A román tőzsde több mint 50%-os csökkenése elméletben a gazdasági környezet jelentős gyengülését és a gazdasági intézmények sorozatos bukását jelentené. De nem így történt.
Az Európai Unió gazdasága valamint a teljes globális gazdaság hullámvölgyben van. Ennek legfőbb oka az Egyesült Államokbeli hitelválság. Maga Donald Trump is arról nyilatkozott, hogy az Államok gazdaságának esése elkerülhetetlen volt, és a válság hatásai minden bizonnyal a világ gazdasági helyzetére is befolyással vannak. Az Egyesült Államok drasztikus korrekciónak volt az áldozata, ami az ingatlanok piacát illeti. Spanyolországot is erősen befolyásolta az ingatlan-krízis. Később a válság kihatott Európára is, ennek hatásai a pénzügyi valamint gazdasági szektorokban ma is észlelhetők.
Idén tehát a teljes Unió gazdasága visszaesett.
A válság jelei viszont már évek óta nyilvánvalóak. A tőzsdén jelentett értéktelenedések pedig egyes szakértők szerint várhatóak voltak. A legnagyobb amerikai bankok bukása egyértelműen hatott az európai mutatókra. A különböző értéktőzsdéken forgó papírok nem késtek reagálni, így a bukaresti tőzsdét is a visszaesés jellemezte. A román tőzsdén az idén egyre csak gyengültek a mutatók, a visszaesések következtében a hazai piacnak csak Vietnam és Bosznia piacainál sikerült jobban teljesítenie. A több mint 50%-os csökkenés elméletben a gazdasági környezet jelentős gyengülését és a gazdasági intézmények sorozatos bukását jelentené. Ugyanis egy fejlett gazdaságban a tőzsde bukása egyértelműen gazdasági visszaeséssel jár, és nagy mértékben befolyásolja is azt. A leginkább érintett Egyesült Államokban például a csökkenés alig haladja meg a 20%-ot. Romániában a visszaesés pánikkeltőnek bizonyult, ami a tőzsdemutatók rekord szintű zuhanásában jelentkezett. A gazdaságra nézve viszont ez nem jellemző: a gyarapodás továbbra is magas, és jövő évre is növekedést jeleznek a szakértők. Nőnek a munkabérek is, és a vállalkozások is növekedéseket könyvelnek.
A szokatlan jelenség magyarázata a hazai tőzsde alulfejlettségében rejlik.
Egy stabil gazdasági keretben, pénzügyi válság esetén is nőhet a papírok értéke. Viszont ami a romániai tőzsdét illeti, ha a piac teljesítménye csökken, ez erősen befolyásolja a részvények összességének teljesítményét is. Elsősorban a külföldi befektetők bizalmatlansága terhelő. Másrészt pedig a hazai befektetők tudatlansága és informálatlansága jelent veszélyt. Mivel a részvényvásárlók száma kicsi, bármilyen szintű ingadozás hatással bír a befektetők viselkedésére. Pontosan ezért követte például hirtelen csökkenés Dinu Patriciu nyilatkozatát is, ami a hazai tőzsdepiac helyreállásának lehetetlenségét illeti. Mivel az idei év csupán veszteségeket jelentett a részvénytulajdonosok számára, ezek egyre nagyobb számban vonják vissza befektetéseiket a hazai piacról. Az egyre növekedő bizalmatlanság pedig a papírok további értéktelenedését okozza. Ezek viszont nem az egyedüli akadályok. Románia gazdasága már eleve ki van téve a spekulációk veszélyeinek – akár a fejlődő gazdaságok általában. Mi sem biztosíthat hát megfelelőbb közeget az ilyenszerű tevékenységre, mint egy olyan tőzsdepiaci állapot, ahol a papírok nemhogy jelentősen alulértékeltek, de továbbra is csökkenésre várnak. Ugyanakkor a kormány az utóbbi években nem tulajdonított túlságosan nagy fontosságot az ajánlat frissítésének sem. A Nuclearelectrica, Hidroelectrica, Romgaz és más jelentős vállalatok papírjainak kibocsátása évről évre halasztódik. Viszont beiktattak egy olyan intézkedést, miszerint
a tőzsdén beszerzett nyereséget megadózzák.
Mindemellett a folyósítható összegek kicsik, a választék szegényes, és a formalitások is nehézkesek. A közeg még csak azt sem engedi meg, hogy jelentős szintű befektetések végbemehessenek. Hisz amennyiben egy új, esetleg kulcsfontosságú játékos jelentkezne, amely – tegyük fel – 10 millió eurónál jelentősebb összeggel kívánna játékba lépni, a befektetés lebonyolítása nagyon körülményesnek bizonyulna. Egyes szakértők a piac stabilizálódása mellett foglalnak állást, viszont ez egyáltalán nem tűnik meggyőzőnek a befektetők szempontjából, amennyiben a áprilisi fejleményeket követően májusban újból zuhanni kezdtek a részvények.
A befektetők reakciója érthetetlennek tűnik,
amennyiben a hazai gazdaság növekszik. A piacot valósággal uralja a pánik, és a közeget az értelmetlen kereskedés jellemzi. A részvények jelentős csökkenése arra készteti a vállalatokat, hogy visszavásárolják saját papírjaikat. A külföldi befektetők pedig türelmetlenkednek, míg a hazai játékosok reális vesztességgé alakítják elméleti veszteségeiket. Mindennek a magyarázata az, hogy a tapasztalt befektetők száma jelentéktelen. Ugyanakkor a piac jelentős részét a kisebb szintű és rövid távú befektetések működtetik. Amennyiben hosszútávú pénzügyi stratégiák alapoznák az itthoni befektetéseket, a jelenlegi helyzet kialakulása elkerülhető lett volna. A stabilizálódást egyértelműen elősegítené a kompetens befektetések számbeli és értékbeli növekedése is. Egyes szakértők szerint a kompetens befektetések várhatóak, ugyanis a jelenlegi piaci helyzet előnyös befektetési esélyekkel szolgál. Nem kétséges viszont, hogy a helyzetnek még azelőtt tisztulnia kellene. Bár egyes részvények csökkenése érthető jelenség, más papírok zuhanása megmagyarázhatatlan. Ilyenek például a Transelectrica papírjai, melyek rekord szintű csökkenést könyveltek, miután a vállalat kétszer nyereségesebbnek bizonyult, mint a múlt évben. Ugyanez észlelhető a Transgaz Medias és a Transilvania Bank vállalatok esetében is. Ami a román tőzsdén jelenlévő papírokat illeti, ezek
a gazdaságnak alig 5%-át teszik ki.
Ez a magyarázata annak, hogy a különböző gazdasági szektorok teljesítményét nem befolyásolta a nemzetközi pénzügyi válság. A lakosság nagyon kicsi része vásárol részvényeket – a megtakarítások nagyrésze bankokban kerül elhelyezésre – tehát a válság elsősorban a befektetőket sújtja. A román tőzsde nem a gazdaság teljesítményét tükrözi, amint az a fejlett gazdaságokban észlelhető. Szinte teljesen különálló módon működik, és viselkedését a rövidtávú befektetők reakciói diktálják. Spekulatív módon történik az értékpapírokkal való kereskedés is. Sok esetben, a gazdasági tényezőktől függetlenül jelentősen túl- vagy pedig alulértékelődnek a részvények, ártva mind a befektetőknek, mind a vállalatoknak.
Juhász Jácint gazdasági szakértõ
A román tõzsdét egy pár spekulatív befektetõ tevékenysége befolyásolja, és egy nagyon kevés számú külföldi befektetõjé. Gyakorlatilag a román gazdaság, ha a mutatókat nézzük, továbbra is rendben van. Továbbra is gazdasági növekedés van, tehát a vállalatok nem álltak le. Gyakorlatilag, ha a gazdaság fizikai oldalát nézzük, nincs krízis vagy recesszió. Természetesen ez a szektor is érintve van, összhangban van a bankoktól megszerzendõ finanszírozásokkal. Ez nyilvánvalóan hat a gazdaságra is. Ez abban fog megnyilvánulni, hogy a fejlõdés lassulni fog.
Jelen pillanatban a részvények nagyon olcsók, viszont a bizonytalanság és a kockázat is jelentős. A hosszútávú befektetések ideje ez, nem a spekulatív játéké.
Amint a valós gazdaság strukturálisan is fejlődni fog, a tőzsdével való kapcsolat megerősödik. Jelenleg egy fejlődő ország tőzsdepiacáról beszélhetünk csupán, egy olyan közegről, ahol az értéktelenedést vagy értékelődést csakis a befektetők viselkedése diktálja. A fejletlen környezet még nem biztosít megfelelő körülményeket a rövid- valamint középtávú befektetők számára, és a választék is szegényes, ami a tőzsdei termékeket illeti.
A szöveg az Erdély FM Gazdasági Figyelőcímű műsorában hangzott el.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!