„Nem az a megoldás, ha pénzt adunk a tanároknak”

A képviselőház szeptember végén egyhangúlag szavazta meg azt a kormányrendeletet, amely kimondja, hogy a tanügyi alkalmazottak bérét 50 százalékkal emelik. A törvényt a Szociáldemokrata Párt kezdeményezte, de a választások előtti hangulatban könnyen talált újabb támogatókra. A parlamentben az történt, hogy az érdekek és a választások előtt kialkuló, pártközötti viszonyok megteremtették a többséget, így meg tudták szavazni a törvényt és ezáltal rákényszerítették a kormányra ezt az ügyet - véli Marius Cosmeanu politikai elemző. Alig egy héttel később a kormány megóvta a törvényt az alkotmánybíróságon, de a jogszabály mégis zöld utat kapott, miután kimondták, hogy a döntés alkotmányos. A törvény sorsa így az államfő kezébe került, aki visszaküldhette volna a jogszabályt a parlamentbe, hogy ott módosítsanak rajta. Időközben ugyanis egyre több elemzés állította, hogy a román gazdaság nem bír meg egy ekkora mértékű fizetésemelést. Traian Băsescu ennek ellenére múlt pénteken kihirdette a törvényt. A miniszterelnök másnapra sürgősségi kormányülést hívott össze, hogy valamilyen módon mégis megakadályozzák a bérnövelést. Feltűnő, hogy a két államvezető véleménye a kérdésről mindvégig teljesen ellentmondott egymásnak.

Mi áll a párbaj hátterében?

Cosmeanu szerint: Az államfő és a miniszterelnök közötti háború egy három-négyéves folyamat eredménye, és véleményem szerint most, hogy jönnek a választások, ez az ügy nagyon jól volt időzítve. Ezzel egyfajta lavinát indítottak el, hogy más állami alkalmazottak is megkezdjék a sztrájkot és fizetésemelést kérjenek. A mostani kontextusban, a választások előtt ez így jól fekszik Băsescu pártjának. A bérnövelés kezdeményezői és az államfő azt állítják, a többletkiadásokra van költségvetési keret, a döntés negatív gazdasági hatásairól szóló kijelentéseket pedig túlzónak tartják. Az államfő úgy véli, a miniszterelnök félrevezeti a közvéleményt, hiszen miközben megakadályozza a tanárok béremelését, más területeken jóváhagynak hasonló intézkedéseket, így például a kórházak menedzsereinek béremelését. Călin Popescu Tăriceanu viszont gazdasági elemzésekre hivatkozik, amikor azt állítja, hogy az 50%-os százalékos fizetésemelés veszélyezteti a román gazdaság stabilitását. Hogyan látja ezt egy gazdasági szakértő? Székely Imre közgazdász válaszolt: Vannak-e források erre a béremelésre? Jelenleg Románia államháztartásába körülbelül a GDP egyharmada folyik be. Ez egy tetemes összeg, még akkor is, ha az Európai Uniós átlag alatt van, más gazdaságokhoz képest magasabb az értéke, pl. magasabb az Egyesült Államok államháztartásába befolyó GDP arányos bevételnél. Tehát bevétele van az államháztartásnak, de az mindig politikai döntés, hogy mire fordítja. A legfontosabb kérdés tehát az, hogy minek a rovására történik a béremelés, milyen más kiadásokat fog a kormány ennek érdekében csökkenteni, vagy esetleg lehetséges-e, hogy az adók növelésével fedezi a többletkiadást. Ez az utóbbi változat nem volna szerencsés, mert a versenyszférában működő vállalatokat fogná vissza. Romániának felzárkózó gazdaság lévén fontos az, hogy a magánkezdeményezések teret kapjanak, és ez legyen a húzóereje a gazdasági fejlesztésnek - véli Székely. Időközben a Nemzetközi Valutaalap is arra kérte az országot, hogy gondolja újra a törvényt, mivel az veszélyezteti az ország gazdasági stabilitását és versenyképességét. Székely Imre szerint önmagában nem a tanárok bérnövelése jelenti a veszélyt, mert azt egy gazdaságosabb költségvetéssel talán el lehetne különíteni.

A fő kockázat: ha elindul a hullám

A fő kockázat abban rejlik, hogy ez a jelenlegi bérnövelés, ami törvény erejűvé vált, lehet, hogy elindít egy olyan béremelési hullámot, amit már nem lehet kigazdálkodni. Ennek az lenne a következménye, hogy megnövekszik a költségvetés, és ebből kifolyólag az egész államháztartásnak a hiánya. Vagy eladósodunk vagy inflációba csapódik le ez a nagyobb bérekből következő költségvetési deficit. Hogyan áll jelenleg a tanügyben dolgozó alkalmazottak fizetése: ezt vázolja fel nekünk a tanügyi szabad szakszervezetek Hargita megyei biztosa, Kocs Ilona. Egy kezdő tanár kézbe 7 millió régi lejt, azaz 700 lejt kap. Én 32 évet tanítottam és 860 lej a nyugdíjam, miközben egyeseknek, akiket szintén állami pénzből fizetnek, 3200 lejes nyugdíjuk van. Én úgy vélem, hogy ez túl nagy különbség. 18 évig alulfinanszírozott volt a tanügy és mindig visszaléptünk, mert valami közbejött, hol az árvíz, hol más. Most éppen a gazdasági válság. A tanároknak reál értelemben megközelítőleg 50%-kal nőtt a bére az elmúlt hat évben – mondta Székely Imre. 2002-ben a tanügyi szektor átlagbére az országos átlagbér 95%-a volt, tehát azt jelenti, hogy az oktatásban kifizetett bérek valamennyivel az országos átlag alatt voltak. Ha most megnézzük a 2008-as adatokat, akkor a tanügyi átlagbér az országos átlagbér fölött van körülbelül 15%-al. Tehát a tanügyi szféra kettős nyertese ennek az átmeneti periódusnak. Egyrészt részesült abból a reálbér növekedésből, ami a román gazdaságban lezajlott, ez átlagosan 32%, és efölött még a relatív pozíciója is javult, azaz átlagon fölül keres. Marius Cosmeanu szerint a tanügyi rendszer reformját

nem a bérek növelésével kellene kezdeni:

Nem tartom nagyon okos dolognak a döntést, mivel az egész tanügyi rendszer Romániában gyenge és rosszul működik. Nem hiszem, hogy az a megoldás, hogy pénzt adunk a tanároknak, és akkor jobban fog működni az egész rendszer. Először egy reformot kellett volna végrehajtani a rendszeren belül, és csak utána adni több pénzt a fizetésekre. A kormány kedden egy sürgősségi rendelettel jövő év áprilisára halasztotta a törvény életbe léptetését, hogy addig előkészíthessék a közalkalmazottak bérezésére vonatkozó egységes törvényt is. A tanügyi szakszervezetek tárgyaltak arról, hogy esetleg elfogadnak-e egy több lépésben történő bérnövelést, de abba, hogy az intézkedést tavaszra halasszák, semmiképpen sem egyeznek bele. Ha nem lesz béremelés általános sztrájkba kezdenek, és akár a tanévet is befagyaszthatják. A sorrend az, hogy először egyeztetés, utána sztrájkőrség, utána tüntetés, utána két órás figyelmeztető sztrájk és csak utána jöhet az általános sztrájk. Mi ebből az első hármat már megcsináltuk. Tehát jön a két órás figyelmeztető sztrájk, és ennek az időpontjáról kellene egyeztetni holnap az ország összes szakszervezeti képviselőivel, és utána az általános sztrájkét. Egy olyan lehetőség is fennáll, hogy ha ők befagyasztják a fizetésünket, akkor 18 év után egyszer mi is befagyasztjuk a tanévet - állítja Kocs Ilona. A Demokrata-Liberális Párt a csütörtökön jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, illetve, hogy már el is kezdték a szükséges aláírások gyűjtését. Abból kiindulva, hogy annak idején majdnem mindenki megszavazta ezt a törvényt, van rá esély, hogy összegyűl a szükséges szavazat. De ennek eléggé romániai, szóval bukaresti íze van, hogy egy hónappal a választások előtt megbuktatni a kormányt - mondta Cosmeanu.

Ha a Tăriceanu-kabinet mégis megbukna,

akkor a bérnövelésről már valószínűleg csak a következő parlament hoz döntést. De addig is, vajon az államfő vagy a miniszterelnök imázsának árthat jobban a most kialakult vita? Ki szerezhet magának több támogatót a fizetésemelésekre vonatkozó álláspontjával? Cosmeanu szerint számarányokról nehéz lenne beszélni. Egy okos választónak be kell látnia, hogy egy ilyen döntés mennyire megalapozott, mennyire logikus, mennyire praktikus, amikor teljesíteni kell. Szerintem ez egy nagyon rossz döntés volt, tiszta politikai érdekből, és ha a kettőt össze kell hasonlítani, akkor azt hiszem, hogy Tăriceanunak jön jobban ez a dolog, ha egy értelmes csoportról beszélünk. Ha meg a populistákról, akkor Băsescunak. A tanári fizetésemelések ügyének sok lehetséges végkifejlete van. Vajon mi lehet a legrosszabb és a legjobb megoldás? – kérdeztük a politikai elemzőt. A legrosszabb az, hogy politikai krízisbe jut az ország, de erre kevés az esély. A legjobb változat, véleményem szerint, hogy esik ez a törvény, és újratárgyalják, komolyabban. Tehát felméréseket kellene készíteni és átvilágítani ezt az egész rendszert, megmutatni, hogy melyek az erős pontjai, melyek a gyenge pontjai, milyen lehetőségek vannak arra, hogy javítsanak, ezek alapján tárgyaljanak, hogy milyen reformot kell bevezetni és csak az eredmények alapján emeljék a fizetéseket. Az interjú az Erdély FM Szabadsággyakorlatok című műsorában hangzott el.