Drága az élet, de a budapesti átlagfizu még mindig jóval többet ér a romániainál

Mennyivel drágább vagy éppen olcsóbb az élet Budapesten, Kolozsváron és egy székelyföldi kisvárosban, illetve mennyivel élnek rosszabbul a periférián élők, mint a nagyváros vonzáskörzetében lakók? Ennek jártunk utána nem teljesen ortodox, de nem is teljesen irreleváns módszerekkel. Ahogy a laikus, hétköznapi ember elkészíti a maga kis piackutatását, hogy melyik üzletben mi az olcsóbb, mit hol érdemes vásárolni, valahogy így jártunk el mi is: csak éppen három különböző város árait hasonlítva össze. >> Élet a perifériákon. A székelyföldi és partiumi magyarok szegényebbek >> >> [25.5.2005] Miként élünk rosszabbul, mint Magyarországon? Tejben-vajban és lakásban kiszámoltuk, mit jelent, hogy a magyarországi átlagfizetés a romániai kétszerese >> Természetesen azt is figyelembe vettük, hol mennyi a nettó havi átlagbér. Hiszen hiába sokkal olcsóbb az albérlet egy kisvárosban Kolozsvárhoz képest, ha az emberek sokkal kevesebbet keresnek. Igyekeztünk a helyszín adottságaiból kiindulva utalni azokra a lehetőségekre, kiskapukra, stratégiákra is, amelyeket az ottélők alkalmaznak, nevezzük így: életminőségük javítására. Ugyanakkor a konkrét számok nem csalnak: pontosan meg lehet mondani például, az adott városban élők átlagkeresetéből az alapkiadásokon (kaja, rezsi, albérlet) felül mennyi marad tartós fogyasztási cikkekre, illetve olyan luxusdolgokra, mint például vendéglői étkezésre, suínházjegyre, uszodabérletre, utazásra, gépkocsivásárlásra, ne adj’ isten lakásra, sőt azt is kiszámoltuk, mennyit kell ezekre spórolni. Aki kíváncsi arra, hogyan állt össze az alapkaják és -cikkek listája, lásd ALAPKOSÁR, olvassa el az Index.hu-val közösen készített, 2005-ös összeállításunkat. Az akkori fogyasztói kosárból például kihagytuk a cigarettát és csökkentettük a kólaadagot – tekintettel voltunk arra, hogy a 3-4 évvel ezelőtti átlagpárocskánk azóta valószínűleg egészségesebben él. >> Kattints ide, ha kíváncsi vagy az Alapkosár tartalmára, és a három helyszín áraira [táblázat] >> Az összehasonlítás célja természetesen nem az, hogy megmondjuk, hol lehet jobban élni (netán hol érdemes lakni). Az összegyűjtött információk tájékoztató jellegűek, előfordulhat, hogy egyes termékek esetében egyazon településen belül is nagyobb áringadozások vannak. Az egyszerűség kedvéért a két nagyvárosban mall-os árakat, a Kovászna megyei kisvárosban (ahol lehetett) szupermarket-árakat vettünk figyelembe (a kivételeket jelezzük). A kiindulási pont a romániai októberi nettó havi átlagbér: országosan 1327 lej, Kolozs megyében 1406, Kovászna megyében 1193 lej (az első két adat az illetékes statisztikai hivataloktól, a Kovászna megyei információ a munkaerő-ügynökség vezetőjétől, Kelemen Tibortól származik, az intézmény összesítése alapján, szerk. megj.) Magyarországon az év első nyolc hónapjának nettó havi átlagbére 120 ezer forint körüli összeg, Budapesten mintegy 150 ezer forint – ez utóbbival számoltunk, lévén hogy fővárosi árakat néztünk. Hogy a magyarországi és romániai adatok összehasonlítása egyszerűbb legyen, mindent átszámoltunk euróba.

Az Alapkosár feltöltéséért számításaink szerint egy budapestinek legalább 180, egy kolozsvárinak 170-175, egy székelyföldinek 150 euró körüli összeget kell elköltenie. A székelyföldi kosárba olcsón, lerakatból szerzett vagy éppen a közeli borvízforrásnál töltött ásványvíz került, termelőtől származó krumpli, mészárostól vagy éppen feketén dolgozó havertől vásárolt disznóhús. Az ilyen stratégiák alkalmazása mintegy havi egymillió lej megtakarítást jelenthet – más kérdés, hogy ezek egy kisvárosban természetes módon működnek, míg egy nagyvárosban nehézségbe ütközik az életbe léptetésük, akár a természeti erőforrások hiánya, akár a társadalmi adottságok miatt.

Nézzük, mennyi pénze marad az átlagbérből élő párnak, miután feltöltötte az Alapkosarat!Jöhet az albérlet, mobiltelefon-előfizetés, internet és egyéb nélkülözhetetlen szolgáltatások igénybe vétele.Megfigyelhető, hogy valóban Kolozsváron a legdrágább az albérlet – ugyanakkor az internet-előfizetés messze a legolcsóbb. A romániai közköltség-különbséget az indokolja, hogy kisvárosokban többnyire felszámolták a távhőszolgáltatást, mindenkinek saját hőközpontja van, ami esetenként túlfogyasztásra ösztönözheti a lakót, akkor fűtök, amikor jól esik alapon.

Eszünk, mosogatunk, mosakszunk, van fedél a fejünk fölött, de mégsem ennyiből áll az élet. Nézzük meg, mennyi marad a szórakozásra, sportolásra, kocsmázásra, és tudunk-e spórolni tartós fogyasztási cikkekre. A kiinduló összeg (euróban) értelemszerűen annyi, amennyi az alapkosár feltöltése után maradt.A legszembetűnőbb, hogy a kolozsvári pár fennmaradó összege drasztikusan csökkent, olyannyira, hogy a székely kisvárosiak hozzájuk képest mintegy kétszer annyiból gazdálkodhatnak a továbbiakban. Levonható a következtetés, hogy az összehasnlításunkban szereplő kisvárosban a helyi átlagbérből jobban meg lehet élni, mint Kolozsváron az ottaniból. Toronymagasan vezetnek immár a budapesti átlagbérből élők.

Tegyük fel, hogy könnyelmű, fiatal párról van szó, akiknek fontosabb néha elmenni színházba vagy kocsmázni a haverokkal, mint mosógépre gyűjteni. Összegyűjtöttünk néhány árat, amelyek két személy házon kívüli fogyasztásának lehetséges tételeiként szolgálhatnak.Ami Budapest és Kolozsvár vonatkozásában egyértelműnek tűnik, hogy szinte minden tétel drágább a fővárosban, vagy közel ugyanannyi. Kisvárosban taxizni, színházba járni és pizzázni egy átlagos helyen kicsit talán többe kerül, mint az egyetemi városban.

Egy budapesti átlagpár lazán megengedheti magának akár azt is, hogy hetente kétszer vendéglőbe menjen (kb. 170 euró), hetente kétszer kocsmázzon (kb. 45 euró), egyszer elmenjen moziba és színházba (kb. 35 euró) – még mindig marad pénze: mintegy 400 eurója. Ha egy kolozsvári átlagpár tenné meg ugyanezt, már csak a heti kétszeri vendéglői étkezés elvinné minden pénzüket, és még hol marad a színház, a mozi? Ha csak kultúrára költenének (havi egyszeri színház + mozi), az mintegy 12 eurójukba kerülne, ha pedig eljárnának hetente egyszer kocsmázni és havonta egyszer pizzázni, további 33 euróba. A havi költségvetésükből tehát maradna 80 euró. A Kovászna megyei kisvárosban is megengedhető a heti kétszeri vendéglőbe járás (kb. 90 euró), a heti kétszeri kocsmázás (kb. 45 euró); mozi nincs, de havonta biztos akad egy színházi előadás, ez így összesen kitelik 140 euróból, s még mindig marad kb. ugyanennyi.

Sportolni legolcsóbban a Kovászna megyei kisvárosban lehet a három helyszín közül – már ha megelégszik az ember a kínálattal, uszoda ugyanis nincs.(Van ugyan egy magánuszoda, de bérletet nem lehet váltani; egy napra felnőtteknek 10 lej. Ha hetente kétszer-háromszor megyünk, üti a kolozsvári bérlet árát.)

Konditerembe járni ötször olyan drága Budapesten, mint a kisvárosban, és több mint kétszer olyan drága, mint Kolozsváron. Budapesti és kisvárosi párocskáink simán megengedhetik maguknak (a fenti számításokat figyelembe véve marad további 275, illetve 116 eurójuk, bár a budapestiektől két buszbérlet árát is le kell vonni, mert valószínűleg nem tízpercnyi járásra laknak a sportteremtől – marad nekik 212 euró, a kisvárosiaknak 116).

A kolozsváriaknak azonban – főleg, ha el mertek menni hetente egyszer kocsmázni, lásd fennebb – kétszer is meg kell gondolniuk, legalább egyikük befizet-e egy bérletre. Azt kockáztatják ugyanis, hogy 50 euró körüli megtakarításuk marad – és hol van még a mosógép, a porszívó vagy a ruha?Megjegyzés: ugyanazt a márkát néztük mindhárom helyszínen; porszívónál a kikötés az volt, hogy vízszűrős legyen, a fotógépnél pedig az, hogy a legolcsóbb szappantartó legyen, ami kapható

A kolozsvári és Kovászna megyei árak nem igazán különböznek; az országon belül ez a piac eléggé egységes, interneten bárhonnan lehet rendelni, a nagy háztartásigép-forgalmazó láncok üzleteiben pedig nagyrészt egységes tarifák vannak, kivéve az időnkénti helyspecifikus akciókat.

Míg egy matracot és/vagy szappantartó fotógépet még meg tudnak vásárolni átlagpárocskáink, bárhol is éljenek, egy laptopot például a budapesti sem tud a farzsebéből kifizetni, csak akkor, ha mondjuk nem járt kocsmázni, sem vendéglőbe egész hónapban. A többiek még akkor sem (lásd a lakás és alapszolgáltatások kifizetése után maradó összegeket, m2 ). Mennyi ideig kell spóroljanak, hogy megvehessék? Spórolnak, tehát nem járnak ki sehová, nem sportolnak, nem szórakoznak, még benzint vagy buszbérletet sem vesznek, csak levegőt. (Kiinduló összegeink az m2 táblázatban.)

A budapesti szinte-szinte két laptopot is vehet; a kolozsvárinak majdnem három hónapon keresztül kell minden garast a fogához vernie; a kisvárosinak valamivel több mint másfél hónapig kell spórolnia a laptopért.

Mosógép, hűtő, porszívó megvásárlása után (kb. 415 euró) a spórlós budapestieknek marad még több mint 210 eurójuk – örömükben akár el is ihatják. A kolozsvárinak ezekre a háztartási gépekre 600 eurót kellene költenie, ami azt jelenti, majdnem öt hónapig kell keményen spórolnia rájuk, míg a kisvárosiaknak mintegy két hónapot. A romániaiak Loganra, a magyarországiak Suzukira spórolhatnak, ha új autót akarnak; a budapestieknek 14 hónap alatt összejön a Suzuki (ami pedig drágább, mint a Logan), a kolozsváriaknak több mint négy évig kell gürcölniük, a kisvárosiaknak egy évig és 9 hónapig – elméletileg persze, hiszen elképzelhetetlen, hogy párocskáink spártai életet éljenek ennyi időn keresztül.A ruházatnál egy-egy városban is annyira eltérő árak vannak, hogy ebből nem vonunk le messzemenő következtetést. Lehet olcsón jót bárhol vásárolni, csak meg kell keresni. A kolozsvárit vehetjük egy minimális árnak, tehát 30 euróból fel lehet öltözni új ruhákba. A ruhatisztítás (öltönynek) Budapesten 1500 forint (5,65 euró), Kolozsváron 8 lej, vasalással 12, az általunk vizsgált kisvárosban pedig nincs ruhatisztító, viszont el lehet menni a közeli megyeszékhelyre, stratból 30 lejt költve benzinre.

Ha nyaralni/vakációzni szeretnének, belföldön, a budapestieknek 168 ezer forintot kell kipengetniük egy egyhetes, két személyre szóló hajdúszoboszlói kirándulásra, teljes ellátással (632 euró). Ezt egy havi spórlással ki tudják fizetni.

A romániaiknak legyen mondjuk Félixfürdő, illetve Szováta; egy kolozsvári és egy kézdivásárhelyi utazási iroda ajánlatait vettük alapul. Félixfürdőn háromcsillagos szállodában, ám csak reggelivel az egy hét 2900 lej (738 euró). Erre majdnem fél évig kell egy kolozsvári átlagbérből élő párnak spórolnia. Szovátán 2750 lej, azaz 700 euró a háromcsillagosban két személyre, szintén csak reggelivel. A Kovászna megyei átlagbérből élők ezt két és fél hónap alatt kinyögik.

Tunéziába, ötcsillagos szállodába, félpanziós ellátással egy hét 279.800 forint, azaz 1054 euró a budapesti ajánlat szerint; kolozsvári ajánlat ugyanerre 458 euró, a kézdivásárhelyi 678 euró. A budapesti átlagbérből élő pár másfél-két hónap alatt ki tudja spórolni; a kolozsvári árat a kolozsvári átlagbérből élők három és fél hónap alatt; a kézdivásárhelyit a Kovászna megyei átlagbérből mintegy két és fél hónap alatt lehet meggyűjteni.

A leghúzósabb minden pár számára a saját lakás megvásárlása. Egy kétszobás középkategóriás tömbházlakás ára Budapesten 10.500.000 forint, azaz majdnem 40 ezer euró – Kolozsváron egy új építésű tömbházlakás 112 ezer euró, a középkategóriás, lehasznált, Györgyfalvi negyedbeli 2 szobásért 74 ezer eurót kérnek. A Kovászna megyei kisvárosban 18 ezer euróból már lehet kétszobást venni.

A budapesti pár a havi elméletileg megspórolható 645 eurójából 5 év és 2 hónap alatt kigyűjtheti a lakás árát (ennél a számításnál nem vettük figyelembe a bankkölcsön-ajánlatokat, hiszen az ingatlanpiac áringadozásai miatt öt év múlva nem ugyanezek lesznek az ingatlanárak). A kolozsvári pár 47 év alatt sem gyűjtené ki a györgyfalvi lakás árát; számukra egy fenesi 45 ezer eurós 2 szobás elérhetőbb: 29 év alatt az övék lehet (azon elméleti feltétel mellett, hogy egy lakás ára nem változik). Ha bankkölcsönt akarnának, más tál tészta, akkor az albérletük árát is a részletekbe fizethetnék, miután hat-hét év alatt kispórolták a 9000 eurót a 20% előleghez. A kisvárosiak 8 év és két hónap alatt spórolják meg a lakásuk árát.A karácsonyi alapcsomag kezdő családoknak: 1 db. karácsonyfa, egy doboz dísz és 1 kg szaloncukor (ajándékokról most ne beszéljünk, mintának ott a táblázatban egy könyv és egy prá fülbevaló). Budapesten mindez mintegy 13 euróba kóstál, ha a legolcsóbb karácsonyfát vesszük; Kolozsváron kb ugyanennyi, míg Kovászna megyei kisvárosunkban 15 euró körüli összeg.