Románia: 1%-os sem lesz a gazdasági növekedés 2009-ben

2008. november 29. – 16:03

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Betegség jeleit mutatja a kelet-európai gazdaság, ezen belül Románia és Bulgária más-más bajtól szenved.

Egy hét gazdasági hírei Kelet-Európából: Lettország, miután többszörösen cáfolta, mégiscsak tárgyalásokba kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF); Bulgáriától 220 millió euró már korábban beígért támogatást vont vissza az Európai Unió arra hivatkozva, hogy az állam nem képes megbirkózni a nagykorrupcióval; továbbá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a felére vitte le a régióra vonatkozó, a gazdasági növekedésről szóló előrejelzését. Mindezt a The Economist , az angolszász világ vezető gazdasági-politikai hetilapja foglalja össze legfrissebb, november 27-i számában, hozzátéve, hogy a jó hír az, hogy túlzottnak bizonyult a félelem attól, hogy az egész, a Baltikumtól a Fekete-tengerig terjedő térség gazdasága összeomlik. A világválság legvalószínűbb közvetkezménye Kelet-Európában az lesz, hogy egypár évig alacsony lesz a gazdasági növekedés

- vagy nem lesz egyáltalán.

Ezen belül Romániában jövőre alig 0,9%-os lesz a gazdasági növekedés (ami nagy csökkenés a 2008. júliusi 9%-hoz képest) – írja a budapesti központú befektetési alapkezelő, az Oriens elemzésére hivatkozva az Economist. Ennek oka többek között az, hogy a többségében külföldi kézben levő bankrendszer ingatagabbnak tűnik, mint Bulgáriában. A bankközi kamatok idén megduplázódtak és 15%-ra emelkedtek. A külföldi működőtőke-források szűkösek, továbbá az IMF szerint a lej valószínűleg 19%-kal van felülértékelve. A választási kampányban alkalmazott intézkedések miatt az állami költségvetés hiánya elérheti a nemzeti össztermék (GDP) 3,9%-át. Ez ugyan bizonyos standardok szerint nem túl magas, de mégis csökkenti a külföldi pénzforrások hitelezési kedvét. Bármilyen koalíció is alakul a november 30-i választások nyomán, a komolyabb reformoknak még hosszú az útja – írja az Economist. Van viszont néhány terület, amelyen jól áll Románia. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP-nek mindössze 14%-a. A lej árfolyama szabadon lebeg, így a Nemzeti Banknak elég nagy a mozgástere. Továbbá az ország kevésbé függ az euróövezetbe irányuló exporttól, mint például a déli szomszéd Bulgária, ami azért jó, mert az eurót alkalmazó tagállamok gazdasága lassan recesszióba fordul. Bulgária – melyről az Economist most sem felejti el megállapítani, hogy Romániával együtt a legszegényebb és legrosszabbul kormányzott EU-tagok közé tartozik – néhány területen jobban, néhány témában meg rosszabbul áll, mint Románia.

Szófia a nemzeti valuta, a leva árfolyamát

mereven az euróhoz kötötte, ami lehetetlenné teszi, hogy a versenyképesség növelése érdekében leértékeljék valamivel a pénznemet. Ez egyfelől nem hasznos az exportőröknek, másfelől nincs mozgástere a nemzeti banknak: nem vág az irányadó alapkamatból. A folyó fizetési mérleg a GDP egynegyedére emelkedett, ami kezd veszélyes mérték lenni, állapítja meg az Economist. Viszont Bulgária pénzügyileg szilárd helyzetben van. Az államnak küladóssága alig van, és a költségvetés többletet mutat. Ez azt jelenti, hogy lehet növelni a közkiadásokat, hogyha a gazdasági növekedés visszaesése megkívánja. Ez a tény továbbá bizalmat kelt a nemzetközi hitelpiacon. Az Oriens elemzése 2,3%-os gazdasági növekedéssel számol Bulgária esetében, ami alacsony, de nem borzalmas. Az EU-támogatás elvesztése bosszantó, viszont az ország 2013-ig további 11 milliárd eurós fejlesztési pénzre számíthat az Uniótól, szögezi le a brit gazdasági hetilap.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!