Jövés-menés válság idején

Hazai és nemzetközi elemzők úgy vélik, a gazdasági világválság a turizmust sem fogja elkerülni. Idén nyáron viszont még nyoma sem volt a megtorpanásnak. Sőt! 2008-ban a Romániából kiutazók száma 30 százalékkal haladta meg a 2007-es számot. 2009-ben ugyan nem lesz ilyen látványos a növekedés, de a Turisztikai Ügynökségek Országos Egyesülete , annak vezetősége még mindig azzal biztatja tagjait, hogy 10-20 százalékos növekedéssel jövőre is számolhatnak. Az egyesület szóvivője, Traian Bădulescu a napokban a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a luxusutazások terén biztosan nem lesz visszaesés, hiszen a gazdag réteg megtarthatja üdülési szokásait, viszont a középréteghez tartozó családok valószínűleg alaposan meggondolják majd, hogy mire mennyit adnak ki a következő esztendőkben.

Charter járatok

A Financiarul lap beszámolója szerint – 2009-re vonatkozóan – a külföldi idegenforgalmi cégek máris erőteljes kampánnyal bombázzák a hazai utazni vágyókat. Új olcsó charter repülőjáratok bevezetését tervezik a görög szigetekre, emellett Szingapúrba, Franciaország és Ausztria több övezetébe. Az egyik fővárosi turisztikai cég marketingmenedzsere, Cristina Irimia rámutatott, hogy a már hagyományosnak számító, Mallorcába, Barcelonába, Kréta- és Rhodosz-szigetre, Madeirára induló charter járatok mellett az ő cégükön keresztül, 2009-ben a Belize-szigetekre, a francia kastélyokhoz, az osztrák kolostorokhoz, az olasz konákokhoz is olcsón lehet majd utazni – repülővel. Egy másik fővárosi cég menedzsere, Cristian Pandel nyilatkozta a napokban, hogy akik már most jelentkeznek például a görög szigetekre jövő nyáron induló charter járatokra, azok 15 százalékos kedvezményben részesülnek, miközben amúgy is igen kedvező a jegyek árfekvése.

Agresszív kampány

A már említett hazai országos turisztikai egyesület vezetősége szerint a következő periódusban a legagresszívebb kampányt a hazai utasok megnyeréséért Ausztria folytatja majd. Ugyanakkor Horvátország is Szlovénia is versenyre kel annak érdekében, hogy magához édesgesse az üdülni vágyókat. A vastagabb pénztárcájú polgárok mindenképpen sok ajánlatot kapnak majd Szingapúrral kapcsolatban. Egyre divatosabbak az oda szervezett bevásárló körutak, ugyanis a város egyetlen hatalmas mall, és egymást érik a vendéglők, szállodák, ugyanakkor az árukínálat olcsó, a szolgáltatások ára sem túl magas. Egy hatnapos, négy csillagos szállodában eltöltött kiruccanás már 1400 euróból megúszható.

Szilveszteri kínálat

Természetesen azt is érdemes megfigyelni, hogy milyen az időben a legközelebb álló, szilveszteri időszakra vonatkozó kínálat és kereslet. A szomszédos Bulgária több internetes turisztikai honlapja úgynevezett krízisáron kínál szilveszteri minivakációkat. Az úgynevezett Aranyparton levő, négycsillagos szállodák a 4-5 napos év végi programot 185-250 eurós áron hirdetik.

Két marosvásárhelyi turisztikai céget is felkerestünk, hogy megtudjuk, elkeltek-e a szilveszteri helyek, illetve arról is kérdeztük őket, hogy mire számítanak jövőre, tartanak-e a forgalom visszaesésétől.

Túl drága a hazai kínálat

Kelemen Barna cégvezető elmondta: nem minden hely kelt el a szilveszteri ajánlatból. Ausztriából most elég kevés ajánlatot kaptunk, oda még lettek volna jelentkezők, nem mindenkit tudtunk kielégíteni. De például az egyiptomi és tunéziai helyek nem teltek be. Az igazság az, hogy a tavalyhoz képest jócskán nőttek az árak. Úgy vélem, hogy a gazdasági válság hírére az emberek elkezdtek spórolni. Sokan aggódnak amiatt, hogy esetleg megszűnik a munkahelyük, tehát tartalékolnak.

Kérdésünkre, miszerint belföldi szilveszteri ajánlatokat tudtak-e tenni, és van-e rá igény, a vállalkozó azt mondta: Belföldről kevés a kínálat és nagy a drágaság, miközben nem elég magas a szolgáltatás színvonala. Például egy ötnapos, négy éjszakás máramarosi kínálat 500 eurót kóstál. A külföldi ajánlatokhoz képest ez nagyon előnytelen ár. Ennél kevesebb pénzért Bécsben, Párizsban, Brüsszelben is lehet szilveszterezni.

A vállalkozó szerint nem idei sajátosság az, hogy nem telik be szilveszterkor az összes hely. Minden évben nagyobb az ilyen jellegű kínálat, mint a kereslet. Ami a jövő évet illeti, Kelemen Barna nem tart a visszaeséstől.

Nőtt a szilveszteri forgalom

Egy másik marosvásárhelyi cég tulajdonosa, Hajdú Zoltán arról tájékoztatott: Most, december elején vannak még betöltetlen szilveszteri helyek. Az biztos, hogy ilyenkor kevesebb helyet lehet értékesíteni, mint nyáron. De tavaly télhez viszonyítva jobb az eredmény. Igaz, hogy partnert cseréltünk, tehát most olyan túroperátorként beszélek, mint aki más cégek ajánlatait forgalmazza. A mi cégünk csakis marosvásárhelyiekből nem tudna kiállítani egy csoportot. A nagy bukaresti, budapesti, kolozsvári cégek számára több városból gyűlnek össze a szilveszteri, karácsonyi csoportok, a sítáborokba induló társaságok. Maros, Hargita, Kovászna megyékből nehéz saját csoportokat szervezni. Mi ezekben dolgozunk.

A télen üdülő erdélyiek leginkább az ausztriai síparadicsomokra áhítoznak. Néhány egzotikus utat is eladtak. A bécsi karácsonyi vásárra is indítanak vásárhelyi utasokat nagyváradi, bukaresti cégeken keresztül.

Hajdú Zoltán szerint jövőre sem érinti majd cégüket a gazdasági válság, mert aránylag olcsó utakat kínálnak.

Optimista előrejelzés

Kelemen Barna marosvásárhelyi vállalkozó is említette, hogy a hazai kínálat olykor indokolatlanul drága, miközben a romániai turisztikai szolgáltatások nem érik el a külföldi turisztikai létesítmények nyújtotta színvonalat. Vajon mi lehet ennek az ellentmondásnak a hátterében?

Románia tájai, fekvése, természeti kincseinek sokfélesége, előnyös éghajlata arra ösztönözte a gazdasági elemzőket – mind itthon, mind külföldön –, hogy a rendszerváltás után azt jósolják: az ország rövid időn belül valóságos turisztikai nagyhatalommá fog válni, ám ez nem következett be teljes mértékben. Az Idegenforgalom és az Utazások Világtanácsa (WTTC) 2007-re vonatkozó jelentése szerint Romániában a turizmusból és az utazásokból származó üzleti forgalomból a GDP 2,1 %-a (790 millió RON) származott, és ezzel az adattal világszinten a hetedik helyen állunk. A WTTC – igaz, a gazdasági világválság körvonalazódása előtt, azt jósolta, hogy Romániában az idegenforgalom 2017-ig évente 7,7 %-os növekedést produkál majd.

A 76. hely a miénk

A WTTC jelentése ugyanakkor messzemenően elmarasztalja a hazai idegenforgalmi létesítmények szolgáltatásainak a minőségét. Ilyen szempontból Romániát Azerbajdzsán és El Salvador közé, a 76. helyre sorolják be az elemzés készítői. A bajok forrásának fő okaként az idegenforgalmi hálózaton belüli szervezetlenséget, a népszerűsítés, a reklámtevékenység gyenge minőségét jelölik meg. A közelmúltban több hazai lap is elemezte azt, hogy miért nem vált ez idáig a nemzetgazdaság húzóágazatává az idegenforgalom.

Nem megfelelő privatizálás

Vélhetően elsősorban azért, mert nem a megfelelő módon ment végbe az idegenforgalmi hálózat privatizálása. Nem a hozzáértő személyek, cégek vásárolták meg a szállodákat, éttermeket, hanem a volt kommunista adminisztrátorok, akiknek jó része nem ért a vendéglátáshoz. (Tisztelet a kivételnek.) Egészen mást, a vendéglátástól távol eső foglalkozásokat űzők, például kenyérgyárosok, mészárosok, üdítőital-forgalmazók szereztek meg egész hotelláncokat, majd nem tudták, mit kezdjenek a létesítményekkel. Aztán a monopol helyzetben levő vállalkozók – a gyors, látványos meggazdagodás reményében – az égig emelték az árakat.

Vámpírok és kuruzslók

A legtöbb hazai szálloda, vendéglő nem a megfelelő módon viszonyul a fogyasztókhoz, a vendégekhez. A tarifákról hiányosan, olykor tévesen tájékoztatják a vendégeket, nem tartják be a nyitvatartási időt, önkényesen járnak el olyankor, amikor előzetes foglalás miatt akár részlegesen, akár teljesen kizárják a fogyasztókat egy-egy vendéglátó-ipari helyiségből. A hazai kínálat külföldi-belföldi népszerűsítése atavisztikus, magyarán: idejétmúlt. A nemzetközi turisztikai vásárokon általában a középkorban megrekedt övezetként jelenik meg az ország, ahol hemzsegnek a vámpírok és a kuruzslók. A giccses promóciós anyag sok esetben inkább riasztó, mint vonzó a nyugat-európai vagy más civilizált övezetekben élő potenciális turisták számára.

Fogyasztóvédelem

A hazai árak növelését azért is indokoltnak tartották a romániai turisztikai cégek, mert távol esünk azoktól az övezetektől, ahol terrorista cselekedetektől kell tartani, illetve a szélsőséges éghajlati jelenségek is elkerülik térségünket. De az elemzők szerint még ezek a tényezők sem indokolják azt, hogy mind a tengerparti, mind a hegyvidéki üdülők jóval a nyugat-európai árak szintje fölé emeljék a tarifákat.

Ugyanakkor az is gond, hogy több szerv is foglalkozik a fogyasztóvédelemmel, a minőségellenőrzéssel, és ezek munkáját, szempontjaikat még nem sikerült összehangolnia a szaktárcának. Ez is oka lehet annak, hogy az egyszer már pórul járt látogató később elkerüli az országot.

EU-támogatás

A hazai idegenforgalmi hálózat mostanában könnyen tőkéhez juthatna, ha az egyes cégek uniós támogatásra pályáznának. Csakhogy – az e téren tevékenykedő vállalkozók szerint – az illetékes hatóságok nem biztosítják a pályázati rendszer átláthatóságát, ugyanakkor manipulálják az alapok elosztását. Kiépült az ügynevezett pályázati klientúra, és ez a tisztességes vállalkozók zömét elriasztja attól, hogy pályázatokat állítsanak össze. A kormány a POR, vagyis Regionális Operációs Program révén próbál a turisztikai vállalkozók segítségére sietni, de ennek az eredményei még váratnak magukra. Jelentős kitörési pászma lehetne Erdélyben a kastélyturizmus, amely még gyermekcipőben jár.

Nem utolsó sorban a hazai idegenforgalom egyik rákfenéje az, hogy nem képes megtartani a fiatal, szakképezett munkaerőt. Az erre szakosodott ifjak elvándorlási aránya a fiatal orvosokéval vetekszik.

Agrár- és faluturizmus

Érdemes egy pillantást vetnünk végül arra a statisztikára, amely a hazai faluturizmusról illetve az agrárturizmusról szól. A 2006-os Statisztikai Évkönyv szerint 1998-tól 2005-ig csaknem 36 százalékkal nőtt országunkban az elszállásolási helyek száma, és a növekedés fele vidéken következett be. A falusi panziók, kulcsos házak 43,7 százaléka az ország középső övezetében, tehát zömmel a Székelyföldön található. Ezen kívül számottevő faluturizmus csak az ország észak-keleti és észak-nyugati övezetében található.