A bankrendszer bővében van a pénznek, de vissza fog szorulni a lakosság hitelfelvevő kedve.
Közvetlenül nem érinti Románia gazdaságát a nemzetközi pénzügyi válság – nyugtatta meg a kedélyeket Mugur Isărescu, a Nemzeti Bank (BNR) elnöke, aki a parlament két házának együttes ülésén mutatta be a BNR erről szóló jelentését.
A legfontosabb megállapítások:
a hazai pénzügyi rendszer szilárd, tőkésítése megfelelő. A romániai bankrendszerben nincsenek mérgezett befektetési konstrukciók és gyakorlatilag startból fizetésképtelen ügyfeleknek nyújtott bizonytalan ( subprime ) hitelek. Ennek oka nem az, hogy a hazai bankrendszer elmaradott, hanem az, hogy a pénzintézeteknek elég mogásterük volt a fejlődésre, tehát nem kellett bűvészkedésbe fogniuk. A másik szempont az, hogy Európában – így Romániában is – a klasszikus kereskedelmi bankoknak van jelentős szerepe a piacon, nem a befektetési bankoknak, melyek a válság hatására először rendültek meg az Egyesült Államokban. >> A "piac mindent megold" szlogen vége: az állam fizeti a cechet >> Ezzel együtt az ország nem szigetelheti el magát a világról, tehát a válságnak lesznek közvetett hatásai Romániában. Ami például a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) történik – ahol ideiglenesen fel kellett függeszteni a kereskedést – az nyugtalanító, de a Nemzeti Bank fel van készülve a válságkezelésre. A BNR az uniós előírásoknak megfelelően vészforgatókönyveket készíttetett a bankokkal, de ezek közül egyiket sem kellett életbe léptetni. A híresztelések híresztelések maradtak, célzott Isărescu azokra a rémhírekre, melyek sms-ben terjedtek, és egyes pénzintézetek megingott helyzetéről szóltak. Az egyik érintett intézmény a Transilvania Bank volt. Most a BNR vezetője határozottan cáfolta, hogy bármi gond lenne a hazai tőkéből létrehozott pénzintézettel. >> Romániai bankok csődjét jósló SMS-ek terjednek >> A híresztelések hatására néhány befektető kivonta a pénzét a bankokból, azonban ennek mértéke nem jelentős. A rémhírek és az általános nyugtalanság feszültségeket okozott a pénzpiacokon, beleértve a valutapiacot is, ennek nyomán a szokottnál hektikusabban változott a lej árfolyama. Az árfolyam még mindig túl lazán mozog, ezért a BNR bármikor kész beavatkozni a lej érdekében. Annak a félelemnek sincs alapja, hogy a romániai bankok nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha a nyugat-európai anyaintézményeik körül valami gond támad. Ilyen dominóhatás azért nem állhat elő, mert a romániai pénzintézetek függetlenek, elegendő saját tőkével rendelkeznek, likviditási hiány pedig egyáltalán nincs, sőt bőség van – magyarázta Isărescu.
A BNR rendszeresen arra figyelmeztette a bankokat,
hogy az elővigyázatosság legyen fontosabb szempont a minél nagyobb piaci részesedés megszerzésénél. Amely pénzintézet csak a terjeszkedésre figyelt, annak most nehezebb dolga van. Mikor a lakossági hitelnyújtás 60%-kal bővül, nagy a tévedés lehetősége, magyarázta a főbankár.
A számok szépen alakulnak
Románia gazdaság szembe halad a világtendenciával: a GDP az elsõ negyedévben 8,8%-kal, a második negyedévben 9,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ami az utóbbi négy évre visszatekintve rekordütemnek számít. Tavaly a GDP változatlan áron 6%-kal nõtt, elõzõleg 2006-ban 7,7%-kal gyarapodott. A nagy tavalyi lassulást fõleg a mezõgazdaság okozta. Idén éppen a mezõgazdaság, a hatalmas termés gyorsítja a növekedést, ez a titka annak is, miért csökken az infláció a nagy GDP-növekedés és a nagy lakossági fogyasztásnövekedés ellenére.
De ez az állapot feltehetően nem tart sokáig. A jelenlegi 50-60%-ról várhatóan évi 25-30%-ra csökken a lakossági hitelnyújtás bővülése, jósolja Isărescu. A növekedést a jegybank szigorított hitelfolyósítási feltételei lassítják. A BNR már nyáron elhatározta, hogy az infláció lassítása érdekében szigorúbb hitelezési feltételeket szab meg a bankoknak.
A pénzintézeteknek mostanáig kellett kidolgozniuk a jegybank elvárásai alapján a saját, szigorított hitelnyújtási szabályzataikat. A szigorítás következtében az igénylők hitelképességét az adó utáni jövedelem alapján kell megállapítaniuk a bankoknak. A hitelkérőknek az adóhivataltól származó bizonylatot kell felmutatniuk jövedelmükről. Korábban a pénzintézetek beérték a munkáltatók által kiállított jövedelemigazolással is.
Noha a hazai gazdaság mutatói viszonylag jók ( lásd keretes írásunkat ), nem oázisban élünk – figyelmeztet a BNR elnöke, aki a bankrendszer kapcsán még kifejtette: ha nő a rosszul teljesítő, (időben) vissza nem fizetett hitelek aránya, azt a pénzintézetek kétségtelenül megsínylik. Ennek egyelőre nincs jele: a beragadt hitelek aránya 2,7% országosan.
Ezzel együtt van néhány olyan banki szolgáltatás, ahol a vissza nem térítés aránya meghaladja a 20%-ot (vagyis minden ötödik szerződés többé-kevésbé csődös), de Isărescu nem pontosított, hogy milyen pénzpiaci termékekről van szó.
A lakosságnak mindenesetre nem kell aggódnia. A BNR támogatja a kormánynak azt a döntését, hogy 50 ezer euróig garantálja a bankbetéteket, annak ellenére, hogy a betétek 99,2%-a a 20 ezer eurós szint alatt van. Igaz viszont, hogy a maradék 0,8%-nyi betét a bankba tett pénzmennyiség 40%-át képezi.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!