A többezer eurót kaszáló extábornokra és a nyugdíjas tanárokra egyszerre csap le a Boc-kormány. Egy kudarc története.
A fűnyíróelvet követve minden állami alkalmazottnak megtiltotta a Boc-kormány, hogy nyugdíjasként továbbdolgozva fizetést is vehessenek fel. A december 30-án kibocsátott 230-as kormányrendelet nem tesz különbséget magas nyugdíjat élvező exkatonák és rendőrök, orvosok, pedagógusok és színészek között. A rendelet pikantériája az, hogy a kormány azt követeli a fizetésüket választó katonatisztektől és rendőröktől, fizessék vissza a nyugdíjazáskor kapott kompenzációkat. Továbbá felülírja a munka törvénykönyve biztosította jogokat – pedig kétharmados törvényt nem írhatja felül egyszerű rendeletben a végrehajtó hatalom.
Az új kormány első komoly intézkedése nem volt indokolatlan,
de életbe léptetése kisebb katasztrófát okoz – írja a Hotnews hírportál. Íme a részletek. A kiindulópont egyszerű: az állami nyugdíjpénztár nehéz helyzetben van, alig van pénz a rendszerben, tehát spórolni kell. A gazdasági válság jó alkalmat szolgáltatott a kormánynak arra, hogy a 3,5-4% körül alakuló költségvetési hiányt drasztikusan 1,7%-ra szorítsa le. Noha egyes szakértők pont a válságra hivatkozva vitatják a szigor értelmét, annyi logika van benne, hogy válságban a szokottnál nagyobb súllyal esnek a latba a nemzetközi hitelminősítők véleményei. A kicsi költségvetési hiány pedig piros pont az országnak.
Mi a gyakorlat más uniós államokban?
A legszigorúbban Németország tiltja azt, hogy a volt közalkalmazottak nyugdíjasként visszatérjenek az állami szektorba. Hogyha valaki közalkalmazotti nyugdíjjal magáncégnél dolgozik, az illetõ jövedelme nem függhet a cég állami szerzõdéseitõl.
Csehországban nincs szó szerint megtiltva a jövedelemhalmozás, azonban a nyugdíjkorhatárt már betöltött állami alkalmazottak akkor vehetnek fel újból fizetést is, ha egy évnél rövidebb idõszakra helyezkeznek el. Egy évnél rövidebb idõszak közalkalmazotti állások esetén viszont nincs. A magánszférában dolgozva lehet halmozni a bért és a nyugdíjat, de egy évnél nem tovább.
Franciaországban lehet halmozni a kétféle jövedelmet, de az együttes összeg nem haladhatja meg a legutolsó bér nagyságát. Akinek ez nem fele meg, az a másik korlátozást kénytelen választani: nyugdíja és fizetése együtt nem érheti el a francia átlagbér 160%-át.
Magyarországon is lehet nyugdíjasként munkabért felvenni, azonban az így megszerezhetõ jövedelmet a minimálbérhez és a legutolsó fizetés nagyságához viszonyítva maximálják. Továbbá az illetõ magasabb adót fizet a nyugdíja és a munkabére után is, mint a sima nyugdíjasok vagy alkalmazottak.
A kormány tehát elérkezettnek látta az időt a közalkalmazotti luxuskategória felszámolására, mely illeszkedik a közkiadások általános lefaragásába. Emellett az alkotmánybíróság (Ab) egyik határozata (2006/július 6.) is felhatalmazást adott a szigorításra. Az előző kormány két évvel ezelőtt a bírák és ügyészek számára tette kötelezővé, hogy
választaniuk kell a fizetés és a nyugdíj között.
Az Ab alkotmányellenesnek mondta ki az intézkedést, de csak azért, mert a közalkalmazottaknak csak egy adott körére vonatkozott, de kimondta, hogy nem ellentétes az alaptörvénnyel a szigorítás elve.
De hogyan lett ilyen súlyos gond a bevételhalmozó nyugdíjasok ügye? A történet 1998-ban kezdődött, amikor a kormány a NATO-előírásoknak való megfelelés érdekében pluszpénzekkel biztatta a nyugdíjbamenetelre a katona- és rendőrtiszteket, egészen tábornoki rangig. Egy részünk viszont újra állandó alkalmazott lett: csak a belügyminisztériumban 350 ember után fizetnek nyugdíjat és bért egyszerre. Tény, hogy a bevételhalmozást törvény nem tiltotta.
A bírák és ügyészek éltek azzal a lehetőséggel, hogy az átlagnál hamarabb lehetnek nyugdíjasok, de mivel az igazságszolgáltatásban állandó a munkaerőhiány, nyugdíjasként alkalmazták őket. A bevételhalmozás ellen Monica Macovei lépett fel (az őáltala kezdeményezett, ilyen irányú törvénymódosítást semmisítette meg az Ab). Így most több olyan tagja van például a Legfelsőbb Bíróságnak (ICCJ), akiknek havi jövedelme 15000 lejre (mintegy 3600 euróra) rúg.
De nemcsak az igazságszolgáltatás érintett:
van bevételhalmozás a Polgári Légügyi Hatóságnál (AAC), a közszféra átvilágítását végző ANI is volt rendőröket alkalmazott, emellett a nemrég végzett tanárszakosok és orvosok arra panaszkodnak, hogy nem kapnak állást az iskolákban és kórházakban alkalmazott nyugdíjasok miatt. (Az érintettek viszont azzal vágnak vissza, hogy a fiataloknak nincs kedvük 1000-1500 lejért a tanügyben vagy az egészségügyben dolgozni.)
Megóvta a Nép Ügyvédje a bevételhalmozást tiltó kormányrendeletet
Az Alkotmánybíróság január 15-én bírálja el a Nép Ügyvédének óvását. Igazságügyi források szerint a Nép Ügyvédje saját kezdeményezésbõl lépett fel, nem pedig a liberálisok felszólítására. Ugyanis volt szó arról, hogy a PNL is óvást emel.
Ioan Muraru Nép Ügyvédje elmondta, a bevételhalmozás tiltása felér egy kisajátítással, hiszen a fizetés és a nyugdíj magántulajdont képeznek, amelyet az Alkotmány 44-es cikkelye, ugyanakkor az emberi jogokat és alapszabadságot védõ egyezmény elsõ számú járulékos protokolljának védelme alá esik. (realitatea)
Megállapítható tehát, hogy a jelenség elterjedőben van, a probléma valós. Csakhogy a Boc-kormány nem vette figyelembe, hogy a luxusközalkalmazottakon túl az intézkedés a rosszul fizetett állami dolgozókat is sújtja: az orvokat, a színészeket, a tanárokat, de azokat a volt katonákat, rendőröket is, akik nem az exmunkahelyükre tértek vissza, hanem az állami adminisztráció egyéb területén – például közösségi rendőrként – vagy a tanügyben vállaltak ismét munkát.
PR-szempontból különösen rosszul mutat,
mikor olyan sztárszínészek jelentik be felháborodottan, hogy bírósághoz fordulnak az intézkedés miatt, mint Victor Rebengiuc ,Mircea Diaconuvagy Ion Caramitru. A nyugdíjas színészek arra panaszkodnak, hogy a törvény szerint nem játszhatnának, pedig tudnak és szeretnének is. Nyugdíjuk viszont olyan jövedelem, amit évtizedes munkával szereztek meg.
További gond, hogy a rendelet visszamenőleg kötelezné a katonatiszteket és rendőröket arra, fizessék vissza a nyugdíjbavonulásukkor kapott prémiumot. A visszamenőleges hatály egyértelműen alkotmányellenes.
A dolog súlyát érzékelve az Emil Boc vezette kabinet máris visszakozott: a határozott időre alkalmazott orvosok felvehetik egyszerre a nyugdíjt és a munkabérüket is. Várható viszont, hogy a rendeletben érintett többi alkalmazott is felmentést fog kérni. Mindenesetre, a rendeletet kibocsátása előtt a kormánynak nem ártott volna konzultálnia egy jogtanácsossal, és például francia mintára bizonyos összeghatár felett tiltani a bevételhalmozást.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!