A bankrendszer bővében van a pénznek, de vissza fog szorulni a lakosság hitelfelvevő kedve.
Közvetlenül nem érinti Románia gazdaságát a nemzetközi pénzügyi válság – nyugtatta meg a kedélyeket Mugur Isărescu, a Nemzeti Bank (BNR) elnöke, aki a parlament két házának együttes ülésén mutatta be a BNR erről szóló jelentését.
A legfontosabb megállapítások:
a hazai pénzügyi rendszer szilárd, tőkésítése megfelelő. A romániai bankrendszerben nincsenek mérgezett befektetési konstrukciók és gyakorlatilag startból fizetésképtelen ügyfeleknek nyújtott bizonytalan ( subprime ) hitelek. Ennek oka nem az, hogy a hazai bankrendszer elmaradott, hanem az, hogy a pénzintézeteknek elég mogásterük volt a fejlődésre, tehát nem kellett bűvészkedésbe fogniuk. A másik szempont az, hogy Európában – így Romániában is – a klasszikus kereskedelmi bankoknak van jelentős szerepe a piacon, nem a befektetési bankoknak, melyek a válság hatására először rendültek meg az Egyesült Államokban. >> A "piac mindent megold" szlogen vége: az állam fizeti a cechet >> Ezzel együtt az ország nem szigetelheti el magát a világról, tehát a válságnak lesznek közvetett hatásai Romániában. Ami például a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) történik – ahol ideiglenesen fel kellett függeszteni a kereskedést – az nyugtalanító, de a Nemzeti Bank fel van készülve a válságkezelésre. A BNR az uniós előírásoknak megfelelően vészforgatókönyveket készíttetett a bankokkal, de ezek közül egyiket sem kellett életbe léptetni. A híresztelések híresztelések maradtak, célzott Isărescu azokra a rémhírekre, melyek sms-ben terjedtek, és egyes pénzintézetek megingott helyzetéről szóltak. Az egyik érintett intézmény a Transilvania Bank volt. Most a BNR vezetője határozottan cáfolta, hogy bármi gond lenne a hazai tőkéből létrehozott pénzintézettel. >> Romániai bankok csődjét jósló SMS-ek terjednek >> A híresztelések hatására néhány befektető kivonta a pénzét a bankokból, azonban ennek mértéke nem jelentős. A rémhírek és az általános nyugtalanság feszültségeket okozott a pénzpiacokon, beleértve a valutapiacot is, ennek nyomán a szokottnál hektikusabban változott a lej árfolyama. Az árfolyam még mindig túl lazán mozog, ezért a BNR bármikor kész beavatkozni a lej érdekében. Annak a félelemnek sincs alapja, hogy a romániai bankok nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha a nyugat-európai anyaintézményeik körül valami gond támad. Ilyen dominóhatás azért nem állhat elő, mert a romániai pénzintézetek függetlenek, elegendő saját tőkével rendelkeznek, likviditási hiány pedig egyáltalán nincs, sőt bőség van – magyarázta Isărescu.
A BNR rendszeresen arra figyelmeztette a bankokat,
hogy az elővigyázatosság legyen fontosabb szempont a minél nagyobb piaci részesedés megszerzésénél. Amely pénzintézet csak a terjeszkedésre figyelt, annak most nehezebb dolga van. Mikor a lakossági hitelnyújtás 60%-kal bővül, nagy a tévedés lehetősége, magyarázta a főbankár.
A számok szépen alakulnak
Románia gazdaság szembe halad a világtendenciával: a GDP az elsõ negyedévben 8,8%-kal, a második negyedévben 9,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ami az utóbbi négy évre visszatekintve rekordütemnek számít. Tavaly a GDP változatlan áron 6%-kal nõtt, elõzõleg 2006-ban 7,7%-kal gyarapodott. A nagy tavalyi lassulást fõleg a mezõgazdaság okozta. Idén éppen a mezõgazdaság, a hatalmas termés gyorsítja a növekedést, ez a titka annak is, miért csökken az infláció a nagy GDP-növekedés és a nagy lakossági fogyasztásnövekedés ellenére.
De ez az állapot feltehetően nem tart sokáig. A jelenlegi 50-60%-ról várhatóan évi 25-30%-ra csökken a lakossági hitelnyújtás bővülése, jósolja Isărescu. A növekedést a jegybank szigorított hitelfolyósítási feltételei lassítják. A BNR már nyáron elhatározta, hogy az infláció lassítása érdekében szigorúbb hitelezési feltételeket szab meg a bankoknak.
A pénzintézeteknek mostanáig kellett kidolgozniuk a jegybank elvárásai alapján a saját, szigorított hitelnyújtási szabályzataikat. A szigorítás következtében az igénylők hitelképességét az adó utáni jövedelem alapján kell megállapítaniuk a bankoknak. A hitelkérőknek az adóhivataltól származó bizonylatot kell felmutatniuk jövedelmükről. Korábban a pénzintézetek beérték a munkáltatók által kiállított jövedelemigazolással is.
Noha a hazai gazdaság mutatói viszonylag jók ( lásd keretes írásunkat ), nem oázisban élünk – figyelmeztet a BNR elnöke, aki a bankrendszer kapcsán még kifejtette: ha nő a rosszul teljesítő, (időben) vissza nem fizetett hitelek aránya, azt a pénzintézetek kétségtelenül megsínylik. Ennek egyelőre nincs jele: a beragadt hitelek aránya 2,7% országosan.
Ezzel együtt van néhány olyan banki szolgáltatás, ahol a vissza nem térítés aránya meghaladja a 20%-ot (vagyis minden ötödik szerződés többé-kevésbé csődös), de Isărescu nem pontosított, hogy milyen pénzpiaci termékekről van szó.
A lakosságnak mindenesetre nem kell aggódnia. A BNR támogatja a kormánynak azt a döntését, hogy 50 ezer euróig garantálja a bankbetéteket, annak ellenére, hogy a betétek 99,2%-a a 20 ezer eurós szint alatt van. Igaz viszont, hogy a maradék 0,8%-nyi betét a bankba tett pénzmennyiség 40%-át képezi.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!