Románia: 1%-os sem lesz a gazdasági növekedés 2009-ben

Egy hét gazdasági hírei Kelet-Európából: Lettország, miután többszörösen cáfolta, mégiscsak tárgyalásokba kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF); Bulgáriától 220 millió euró már korábban beígért támogatást vont vissza az Európai Unió arra hivatkozva, hogy az állam nem képes megbirkózni a nagykorrupcióval; továbbá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a felére vitte le a régióra vonatkozó, a gazdasági növekedésről szóló előrejelzését. Mindezt a The Economist , az angolszász világ vezető gazdasági-politikai hetilapja foglalja össze legfrissebb, november 27-i számában, hozzátéve, hogy a jó hír az, hogy túlzottnak bizonyult a félelem attól, hogy az egész, a Baltikumtól a Fekete-tengerig terjedő térség gazdasága összeomlik. A világválság legvalószínűbb közvetkezménye Kelet-Európában az lesz, hogy egypár évig alacsony lesz a gazdasági növekedés

- vagy nem lesz egyáltalán.

Ezen belül Romániában jövőre alig 0,9%-os lesz a gazdasági növekedés (ami nagy csökkenés a 2008. júliusi 9%-hoz képest) – írja a budapesti központú befektetési alapkezelő, az Oriens elemzésére hivatkozva az Economist. Ennek oka többek között az, hogy a többségében külföldi kézben levő bankrendszer ingatagabbnak tűnik, mint Bulgáriában. A bankközi kamatok idén megduplázódtak és 15%-ra emelkedtek. A külföldi működőtőke-források szűkösek, továbbá az IMF szerint a lej valószínűleg 19%-kal van felülértékelve. A választási kampányban alkalmazott intézkedések miatt az állami költségvetés hiánya elérheti a nemzeti össztermék (GDP) 3,9%-át. Ez ugyan bizonyos standardok szerint nem túl magas, de mégis csökkenti a külföldi pénzforrások hitelezési kedvét. Bármilyen koalíció is alakul a november 30-i választások nyomán, a komolyabb reformoknak még hosszú az útja – írja az Economist. Van viszont néhány terület, amelyen jól áll Románia. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP-nek mindössze 14%-a. A lej árfolyama szabadon lebeg, így a Nemzeti Banknak elég nagy a mozgástere. Továbbá az ország kevésbé függ az euróövezetbe irányuló exporttól, mint például a déli szomszéd Bulgária, ami azért jó, mert az eurót alkalmazó tagállamok gazdasága lassan recesszióba fordul. Bulgária – melyről az Economist most sem felejti el megállapítani, hogy Romániával együtt a legszegényebb és legrosszabbul kormányzott EU-tagok közé tartozik – néhány területen jobban, néhány témában meg rosszabbul áll, mint Románia.

Szófia a nemzeti valuta, a leva árfolyamát

mereven az euróhoz kötötte, ami lehetetlenné teszi, hogy a versenyképesség növelése érdekében leértékeljék valamivel a pénznemet. Ez egyfelől nem hasznos az exportőröknek, másfelől nincs mozgástere a nemzeti banknak: nem vág az irányadó alapkamatból. A folyó fizetési mérleg a GDP egynegyedére emelkedett, ami kezd veszélyes mérték lenni, állapítja meg az Economist. Viszont Bulgária pénzügyileg szilárd helyzetben van. Az államnak küladóssága alig van, és a költségvetés többletet mutat. Ez azt jelenti, hogy lehet növelni a közkiadásokat, hogyha a gazdasági növekedés visszaesése megkívánja. Ez a tény továbbá bizalmat kelt a nemzetközi hitelpiacon. Az Oriens elemzése 2,3%-os gazdasági növekedéssel számol Bulgária esetében, ami alacsony, de nem borzalmas. Az EU-támogatás elvesztése bosszantó, viszont az ország 2013-ig további 11 milliárd eurós fejlesztési pénzre számíthat az Uniótól, szögezi le a brit gazdasági hetilap.