Az alapvető pénzügyi ismeretek bőven ráférnek az általános és középiskolásokra, mondja az EP jelentéstevője.
A pályakezdőknek, a nyugdíjasoknak és az alacsony jövedelműeknek pedig speciális pénzügyi képzést kellene nyújtani – véli az Európai Parlament fogyasztóvédelmi szakbizottsága . A különféle pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékozottság javításáról szóló jelentést szerdai strasbourgi plenáris ülésén tárgyalja az EP, tudósít a parlament sajtószolgálata. A felmérések szerint az európai állampolgárok pénzügyi ismereteiben és saját pénzügyeik intézésére való képességében általános hiány mutatkozik – olvasható az Iliana Malinova Jotova (szocialista, bolgár) képviselő által készített jelentésben. Az ismeretek hiánya miatt a fogyasztók nehezen választják ki a számukra legkedvezőbb pénzügyi szolgáltatást, a különböző reklámok, illetve a banki és független tanácsadók pedig sok esetben félrevezetik őket. A fogyasztóvédelmi szakbizottság ezért növelni szeretné az európai fogyasztók tudatosságát a pénzügyi kérdések megértésével és kezelésével kapcsolatban.
Pénzügyi képzés már az általános iskolától
A szakbizottság szerint a legjobb módja annak, hogy az uniós állampolgárok pénzügyi képességei javuljanak, ha a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó tárgyakat beépítik az iskolai tananyagba. A képviselők ezért ösztönzik a tagállamokat, hogy a pénzügyi képzést tegyék az általános és középiskolai tanterv részévé, a tanárok számára pedig szervezzenek ehhez külön képzést.
Fókuszban a nyugdíjasok, pályakezdők és alacsony jövedelműek
Az előre tervezés hiánya szintén a pénzügyi ismeretek és képességek hiányának eredménye – fogalmaz a jelentés.
A képviselők ezért azt szeretnék, ha a tagállamok különös figyelmet fordítanának a szakmai pályafutásuk végén járó, illetve már nyugdíjas fogyasztókra, akiket a pénzügyi életből való kiszorulás kockázata fenyeget, valamint a szakmai pályájuk kezdetén álló fiatalokra, akik első jövedelmük megfelelő felhasználásának kérdésével néznek szembe.
A szakbizottság külön képzési programokat hozna létre a szociális munkások számára is, hiszen ők azok, akik a legközelebbi kapcsolatban állnak a szegénység, illetve a túlzott eladósodás által fenyegetett alacsony jövedelmű polgárokkal.
Az alacsony jövedelműek független és minőségi tájékoztatására külön figyelmet kell fordítani – írja jelentésében Jotova –, mert ők az átlagosnál kevesebb információval és képzettséggel rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatások terén.
>>Családi kassza: pénzügyek for dummies >>
Uniós és tagállami kampányok és képzések
A képviselők az Európai Bizottságot arra kérik, dolgozzon ki uniós szintű képzési programokat, szervezzen országos és regionális konferenciákat, szemináriumokat, valamint média- és figyelemfelkeltő kampányokat a személyes pénzügyek, a háztartások hitel és adósságkezelése, főleg a jelzáloghitelek terén.
Emellett tovább kell fejleszteni a fogyasztói képzést nyújtó Dolceta weboldalt, létre kell hozni egy egyszerű és összehasonlítható egységes európai tájékoztatót a pénzügyi szolgáltatásokról, és külön költségvetési tételt kell létrehozni az uniós szintű pénzügyi képzési programokra – vélik a képviselők.
Az Európai Bizottság mellett a tagállamoknak rendszeres felméréseket kellene végezniük a lakosság pénzügyi jártasságáról, országos pénzügyi képzési hálózatot létrehozniuk, bevonva a kormányzati, oktatási és civil szférát, és biztosítaniuk a gyakorlati, a fogyasztók igényeihez és érdekeihez igazított, független és könnyen érthető pénzügyi képzést – áll a jelentésében.
EGYENLŐ BÉRT A NŐKNEK ÉS FÉRFIAKNAK
A hátrányos helyzetbe kerülő csoportok védelmében más területen is fellép az Európai Parlament: ugyanazért a munkáért a nőknek ugyannyi bért kell kapniuk, mint a férfiaknak – jelentette ki az EP nőjogi szakbizottsága .
Nagyobb pénzügyi segítség a nem eurót használó tagállamoknak
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 12 milliárdról 25 milliárd euróra emeljék az eurózónán kívüli, fizetési nehézségekkel küzdõ EU-tagállamok pénzügyi támogatásának maximális lehetséges összegét. Az EP kedd reggel szavaz arról, sürgõsségi eljárásban tárgyalja-e a módosítást. Ha igen, csütörtökig el is fogadhatják azt.
Egy a korábbi, 1969-es helyébe lépõ, 2002-es uniós jogszabály értelmében az unió középtávú pénzügyi támogatást nyújthat tagállamainak. Eszerint az EU olyan, nem az eurózónához tartozó uniós országot támogathat, amely fizetésimérleg-nehézségekkel küszködik vagy ennek komoly veszélyével néz szembe – akár fizetési mérlegének általános egyensúlytalansága, akár a rendelkezésére álló valuta típusa miatt.
A 2002-es rendelet a támogatási összeg plafonját 16 milliárdról 12 milliárd euróra csökkentette, hivatkozva arra, hogy az akkori 15 közül csupán három tagállamban nem volt euró. A legutóbbi fejlemények tükrében azonban az Európai Bizottság azt javasolta, emeljék 25 milliárdra a maximális értéket.
A jövõben egyszerûbben. Az Európai Bizottság a jövõben szeretné elkerülni, hogy csak nehézkes jogalkotási eljárással lehessen megváltoztatni a plafont, ezért a Tanács gazdasági és pénzügyi bizottságával való konzultációt követõen maga döntene az új határértékrõl.
Mit mond az Európai Parlament? Az EP gazdasági és monetáris szakbizottsága hétfõ esti, strasbourgi ülésén vitatja meg a javaslatot. A parlament egésze ezután kedd reggel szavaz arról, sürgõsségi eljárásban napirendjére veszi-e a módosítás tárgyalását. Ha igen, a képviselõk még a héten megtárgyalják a szöveget, és voksolnak is róla.
A képviselők semleges munkaköri kategóriákat vezetnének be, rendszeresen ellenőriznék a béreket, büntetnék a diszkrimináló cégeket.
Az Európai Unióban a nők ugyanazért a munkáért átlagosan 15 százalékkal kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. A magánszektorban több tagállamban a bérkülönbség a 25 százalékot is eléri. A részmunkaidőben dolgozó nők különösen hátrányos helyzetben vannak a férfiakhoz képest, ezért a szakbizottság sürgős intézkedéseket vár a részmunkaidős bérek közötti szakadék megszüntetésére is. A több mint 30 éve hatályban lévő, jelentős mennyiségű jogszabály, valamint a számos intézkedés és elköltött forrás ellenére a bérszakadék még mindig létezik, és nem szűkül – olvasható a nőjogi szakbizottság saját kezdeményezésű jelentésében.
Pedig az egyenlő vagy egyenlő értékű munkára vonatkozó egyenlő díjazás elve a közösségi vívmányok lényegi és elengedhetetlen része – érvel a jelentést készítő Bauer Edit. A szakbizottság ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy 2009. december 31-éig nyújtson be jogalkotási javaslatot a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatára.
A képviselők a vállalatok számára kötelezővé tennék a fizetések és az egyéb bérelemek rendszeres ellenőrzését, valamint az eredmények közzétételét, mégpedig nemek szerint lebontott bérstatisztikák formájában. A szakbizottság a személyes készségek, illetve a felelősség szerint határozná meg egy adott munka értékét, és nem a nőket hátrányosan érintő, sztereotipizált megközelítés alapján, amelynél a hangsúly a fizikai erőnlétre helyeződik.
Esély az esélyegyenlőséggel foglalkozó intézményeknek
Az esélyegyenlőséggel foglalkozó szerveknek lehetőséget kellene adni, hogy nagyobb szerepet játszhassanak a nemek közötti bérszakadék csökkentésében – vélik a képviselők. Így például segíteni kellene őket a fizetésbeli diszkrimináció áldozatainak támogatása, a bérszakadékot elemző jelentések és ajánlások készítése, vagy a szociális partnerek, ügyvédek, bírák és ombudsmanok képzése terén.
A szakbizottság emellett felülvizsgálná a jelenlegi kollektív szerződéseket, bérskálákat, valamint munkaköri besorolásokat, és új, nemi szempontból semleges kategóriákat hozna létre.
A képviselők szerint a közbeszerzési szerződéseknél elő kellene írni a a nemek közötti egyenlőséget és az azonos díjazást. Az ezeket tiszteletben tartó cégek számára pedig előnyöket kellene biztosítani a különböző támogatásokhoz való hozzáférésben, illetve a közbeszerzési szerződések elnyerésében.
Jutalmazás és büntetés
Az EP-képviselők fontosnak tartják, hogy az Európai Bizottság támogassa a tagállamokat az olyan intézkedések meghozatalában, mint a bérkülönbségeket értékelő jelentési rendszerek bevezetése, a munkaköri besorolási rendszer változásait rögzítő adatbázisok létrehozása, illetve a lakosság, és főleg a kis- és középvállalkozások tájékoztatása a bérszakadékot kezelni próbáló új nemzeti és ágazati kollektív szerződésekről.
A szakbizottság szankciókat vár a jelenlegi jogszabályok megerősítésére, és megbüntetné az olyan munkaadókat, akik megsértik az egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazás elvét – olvasható a jelentésben. A büntetés lehetne például kártérítés fizettetése vagy a munkaadó kizárása állami kedvezményekből, támogatásokból, illetve közbeszerzési eljárásokból. A szabálysértő vállalat nevét nyilvánosságra is hoznák a képviselők.
Egyenlő fizetések napja
Az EP-képviselők mindemellett kérik az európai intézményeket, hogy – a fizetések közötti egyenlőtlenségek erősebb tudatosítása érdekében –, szervezzék meg az egyenlő fizetések európai napját, amelyen az európai nők ugyanazért a munkáért átlagosan ugyanannyi fizetést kapnának, mint amennyit a férfiak átlagosan kapnak.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!