Az alapvető pénzügyi ismeretek bőven ráférnek az általános és középiskolásokra, mondja az EP jelentéstevője.
A pályakezdőknek, a nyugdíjasoknak és az alacsony jövedelműeknek pedig speciális pénzügyi képzést kellene nyújtani – véli az Európai Parlament fogyasztóvédelmi szakbizottsága . A különféle pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékozottság javításáról szóló jelentést szerdai strasbourgi plenáris ülésén tárgyalja az EP, tudósít a parlament sajtószolgálata. A felmérések szerint az európai állampolgárok pénzügyi ismereteiben és saját pénzügyeik intézésére való képességében általános hiány mutatkozik – olvasható az Iliana Malinova Jotova (szocialista, bolgár) képviselő által készített jelentésben. Az ismeretek hiánya miatt a fogyasztók nehezen választják ki a számukra legkedvezőbb pénzügyi szolgáltatást, a különböző reklámok, illetve a banki és független tanácsadók pedig sok esetben félrevezetik őket. A fogyasztóvédelmi szakbizottság ezért növelni szeretné az európai fogyasztók tudatosságát a pénzügyi kérdések megértésével és kezelésével kapcsolatban.
Pénzügyi képzés már az általános iskolától
A szakbizottság szerint a legjobb módja annak, hogy az uniós állampolgárok pénzügyi képességei javuljanak, ha a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó tárgyakat beépítik az iskolai tananyagba. A képviselők ezért ösztönzik a tagállamokat, hogy a pénzügyi képzést tegyék az általános és középiskolai tanterv részévé, a tanárok számára pedig szervezzenek ehhez külön képzést.
Fókuszban a nyugdíjasok, pályakezdők és alacsony jövedelműek
Az előre tervezés hiánya szintén a pénzügyi ismeretek és képességek hiányának eredménye – fogalmaz a jelentés.
A képviselők ezért azt szeretnék, ha a tagállamok különös figyelmet fordítanának a szakmai pályafutásuk végén járó, illetve már nyugdíjas fogyasztókra, akiket a pénzügyi életből való kiszorulás kockázata fenyeget, valamint a szakmai pályájuk kezdetén álló fiatalokra, akik első jövedelmük megfelelő felhasználásának kérdésével néznek szembe.
A szakbizottság külön képzési programokat hozna létre a szociális munkások számára is, hiszen ők azok, akik a legközelebbi kapcsolatban állnak a szegénység, illetve a túlzott eladósodás által fenyegetett alacsony jövedelmű polgárokkal.
Az alacsony jövedelműek független és minőségi tájékoztatására külön figyelmet kell fordítani – írja jelentésében Jotova –, mert ők az átlagosnál kevesebb információval és képzettséggel rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatások terén.
>>Családi kassza: pénzügyek for dummies >>
Uniós és tagállami kampányok és képzések
A képviselők az Európai Bizottságot arra kérik, dolgozzon ki uniós szintű képzési programokat, szervezzen országos és regionális konferenciákat, szemináriumokat, valamint média- és figyelemfelkeltő kampányokat a személyes pénzügyek, a háztartások hitel és adósságkezelése, főleg a jelzáloghitelek terén.
Emellett tovább kell fejleszteni a fogyasztói képzést nyújtó Dolceta weboldalt, létre kell hozni egy egyszerű és összehasonlítható egységes európai tájékoztatót a pénzügyi szolgáltatásokról, és külön költségvetési tételt kell létrehozni az uniós szintű pénzügyi képzési programokra – vélik a képviselők.
Az Európai Bizottság mellett a tagállamoknak rendszeres felméréseket kellene végezniük a lakosság pénzügyi jártasságáról, országos pénzügyi képzési hálózatot létrehozniuk, bevonva a kormányzati, oktatási és civil szférát, és biztosítaniuk a gyakorlati, a fogyasztók igényeihez és érdekeihez igazított, független és könnyen érthető pénzügyi képzést – áll a jelentésében.
EGYENLŐ BÉRT A NŐKNEK ÉS FÉRFIAKNAK
A hátrányos helyzetbe kerülő csoportok védelmében más területen is fellép az Európai Parlament: ugyanazért a munkáért a nőknek ugyannyi bért kell kapniuk, mint a férfiaknak – jelentette ki az EP nőjogi szakbizottsága .
Nagyobb pénzügyi segítség a nem eurót használó tagállamoknak
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 12 milliárdról 25 milliárd euróra emeljék az eurózónán kívüli, fizetési nehézségekkel küzdõ EU-tagállamok pénzügyi támogatásának maximális lehetséges összegét. Az EP kedd reggel szavaz arról, sürgõsségi eljárásban tárgyalja-e a módosítást. Ha igen, csütörtökig el is fogadhatják azt.
Egy a korábbi, 1969-es helyébe lépõ, 2002-es uniós jogszabály értelmében az unió középtávú pénzügyi támogatást nyújthat tagállamainak. Eszerint az EU olyan, nem az eurózónához tartozó uniós országot támogathat, amely fizetésimérleg-nehézségekkel küszködik vagy ennek komoly veszélyével néz szembe – akár fizetési mérlegének általános egyensúlytalansága, akár a rendelkezésére álló valuta típusa miatt.
A 2002-es rendelet a támogatási összeg plafonját 16 milliárdról 12 milliárd euróra csökkentette, hivatkozva arra, hogy az akkori 15 közül csupán három tagállamban nem volt euró. A legutóbbi fejlemények tükrében azonban az Európai Bizottság azt javasolta, emeljék 25 milliárdra a maximális értéket.
A jövõben egyszerûbben. Az Európai Bizottság a jövõben szeretné elkerülni, hogy csak nehézkes jogalkotási eljárással lehessen megváltoztatni a plafont, ezért a Tanács gazdasági és pénzügyi bizottságával való konzultációt követõen maga döntene az új határértékrõl.
Mit mond az Európai Parlament? Az EP gazdasági és monetáris szakbizottsága hétfõ esti, strasbourgi ülésén vitatja meg a javaslatot. A parlament egésze ezután kedd reggel szavaz arról, sürgõsségi eljárásban napirendjére veszi-e a módosítás tárgyalását. Ha igen, a képviselõk még a héten megtárgyalják a szöveget, és voksolnak is róla.
A képviselők semleges munkaköri kategóriákat vezetnének be, rendszeresen ellenőriznék a béreket, büntetnék a diszkrimináló cégeket.
Az Európai Unióban a nők ugyanazért a munkáért átlagosan 15 százalékkal kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. A magánszektorban több tagállamban a bérkülönbség a 25 százalékot is eléri. A részmunkaidőben dolgozó nők különösen hátrányos helyzetben vannak a férfiakhoz képest, ezért a szakbizottság sürgős intézkedéseket vár a részmunkaidős bérek közötti szakadék megszüntetésére is. A több mint 30 éve hatályban lévő, jelentős mennyiségű jogszabály, valamint a számos intézkedés és elköltött forrás ellenére a bérszakadék még mindig létezik, és nem szűkül – olvasható a nőjogi szakbizottság saját kezdeményezésű jelentésében.
Pedig az egyenlő vagy egyenlő értékű munkára vonatkozó egyenlő díjazás elve a közösségi vívmányok lényegi és elengedhetetlen része – érvel a jelentést készítő Bauer Edit. A szakbizottság ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy 2009. december 31-éig nyújtson be jogalkotási javaslatot a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatára.
A képviselők a vállalatok számára kötelezővé tennék a fizetések és az egyéb bérelemek rendszeres ellenőrzését, valamint az eredmények közzétételét, mégpedig nemek szerint lebontott bérstatisztikák formájában. A szakbizottság a személyes készségek, illetve a felelősség szerint határozná meg egy adott munka értékét, és nem a nőket hátrányosan érintő, sztereotipizált megközelítés alapján, amelynél a hangsúly a fizikai erőnlétre helyeződik.
Esély az esélyegyenlőséggel foglalkozó intézményeknek
Az esélyegyenlőséggel foglalkozó szerveknek lehetőséget kellene adni, hogy nagyobb szerepet játszhassanak a nemek közötti bérszakadék csökkentésében – vélik a képviselők. Így például segíteni kellene őket a fizetésbeli diszkrimináció áldozatainak támogatása, a bérszakadékot elemző jelentések és ajánlások készítése, vagy a szociális partnerek, ügyvédek, bírák és ombudsmanok képzése terén.
A szakbizottság emellett felülvizsgálná a jelenlegi kollektív szerződéseket, bérskálákat, valamint munkaköri besorolásokat, és új, nemi szempontból semleges kategóriákat hozna létre.
A képviselők szerint a közbeszerzési szerződéseknél elő kellene írni a a nemek közötti egyenlőséget és az azonos díjazást. Az ezeket tiszteletben tartó cégek számára pedig előnyöket kellene biztosítani a különböző támogatásokhoz való hozzáférésben, illetve a közbeszerzési szerződések elnyerésében.
Jutalmazás és büntetés
Az EP-képviselők fontosnak tartják, hogy az Európai Bizottság támogassa a tagállamokat az olyan intézkedések meghozatalában, mint a bérkülönbségeket értékelő jelentési rendszerek bevezetése, a munkaköri besorolási rendszer változásait rögzítő adatbázisok létrehozása, illetve a lakosság, és főleg a kis- és középvállalkozások tájékoztatása a bérszakadékot kezelni próbáló új nemzeti és ágazati kollektív szerződésekről.
A szakbizottság szankciókat vár a jelenlegi jogszabályok megerősítésére, és megbüntetné az olyan munkaadókat, akik megsértik az egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazás elvét – olvasható a jelentésben. A büntetés lehetne például kártérítés fizettetése vagy a munkaadó kizárása állami kedvezményekből, támogatásokból, illetve közbeszerzési eljárásokból. A szabálysértő vállalat nevét nyilvánosságra is hoznák a képviselők.
Egyenlő fizetések napja
Az EP-képviselők mindemellett kérik az európai intézményeket, hogy – a fizetések közötti egyenlőtlenségek erősebb tudatosítása érdekében –, szervezzék meg az egyenlő fizetések európai napját, amelyen az európai nők ugyanazért a munkáért átlagosan ugyanannyi fizetést kapnának, mint amennyit a férfiak átlagosan kapnak.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!