, hogy a bevételhalmozást törvény nem tiltotta.
A bírák és ügyészek éltek azzal a lehetőséggel, hogy az átlagnál hamarabb lehetnek nyugdíjasok, de mivel az igazságszolgáltatásban állandó a munkaerőhiány, nyugdíjasként alkalmazták őket. A bevételhalmozás ellen Monica Macovei lépett fel (az őáltala kezdeményezett, ilyen irányú törvénymódosítást semmisítette meg az Ab). Így most több olyan tagja van például a Legfelsőbb Bíróságnak (ICCJ), akiknek havi jövedelme 15000 lejre (mintegy 3600 euróra) rúg.
De nemcsak az igazságszolgáltatás érintett:
van bevételhalmozás a Polgári Légügyi Hatóságnál (AAC), a közszféra átvilágítását végző ANI is volt rendőröket alkalmazott, emellett a nemrég végzett tanárszakosok és orvosok arra panaszkodnak, hogy nem kapnak állást az iskolákban és kórházakban alkalmazott nyugdíjasok miatt. (Az érintettek viszont azzal vágnak vissza, hogy a fiataloknak nincs kedvük 1000-1500 lejért a tanügyben vagy az egészségügyben dolgozni.)
Megóvta a Nép Ügyvédje a bevételhalmozást tiltó kormányrendeletet
Az Alkotmánybíróság január 15-én bírálja el a Nép Ügyvédének óvását. Igazságügyi források szerint a Nép Ügyvédje saját kezdeményezésbõl lépett fel, nem pedig a liberálisok felszólítására. Ugyanis volt szó arról, hogy a PNL is óvást emel.
Ioan Muraru Nép Ügyvédje elmondta, a bevételhalmozás tiltása felér egy kisajátítással, hiszen a fizetés és a nyugdíj magántulajdont képeznek, amelyet az Alkotmány 44-es cikkelye, ugyanakkor az emberi jogokat és alapszabadságot védõ egyezmény elsõ számú járulékos protokolljának védelme alá esik. (realitatea)
Megállapítható tehát, hogy a jelenség elterjedőben van, a probléma valós. Csakhogy a Boc-kormány nem vette figyelembe, hogy a luxusközalkalmazottakon túl az intézkedés a rosszul fizetett állami dolgozókat is sújtja: az orvokat, a színészeket, a tanárokat, de azokat a volt katonákat, rendőröket is, akik nem az exmunkahelyükre tértek vissza, hanem az állami adminisztráció egyéb területén – például közösségi rendőrként – vagy a tanügyben vállaltak ismét munkát.
PR-szempontból különösen rosszul mutat,
mikor olyan sztárszínészek jelentik be felháborodottan, hogy bírósághoz fordulnak az intézkedés miatt, mint Victor Rebengiuc ,Mircea Diaconuvagy Ion Caramitru. A nyugdíjas színészek arra panaszkodnak, hogy a törvény szerint nem játszhatnának, pedig tudnak és szeretnének is. Nyugdíjuk viszont olyan jövedelem, amit évtizedes munkával szereztek meg.
További gond, hogy a rendelet visszamenőleg kötelezné a katonatiszteket és rendőröket arra, fizessék vissza a nyugdíjbavonulásukkor kapott prémiumot. A visszamenőleges hatály egyértelműen alkotmányellenes.
A dolog súlyát érzékelve az Emil Boc vezette kabinet máris visszakozott: a határozott időre alkalmazott orvosok felvehetik egyszerre a nyugdíjt és a munkabérüket is. Várható viszont, hogy a rendeletben érintett többi alkalmazott is felmentést fog kérni. Mindenesetre, a rendeletet kibocsátása előtt a kormánynak nem ártott volna konzultálnia egy jogtanácsossal, és például francia mintára bizonyos összeghatár felett tiltani a bevételhalmozást.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!