A román tőzsde több mint 50%-os csökkenése elméletben a gazdasági környezet jelentős gyengülését és a gazdasági intézmények sorozatos bukását jelentené. De nem így történt.
Az Európai Unió gazdasága valamint a teljes globális gazdaság hullámvölgyben van. Ennek legfőbb oka az Egyesült Államokbeli hitelválság. Maga Donald Trump is arról nyilatkozott, hogy az Államok gazdaságának esése elkerülhetetlen volt, és a válság hatásai minden bizonnyal a világ gazdasági helyzetére is befolyással vannak. Az Egyesült Államok drasztikus korrekciónak volt az áldozata, ami az ingatlanok piacát illeti. Spanyolországot is erősen befolyásolta az ingatlan-krízis. Később a válság kihatott Európára is, ennek hatásai a pénzügyi valamint gazdasági szektorokban ma is észlelhetők.
Idén tehát a teljes Unió gazdasága visszaesett.
A válság jelei viszont már évek óta nyilvánvalóak. A tőzsdén jelentett értéktelenedések pedig egyes szakértők szerint várhatóak voltak. A legnagyobb amerikai bankok bukása egyértelműen hatott az európai mutatókra. A különböző értéktőzsdéken forgó papírok nem késtek reagálni, így a bukaresti tőzsdét is a visszaesés jellemezte. A román tőzsdén az idén egyre csak gyengültek a mutatók, a visszaesések következtében a hazai piacnak csak Vietnam és Bosznia piacainál sikerült jobban teljesítenie. A több mint 50%-os csökkenés elméletben a gazdasági környezet jelentős gyengülését és a gazdasági intézmények sorozatos bukását jelentené. Ugyanis egy fejlett gazdaságban a tőzsde bukása egyértelműen gazdasági visszaeséssel jár, és nagy mértékben befolyásolja is azt. A leginkább érintett Egyesült Államokban például a csökkenés alig haladja meg a 20%-ot. Romániában a visszaesés pánikkeltőnek bizonyult, ami a tőzsdemutatók rekord szintű zuhanásában jelentkezett. A gazdaságra nézve viszont ez nem jellemző: a gyarapodás továbbra is magas, és jövő évre is növekedést jeleznek a szakértők. Nőnek a munkabérek is, és a vállalkozások is növekedéseket könyvelnek.
A szokatlan jelenség magyarázata a hazai tőzsde alulfejlettségében rejlik.
Egy stabil gazdasági keretben, pénzügyi válság esetén is nőhet a papírok értéke. Viszont ami a romániai tőzsdét illeti, ha a piac teljesítménye csökken, ez erősen befolyásolja a részvények összességének teljesítményét is. Elsősorban a külföldi befektetők bizalmatlansága terhelő. Másrészt pedig a hazai befektetők tudatlansága és informálatlansága jelent veszélyt. Mivel a részvényvásárlók száma kicsi, bármilyen szintű ingadozás hatással bír a befektetők viselkedésére. Pontosan ezért követte például hirtelen csökkenés Dinu Patriciu nyilatkozatát is, ami a hazai tőzsdepiac helyreállásának lehetetlenségét illeti. Mivel az idei év csupán veszteségeket jelentett a részvénytulajdonosok számára, ezek egyre nagyobb számban vonják vissza befektetéseiket a hazai piacról. Az egyre növekedő bizalmatlanság pedig a papírok további értéktelenedését okozza. Ezek viszont nem az egyedüli akadályok. Románia gazdasága már eleve ki van téve a spekulációk veszélyeinek – akár a fejlődő gazdaságok általában. Mi sem biztosíthat hát megfelelőbb közeget az ilyenszerű tevékenységre, mint egy olyan tőzsdepiaci állapot, ahol a papírok nemhogy jelentősen alulértékeltek, de továbbra is csökkenésre várnak. Ugyanakkor a kormány az utóbbi években nem tulajdonított túlságosan nagy fontosságot az ajánlat frissítésének sem. A Nuclearelectrica, Hidroelectrica, Romgaz és más jelentős vállalatok papírjainak kibocsátása évről évre halasztódik. Viszont beiktattak egy olyan intézkedést, miszerint
a tőzsdén beszerzett nyereséget megadózzák.
Mindemellett a folyósítható összegek kicsik, a választék szegényes, és a formalitások is nehézkesek. A közeg még csak azt sem engedi meg, hogy jelentős szintű befektetések végbemehessenek. Hisz amennyiben egy új, esetleg kulcsfontosságú játékos jelentkezne, amely – tegyük fel – 10 millió eurónál jelentősebb összeggel kívánna játékba lépni, a befektetés lebonyolítása nagyon körülményesnek bizonyulna. Egyes szakértők a piac stabilizálódása mellett foglalnak állást, viszont ez egyáltalán nem tűnik meggyőzőnek a befektetők szempontjából, amennyiben a áprilisi fejleményeket követően májusban újból zuhanni kezdtek a részvények.
A befektetők reakciója érthetetlennek tűnik,
amennyiben a hazai gazdaság növekszik. A piacot valósággal uralja a pánik, és a közeget az értelmetlen kereskedés jellemzi. A részvények jelentős csökkenése arra készteti a vállalatokat, hogy visszavásárolják saját papírjaikat. A külföldi befektetők pedig türelmetlenkednek, míg a hazai játékosok reális vesztességgé alakítják elméleti veszteségeiket. Mindennek a magyarázata az, hogy a tapasztalt befektetők száma jelentéktelen. Ugyanakkor a piac jelentős részét a kisebb szintű és rövid távú befektetések működtetik. Amennyiben hosszútávú pénzügyi stratégiák alapoznák az itthoni befektetéseket, a jelenlegi helyzet kialakulása elkerülhető lett volna. A stabilizálódást egyértelműen elősegítené a kompetens befektetések számbeli és értékbeli növekedése is. Egyes szakértők szerint a kompetens befektetések várhatóak, ugyanis a jelenlegi piaci helyzet előnyös befektetési esélyekkel szolgál. Nem kétséges viszont, hogy a helyzetnek még azelőtt tisztulnia kellene. Bár egyes részvények csökkenése érthető jelenség, más papírok zuhanása megmagyarázhatatlan. Ilyenek például a Transelectrica papírjai, melyek rekord szintű csökkenést könyveltek, miután a vállalat kétszer nyereségesebbnek bizonyult, mint a múlt évben. Ugyanez észlelhető a Transgaz Medias és a Transilvania Bank vállalatok esetében is. Ami a román tőzsdén jelenlévő papírokat illeti, ezek
a gazdaságnak alig 5%-át teszik ki.
Ez a magyarázata annak, hogy a különböző gazdasági szektorok teljesítményét nem befolyásolta a nemzetközi pénzügyi válság. A lakosság nagyon kicsi része vásárol részvényeket – a megtakarítások nagyrésze bankokban kerül elhelyezésre – tehát a válság elsősorban a befektetőket sújtja. A román tőzsde nem a gazdaság teljesítményét tükrözi, amint az a fejlett gazdaságokban észlelhető. Szinte teljesen különálló módon működik, és viselkedését a rövidtávú befektetők reakciói diktálják. Spekulatív módon történik az értékpapírokkal való kereskedés is. Sok esetben, a gazdasági tényezőktől függetlenül jelentősen túl- vagy pedig alulértékelődnek a részvények, ártva mind a befektetőknek, mind a vállalatoknak.
Juhász Jácint gazdasági szakértõ
A román tõzsdét egy pár spekulatív befektetõ tevékenysége befolyásolja, és egy nagyon kevés számú külföldi befektetõjé. Gyakorlatilag a román gazdaság, ha a mutatókat nézzük, továbbra is rendben van. Továbbra is gazdasági növekedés van, tehát a vállalatok nem álltak le. Gyakorlatilag, ha a gazdaság fizikai oldalát nézzük, nincs krízis vagy recesszió. Természetesen ez a szektor is érintve van, összhangban van a bankoktól megszerzendõ finanszírozásokkal. Ez nyilvánvalóan hat a gazdaságra is. Ez abban fog megnyilvánulni, hogy a fejlõdés lassulni fog.
Jelen pillanatban a részvények nagyon olcsók, viszont a bizonytalanság és a kockázat is jelentős. A hosszútávú befektetések ideje ez, nem a spekulatív játéké.
Amint a valós gazdaság strukturálisan is fejlődni fog, a tőzsdével való kapcsolat megerősödik. Jelenleg egy fejlődő ország tőzsdepiacáról beszélhetünk csupán, egy olyan közegről, ahol az értéktelenedést vagy értékelődést csakis a befektetők viselkedése diktálja. A fejletlen környezet még nem biztosít megfelelő körülményeket a rövid- valamint középtávú befektetők számára, és a választék is szegényes, ami a tőzsdei termékeket illeti.
A szöveg az Erdély FM Gazdasági Figyelőcímű műsorában hangzott el.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!