200 milliárd eurós krízisprogrammal rukkolt elő az EU

Már nem pénzügyi, hanem gazdasági válság elé nézünk, az EU szerint is. Innen az ellentámadás: ismét kríziscsomagot hirdetett Barroso Bizottsága. Ezúttal minden területnek nekilátnak, nemcsak a bankokat és a pénzügyi szektort mentik. De a Európai Tanács még el kell fogadja. 200 milliárd eurós mentőcsomagot (az EU-s GDP 1,5%-a) javasol a Bizottság az Európai Tanácsnak, hogy újraindítsák a fejlődést a tagországokban. Mi több, a tervezet értelmében áttevődne a hangsúly a rövidtávú infrastrukturális beruházásokra, és felgyorsulnának a regionális fejlesztést szolgáló Strukturális Alapok és Kohéziós Alap kifizetési mechanizmusai. Angol neve az European Economic Recovery Plan, magyarul csak Európai Krízisprogramnak neveztük el. A pénzt nem az EU már létező költségvetéséből tennék ki, hanem 85%-ban a tagországok forrásaihoz fordulnának, 30 milliárd eurót az Európai Befektetési Bank szolgálna. Emellett az EU költségvetése szintjén egy operatív mobilizálást kezdeményeznének az olajozottabb kifizetések érdekében.

Hárompilléres stratégia

Az első a legégetőbb témához, vagyis a pénzügyi rendszerhez kötődik. A kamatlábcsökkentés már rendben van, bár az Európai Központi Bank a híresztelések szerint még lehet, hogy hozzányúl. Szintén pénzügyhöz kötődik az a törekvés, hogy helyreállítsák a bankok hitelező kedvét, ami nélkül a beruházások és így az általános gazdasági fejlődés megállhat. Nem utolsó sorban az Európai Központi Bank és Európai Befektetési Bank dolga évi 15 milliárdot pluszba pumpálni a tagországokba, és emellett a tartalékait is emelnie kell a további vészhelyzetekre való felkészülés érdekében.

Ami a második , vagyis a költségvetési politika kérdéskörét illeti, ez a 200 milliárd sorsát hivatott egyengetni. A kommüniké kiemeli, hogy nem minden tagország járul hozzá egyenrangúan ehhez az intézkedéshez, és nem kedvezményezett oldalon is eltérések lesznek, egyszerűen azért, mert az egyes országok másként élik meg a krízist, ígyMagyarország is, amely már a Nemzetközi Valutaalap tól issegítséget kapott.

Az egyes országoknak szánt költségvetési csomagok gyors, átmeneti, jól célzott, megfelelően koordinált elveknek kell megfeleljenek, keverniük kell az intézkedési formákat, és előnyben kell részesíteniük a közköltekezést az adócsökkentéssel szemben, mivel az előbbi hatása erőteljesebb a keresletre. Az intézkedések ugyanakkor be kell tartsák a 2005-ben áttekintett Stabilitási és Növekedési Paktumot, amely többek között az euró bevezetésére, inflációs és köztartozási határokra vonatkozó EU-s szabályozásokat tartalmazza, és amelynek eredeti formáját 1997-ben fogadták el).

A terv harmadik részét a Lisszaboni Szerződéshez kötik, hiszen ez az éppen aktuális alkotmány a követendő modell. A négy fő lisszaboni prioritás szerint épül fel, vagyis az emberek, vállalkozások, infrastruktúra és energia, valamint kutatás és innováció területeire építik a lehetséges megoldás tervét.

A Bizottság kommünikéje szerint a krízisprogram célja, hogy megelőzze a pénzügyi válság kiterjedését minden tevékenységi területre, összefüggésbe hozza a gyorsreakciós intézkedéseket a közép- és hosszútávú tervekkel, és alkalmazkodjon a többi nemzetközi intézkedésben, legyen összhangban ezekkel.

A 10 krízisintézkedés

Foglalkoztatás-támogatási kezdeményezés: lényege az Európai Szociális Alaphoz (az egyik strukturális alap) való könnyebb hozzáférés, a kifizetések felgyorsítása, és ezáltal a végső felhasználók könnyebb hozzáférése 1,8 milliárd euróhoz.

Új munkaerő-kereslet létrehozása: főként az alacsony képzettségűekre vonatkozó intézkedéseket javasol, beleértve egy, 2009 első felére kidolgozandó általános ÁFA-kedvezményrendszert is.

Vállalkozások támogatáshoz való egyszerűsített hozzáférése: 30 milliárdos kölcsöncsomag (10 milliárddal több, mint eddig) kisvállalkozások számára, egymilliárddal megerősített különcsomag középvállalkozások számára.

Illetékteher-csökkentés a vállalkozási szellem erősítését célzó lépésekkel társítva: célja kialakítani azt a környezetet, amelyben az EU területén bárhol 3 nap alatt létre lehessen hozni egy céget, és amelyben a kisvállalkozások ne kelljen évi rendszerességgel mérleget készítsenek. Ugyanakkor az intézkedések keretében a Bizottság célja elérni azt, hogy minden közintézmény legtöbb 30 napon belül fizessen a kisvállalkozásoktól igényelt termékekért és szolgáltatásokért, és azt is, hogy egy uniós szinten érvényes védjegy bejegyzésének költségei 70%-kal csökkenjenek.

Infrastruktúra beruházások felgyorsítása: 4,5 milliárd euró előfinanszírozás már 2009 első felére, felgyorsított strukturális alapfelhasználás, és a hét éves EU-s költségvetési keretterv felülvizsgálása. Nincs teketóriázás. Ezeket a lépéseket további intézkedések egészítik ki. Konkrétumok szintjén 2009 márciusig külön pályázat meghirdetése várható a transz-európai hálózatok ( TEN-T ) mentén történő befektetések mielőbbi beindítására, ezzel előrehozva a 2010 utánra tervezett fejlesztéseket. A két befektetési bank (Európai Befektetési Bank, Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank) további feladatköröket kapnak.

Épületek energiahatékonysága: adócsökkentés zöld beruházások esetén, valamint a tagországok környezetvédelemre irányuló operatív programjainak áttekintése és az épületek energiahatékonyságára vonatkozó források növelése egyaránt szerepel az intézkedéscsomagban.

Zöld termékek iránti kereslet növelése: az ilyen típusú termékek ÁFA-terhének csökkentése, valamint újabb energiaspóroló termékek promózása, az ezek iránti kereslet növelése egyaránt szerepel a csomagban.

Kutatás-fejlesztési, innovációs és oktatási beruházások növelése: ezen a területen a Bizottság felhívást intéz a tagországok fele, hogy növeljék a kutatás-fejlesztésre szánt figyelmüket és forrásaikat.

Környezetbarát technológiák bevezetése az építkezés és autógyártás területén: az autógyártás területén közös kutatási programok kialakítása javasolt, amelyeknek minden európai autógyártó haszonélvezője lehet. Építkezési területen elég egyszerű a képlet: olyan épületekbe menjen pénz, amelyek utána kevés energiát használnak fel, ezt pedig egy egységes kezdeményezésbe foglalják, 1 milliárd szupporttal. Ami pedig a gyártási technológiákat illeti: fejlett eszközök, információs technológia használata, és mehet is 1 milliárd euró.

Szélessávú internet: nem kicsi a cél: 2010-ig száz százalékos szélessávú elérhetőséget biztosítani az EU összlakosságának. Ehhez a csomag közös szélessávú stratégia kidolgozását javasolja, amely alapján felgyorsulhat a szélessávú hálózatok kiépítése a még szürke területeken is.

Globálisan regionális

A javaslatcsomag kitér a globális megközelítést támogató irányelvekre is, amelyek a minden síkon érvényesülő szabadkereskedelmi egyezményeket, a klímaváltozás hatásait csökkentő intézkedéseket, és a fejlődő országokra való fokozott figyelmet helyezik előtérbe.

Amitől a javaslatból döntés lesz

Az intézkedés-csomagot az Európai Tanács, vagyis a tagállamok állam- és miniszterelnökei december 11-12-én tárgyalják, ekkor várható a végleges döntés is. A Bizottság felhívást intéz a tagállamoknak, hogy felújított országos Stabilitási és Konvergenciaprogramokat készítsenek elő, amelyek alkalmazkodnak a krízisprogramhoz.

Zsákbamacska

A kríziscsomag egyértelműen a pénzügyi krízisre kíván választ adni, de a dokumentumból kiérződik egy enyhe opportunizmus is a Bizottság részéről. Barroso és csapata kapva kap az alkalmon, hogy pár olyan intézkedést is gyorsított eljárásban verekedjen át a Tanácson, amit eddig a szokásos európai bürokrácia körülményei között nem lehetett elfogadtatni. Mi több, a Strukturális Alapok felhasználásának felgyorsítása nem feltétlenül egy krízisproblémára ad választ, hanem egy általános jelenségre: a tagországok gyenge ütemben tudtak eddig pénzt lehívni. Gyenge a projektgenerálás szintje, sokszor nem tartják tiszteletben a fenntarthatóság, esélyegyenlőség horizontális elveit, és ezekben a problémákban tulajdonképpen a Bizottság gyenge pontjai mutatkoznak meg. Viszont amennyiben egy krízis kellett ahhoz, hogy ezek az általános folyamatok leegyszerűsödjenek, akkor végső soron még mindig mindenki jól járhat vele.

Így mi is plusszal kerülhetünk ki az egészből,

hiszen az intézkedés-javaslatok paradox módon Romániának hihetetlenül kedvezőek. Mivel az egyik legfejletlenebb ország vagyunk, vagyis jelenleg is az átlaghoz képest magas azoknak az európai alapoknak az értéke, amelyeket felhasználhatunk 2015-ig, ezek az intézkedések a román fejlődés felgyorsítását jelenthetik. Egyrészt a tervezett fejlesztések hamarabb juthatnak forráshoz, másrészt a felhasználásuk egyszerűsítettebb formában valósulhat meg.

Az EU feldobta a labdát mind a kormányzat, mind a vállalkozói szektor számára. Kérdés, mennyi leleményesség (ez esetben konkrétan fenntartható projektterv) kerül elő a hirtelen támadt lehetőség felhasználására. Vállalkozói oldalon valószínűleg jó hatással lesz, kormányzati szinten azonban kérdéses. Ehhez elég azt megnézni, mennyi uniós tagállami forrást hívott le Románia a csatlakozás óta eltelt 23 hónapban. Reménykedni azonban lehet.