A vállalkozókkal van a baj, vagy a pályáztatókkal?

N. Z. egy erdélyi kisvárosban él. Az utóbbi időben öt ismerősének, barátjának adott munkát. Ezelőtt hat évvel az egyik autógyár olyan bedolgozókat keresett, akik bizonyos apró műanyag-alkatrészeket készítenek a vállalat számára. Nagy szerencsének tartottam, hogy egy ismerősöm lévén tudomást szereztem erről a lehetőségről. Céget létesítettem, kölcsönt vettem fel, megvásároltam egy külföldi gépet, és jó kis közösséget hoztunk össze, aránylag jó fizetésért dolgoztunk az autógyárnak. De két hónapja nem kaptunk megrendelést. Félő, hogy ez már így is marad – mesélte a Transindex nek a középkorú férfi, akit már nem fogadnak vissza arra a munkahelyére, ahol régebben dolgozott. Helyzetét egyelőre kilátástalannak tartja, és az még kellemetlenebb, hogy másokat is elvont a korábban biztosnak tűnő munkahelyeikről.

Minimum és maximum

A kis- és közepes vállalkozások közül egyelőre Európa-szerte és országunkban is főként azok kerültek hullámvölgybe, amelyek olyan nagy cégeknek dolgoztak, amelyek ideiglenesen csökkentették a termelés volumenét. Mások banki kölcsönre számítottak, és most nehézkesen jutnak hozzá a hitelhez. A Romániai Magán Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsá nak (CNIPMMR) elnöke, Ovidiu Nicolaescu a Capital című gazdasági lapnak azt nyilatkozta, hogy a kisvállalkozók sorsa igen nagy mértékben függ majd a közeljövőben az új kormány politikájától. Optimista becslés szerint a kis cégek 5-10, pesszimista becslés szerint 30 százaléka húzhatja le jövőre a rolót.

Hitelgarancia

Bár egyes pénzintézetek (mint például az Eximbank ) kedvező hitelkonstrukcióval kecsegtetik a kisvállalkozókat, az általános tapasztalat az, hogy a bankok igencsak megszigorították a kölcsönök folyósításának a feltételeit. Az Eximbank a napokban azt helyezte kilátásba, hogy ha egy cég az igényelt összeg felét ingatlannal garantálja, akkor már nyert ügye van, ugyanakkor 5 százalékos kamatkedvezményt ígér a potenciális ügyfeleknek, természetesen a hiteligénylés időpontjában alkalmazott általános kamathoz viszonyítva. A kisvállalkozók nagy gondjai közé tartozik pillanatnyilag az is, hogy nőtt a már felvett hitelek költsége, és igencsak lelassult a bankok közötti forgalom. A Kis- és Közepes Vállalatok Országos Alapjá nak összesített adatai szerint egyre több cég fordul hozzájuk annak érdekében, hogy az Alap segítségével hitelhez jussanak, mármint hogy az Alap vállaljon értük garanciát. Idén október végéig körülbelül 2500 kérést regisztráltak, mintegy 910 millió lej értékben, és ez 50 százalékos növekedést jelent 2007 hasonló időszakához viszonyítva. Az Alap egyébként erős lábon áll. Idén júliusban 326 millió lejes saját tőkével rendelkezett, ami 16 százalékkal több, mint a tavaly nyári törzstőke. Létrehozása óta 5700 ügyfelük volt. Mostanra 15 naposra csökkentették az ügyintézési procedúrát, sőt kisebb összegek esetében akár 24 órás ügyintézést is vállalnak a munkatársai. A rövid lejáratú hitelek esetében 2 százalékos kezelési költséget számol fel az Alap, a közép- és hosszúlejáratú hiteleknél 1,5 százalék, az uniós támogatás igénybevétele esetén 1% a kezelési költség. Huszonkét romániai vagy hazai fiókkal is rendelkező nemzetközi pénzintézmény fogadja el az Alap garancialevelét.

Aggódnak a képviselők

Több europarlamenti képviselő, mint például Edit Herczog és Nicole Fontaine kezdeményezésére december elején az Európai Parlament egy olyan határozatot fogadott el, amelyben felszólítják az Európai Tanácsot: alkossa meg a kis- és közepes vállalkozások törvényét, amely garantálja azt, hogy az Európai Beruházási Bank a gazdasági válság idején támogatja, segíti e kisvállalkozásokat. Az európai pénzintézet egyelőre 30 milliárd eurót különített el erre a célra, ám az europarlamenti képviselők úgy vélik, ez túl kis összeg ahhoz képest, hogy a tagállamokban mekkora nehézségekkel kell majd megküzdeniük a közeljövőben a kisvállalkozásoknak.

Uniós támogatás – itthon

A kis- és közepes vállalkozások sorsával, jövőjével kapcsolatos különböző fórumok egyik visszatérő témája az, hogy ezeknek bátrabban kellene igénybe venniük az uniós strukturális alapok egyes tételeit. 2007 és 2013 között nyolc milliárd eurós keret áll rendelkezésre, és vissza nem térítendő hitelek is lehívhatók. Időközben az első körben leadott iratcsomókat elbírálta a szakbizottság, és a pályázatok fele használhatatlannak bizonyult. A kisvállalkozásokkal foglalkozó szaktárca egyik vezérigazgató-helyettese, Laura Maruşca szerint ennek a fő oka az, hogy a cégek nem a megfelelő pályázatírók szolgáltatásait vették igénybe, mások pedig egyáltalán nem kértek szaktanácsot arról, hogy miként kell összeállítani egy uniós pályázatot. A Strukturális Eszközöket Koordináló Hatóság vezérigazgatója, Răzvan Cotovelea arra intette a napokban a cégeket, hogy mielőtt hozzálátnának egy pályázat összeállításához, alaposan tájékozódjanak a pályázatíró cégek múltja felől, mindenképpen próbálják kideríteni, hogy a kiválasztott pályázó cégnek korábban hány sikeres próbálkozása volt.

Sok a homály

Farkas András pályázati tanácsadót kértük meg, értelmezze a visszautasítások nagy hányadát. Farkas szerint Cotovelea úr a kijelentésében nem vette figyelembe azt, hogy egyrészt a tanácsadó cégeknek lehet általános múltjuk a pályázatok világában, de a strukturális alapok pályázati rendszerei újak, eltérnek a PHARE-pályázatok és a SAPARD pályázatok összeállításának a módjától. Bár a támogatásigénylési pályázatoknak, a lebonyolításnak valóban létezik egy általános mechanikája, mégis minden rendszer néhány alapvető, sajátos vonással is rendelkezik. Az uniós csatlakozás utáni strukturális alapok esetében sincs ez másként.

Tekintettel kell lenni arra is, hogy mi az az alapanyag, amivel egy tanácsadó vagy akár egy közvetlenül magának pályázó cég, közintézmény vagy civil szervezet dolgozik. Egyes pályázati dokumentációk annyira homályosak, hogy többszöri értelmezést kell kérni a kiírótól, és még azután is azzal az érzéssel marad a pályázó, hogy nincs tisztában mindazzal, amit elvárnak egy pályázatban. Az űrlapok használhatatlanok, nem láthatók át, a kiírás és a részletes pályázati dokumentáció nem mindig koherens, adott információkat többféleképpen lehet értelmezni.

A halandók nyelvén

Vannak ellenben jó példák is. A Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium által koordinált Regionális Operatív Program űrlapjait, dokumentációit Farkas szerint profi módon állították össze. Ezek kidolgozásához olyan tanácsadókat alkalmaztak, akik nemcsak a dokumentumok tartalmi részére vonatkozó uniós szabályok és a román kormányhatározatok betartását követték, hanem arra is figyeltek, vizuálisan hogy néz ki az egész, mi több, az űrlap kitöltésénél miként csúszkálnak például az egyes fejezetek oldalról-oldalra. A szó szoros értelmében betartották az ŰRLAP elvét (minden pontnál egy űrt, egy cellát tölts ki).

Egy másik jó példát a Munkaügyi Minisztérium által koordinált Humán Erőforrás Operatív Program dokumentációi képeznek, ahol a pályázó számára kis figyelemfelkeltő grafikus kommentdobozkákkal próbálnak a halandók nyelvén is elmagyarázni egy-egy csavaros paragrafust. Farkas szerint a Regionális Operatív Program kapcsán nem várható hír majd arról, hogy a beadott pályázatok fele formailag hibás, ezért elfogadhatatlan.

Leghasznosabb a baráti tanács

Az viszont tény, hogy a pályázatíró cégek gombamód elszaporodtak, és többjük nem rendelkezik semmilyen tapasztalattal. Várhatóan ezek egy-két év alatt el is tűnnek a piacról, és csak azok maradnak fenn, amelyek tényleg hatékonyságot tudtak produkálni. Ami pedig Farkas András szerint az utánanézést illeti, a legjobb módszer megkérdezni a barátokat, a cégpartnereket, a szomszéd önkormányzatot arról, hogy kit ajánlanak pályázati tanácsadónak. Az igazi baráti tanács minden marketingfogást felülmúl.