Tanácskozik a lehető legrosszabbul időzített pénzügyi világcsúcs

A lehető legrosszabbul, az amerikai elnöki hatalomátadás kellős közepére időzítették a Washingtonban most zajló pénzügyi világcsúcsot – kommentálja a The Wall Street Journal a pénteken megkezdődött tanácskozást. A csúcs résztvevői világgazdasági és világkereskedelmi válságból való kiútra igyekeznek megoldást találni, tudósít a Magyar Távirati Iroda. A mandátumának vége felé közeledő, s csökkent hatalma miatt béna kacsaként emlegetett George Bush elnök a házigazdája a globális pénzügyi válsággal foglalkozó első világértekezletnek. A fejlett és fejlődő világot képviselő G20 csoport tanácskozását fotóeseménynek nevezte a konzervatív gazdasági napilap, amely szerint Barack Obama helyesen döntött, hogy távol marad a konferenciától, hiszen még leendő pénzügyminiszteréről sem döntött. Obama két képviselőjét küldi Washingtonba az esemény idejére, Jim Leach volt kongresszusi képviselőt és Madeleine Albright volt külügyminisztert;

egyiknek sincs nagy tapasztalata pénzügyekben.

A liberális The New York Times is megjegyezte, hogy „Bush hiteltelen és távozóban van”, Obama pedig jogkör nélkül távol marad. Az újság szerint a tanácskozás részvevői ennek ellenére megvitathatják a krízis okait és egyetértésre juthatnak a globális pénzügyi válság kezelésének alaplépéseiről. Eldönthetik, hogy pénzügyi ösztönző csomagra és a fejlődő országok megsegítésére van szükség. A lap megállapította: a nemzetközi gazdasági helyzet „sivár és egyre sivárabbá válik”.

A The Washington Post azt írja a csúcs kapcsán, hogy a G20-országok pénzügyekről fognak tárgyalni, de „egyetlen vezető nélkül”. Az amerikai elnöki interregnum és az ezzel járó bizonytalanság beárnyékolja a tanácskozást.

Az újság ugyanakkor kifejtette: az egyik legfontosabb javaslat talán egy olyan új nemzetközi testület létrehozása lehet, amely a globális pénzügyi intézmények, a világ 30 legnagyobb ilyen intézetének szabályozását felügyelné. Ugyancsak esély van egy olyan korai figyelmeztető rendszer megteremtésére, amely kimutatná a globális pénzügyi rendszer gyengeségeit, mielőtt nemzetközi méreteket öltenének.

A globális válság mindenesetre arról tanúskodik, hogy a nemzetközi erőviszonyok átrendeződnek. A lap azt is kiemelte, hogy a csúcsra érkező Angela Merkel német kancellár a fedezeti alapok megrendszabályozását sürgeti, amelyet a Bush-adminisztráció viszont ellenez.

A csúcsértekezleten egyfelől az iparilag legfejlettebb

országok, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Japán, Kanada, Olaszország, Oroszország, valamint az Európai Unió, másfelől pedig az úgynevezett feltörekvő országok, a Dél-afrikai Köztársaság, Szaúd-Arábia, Argentína, Brazília, Kína, a Dél-Koreai Köztársaság, India, Indonézia és Mexikó vezetői vesznek részt. Jelen van Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai és Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök, és Abdallah szaúd-arábiai uralkodó is.

Nicolas Sarkozy, az EU soros tisztét ellátó Franciaország államfője rajtuk kívül meghívta még a tanácskozásra Spanyolország és Hollandia képviselőit is. Jan Peter Balkenende holland kormányfő azonban nem sokkal a tanácskozás megkezdése előtt édesapja halálhírére hazautazott, így Wouter Bos pénzügyminiszter képviseli Hollandiát.

Az értekezlet érdemi része most szombaton zajlik a washingtoni építészeti múzeum (National Building Museum) épületében, a végeredmény pedig várhatóan közös közlemény lesz.

Az Egyesült Államok meglehetős tartózkodással fogadja

azt az elképzelést, amely a piacok minél szigorúbb szabályozását szorgalmazza. Bush elnök a munkavacsorán mondott pohárköszöntőjében ismét védelmébe vette a liberális gazdaságpolitikát. Mint fogalmazott: a szabad kapitalizmus a felvirágzás és a haladás motorja, biztosítéka a társadalmi felemelkedésnek szerte a világon.

Bush szerint több lépcsőben lehet felülkerekedni a válságon. Mindenekelőtt meg kell érteni a kiváltó okokat, gondosan elemezni kell, hogy milyen hatékony válaszokat lehet adni a válság okozta kihívásra, felül kell vizsgálni a pénzügyi és szabályozó rendszereket, és végül speciális tervet kell készíteni a krízis leküzdésére.

A távozó elnök viszont már korábban a lehetséges megállapodások között említette a részvények, kötvények és pénzeszközök könyvelési szabályozásának erősítését annak érdekében, hogy jobban át lehessen látni a befektetések valódi értékét.

Szerinte megegyezés születhet arról, hogy az értékpapírosított kötvénybiztosítási származékos termékeket, a CDS-eket egy központi elszámoló rendszerben szerepeltessék. Új szabályokat lehetne elfogadni a részvényekkel és más értékpapírokkal történő kereskedés során a visszaélések megelőzésére. Bush azt is jelezte, hogy a jelenleginél az országok szélesebb körének lehetne szavazati joga a Nemzetközi Valutaalapban és a Világbankban.

A Bush-adminisztráció egy vezető tisztviselője már korábban leszögezte: a válságértekezlet „nem arról szól, hogy elvetnénk a piaci elveket vagy létrehoznánk egy globális piacszabályozást”. Azt is közölte, a befektetési alapok szabályozásának ügye valószínűleg nem szerepel a csúcs fő kérdései között, jóllehet Franciaország és több más európai állam ezek szigorúbb felügyeletét szorgalmazza.