Meddig pörög a gazdaság Romániában?

2008. október 4. – 17:25

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Egyre nyomasztóbb az a kérdés, hogy képes-e az ország meggazdagodni, még mielőtt elöregedne?

Románia gazdasága egyértelműen és magas ütemben növekszik. Az ország Szlovákia után a második helyen áll az Európai Unióban, ami a GDP növekedési szintjét illeti. Konkrét adatokkal élve: a második negyedévben elért növekedés 9,3%-os. 18 éve nem tapasztalhattunk ilyen szintű bővülést a gazdaságban. Amit látunk: a munkabérek Románia-szerte növekednek, és egyre csak bővül a fogyasztás. Az emelkedő fizetések a hitelpiaci termékek elterjedtebb igénybevételére úgyszintén okot adnak – azaz, a növekvő béreknek köszönhetően a romániaiak több kölcsönt vesznek fel, és meg többet költenek. A belföldi ipari beruházás

rekordszintre emelkedett a korábbi évekhez képest.

Mindezeket tapasztalva, abba a tévhitbe eshet a megfigyelő, hogy a helyzet nem lehet más, csak tartós. A pozitív jeleket viszont keményen megcáfolják a tények.A jegybank, a BNR jövő évre egyértelműen növekvő inflációt vár. Drasztikus korrekcióra lehet számítani: az iszonyatos iramban gyarapodó gazdaságot túlfűtöttnek minősítik a BNR elemzői.

Bár a munkabérek folyamatos növekedése és az egyre emelkedő fogyasztási szint is azt a hatást keltik, hogy a helyzet tartós, több irányból is veszély fenyegeti a hirtelen növekedésnek lendült itthoni gazdaságot. De nézzük előbb, milyen jelenségek is állnak a gyarapodás hátterében.

Románia gazdaságának fő potenciálja az árucikkek feldolgozása és gyártás, bár többnyire kis- és középvállalatok működnek a piacon. A legnagyobb növekedést az építőipar produkálta 2008-ban, de a mezőgazdaságban észlelt, váratlan növekedés sem elhanyagolható. A gyarapodás más szegmensekre is kiterjedt, ugyanis az új megrendelések száma az iparágak nagyrészében növekvőben van.

De mi fűti valójában a rohamos fejlődést?

A külföldi befektetések mértéke egyharmadával nőtt az elmúlt egy évben, és jelenleg a román vállalkozások nagyrészét a külföldi tőke működteti. A pénz tehát nem a belső termelés profitjának köszönhető.

Románia jelenleg precedens nélküli problémával küszködik. A nagy mennyiségben beáramló tőke túlzott fogyasztói érdeklődést eredményez, míg a kivándorlás strukturális munkaerőhiannyal terheli a gazdaságot. Ennek kétségtelen bizonyítéka az, hogy a bérek növekedése háromszoros a gazdasági növekedéshez képest.

A hazai piac képtelen kielégíteni az egyre gazdagodó költekezőket, mivel a termelési potenciál, a termelékenység növekedése jóval elmarad a gazdaság bővülési szintjétől. Ezt a hatást továbbá fokozza a munkaerő megújulásának nehézsége, ugyanis az 1990 utáni periódust jellemző népességfogyás ezt akadályozza. Egyre nyomasztóbb az a kérdés, hogy képes-e az ország meggazdagodni, még mielőtt elöregedne?

A magas munkabéreknek köszönhetően

a belföldi beruházás megugrott az év elején, és azóta is szinten van. A külföldön dolgozók hazaküldött pénze az itthon maradt családok költségvetését növeli, egyértelműen emelve a fogyasztási igényt.

Viszont a hazai termelés szintje nem tudja tartani a lépést a fogyasztók gyarapodásával, így az ő igényeiket külföldi termelőknek kell majd kielégíteniük, ez pedig a külkereskedelmi mérleget, vagyis az import és az export arányát borítja fel még jobban. A megnövelt munkabérek ugyanakkor áremelkedést eredményeznek, azaz direkt módon befolyásolják az inflációt. Az infláció emelkedése viszont rontja az exportőr cégek versenyképességét.

Milyen kísérleteket tesz a kormány és a jegybank az infláció kordában tartására?

A fogyasztás visszafogása érdekében a BNR júliusban ismét kamatot emelt, méghozzá az EU-ban példátlan szintre, továbbá a kereskedemi bankokat felügyelő szervként megszigorította a hitelezési feltételeket. A kormány ugyanakkor nagyobb jövedéki adót vetett ki a kőolajra, drágította a villanyáram valamint a dohánytermékek árát. Ez az eljárás nem más, mint kíserlet az olcsó hitelek, a növekedő fogyasztói költekezés valamint az emelkedő munkabérek okozta infláció megfékezésére.

Vegyük számításba, hogy amennyiben az infláció nő – vagyis az árak emelkednek –, méghozzá a munkabérek növekedési iramát meghaladó mértékben, akár az is megtörténhet, hogy végeredményben kisebb (reál)értékű fizetéssel maradnak a fogyasztók, mint az elmúlt években.

A Standard & Poor's, a Fitch és a Moody's nemzetközi hitelminősítők értékelése szerint lépni kell, mert ha még inkább leminősítenék a romániai gazdaságot, akkor az országot nem lehetne már a befektetői szempontból alacsony kockázatú államok közé sorolni. Sőt mi több, a Fitch szakértői szerint drasztikus gazdasági korrekció várható, mivel a jelenlegi növekedési ütemet tarthatatlannak vélik. A jegybank lépéseit helyeselték a szakértők, viszont figyelmeztettek a túlzott kamatemelés veszélyeire is.

Ami a gazdasági környezetet illeti, a strukturális reformokat, valamint a korrupció elleni harcot tartják a követendő útnak a kormány számára a nemzetközi hitelminősítők.

Románia hiányossága elsősorban az elmaradott színvonalú infrastruktúra. A Mercedespontosan azért választotta Magyarországot, mert a hazai közutakon túl sokba került volna a szállítás. Az energiaszektor és a környezetvédelem szintén nagy befektetéseket igényel. Erre van is hozzáférhető keret, főleg EU-s pályázatok formájában,

viszont a pályázók száma viszonylag kicsi.

Nem kérdés, az egykulcsos adó mellett az egész adórendszer átláthatóságának növelése, egyszerűsítés szökséges. Ugyanakkor a bürokrácia visszaszorítása is lélegzethez juttatná a gazdaságot. Az ebből származó megtakarítások pedig nagyban befolyásolnák a kis- és középvállalalatok működését. A további adócsökkentés pedig az inflációt is csökkentené. Ezenfelül kezdeni kéne valamit a munkaerőhiánnyal.

A külső körülmények, az európai gazdasági összkép ugyanakkor nem kedvező. Az EU tagállamainak többsége recesszióban van, gazdaságuk két egymást követő negyedévben csökkent. Amennyiben a román exportnak nagyobb lenne a versenyképessége, kérdéses, hogy lenne rá felvevőpiac.

A fenti szempontokat figyelembe véve, képtelenségnek látszik, hogy a román gazdaság megismételhetné növekedési teljesítményét. Amennyiben az ország nem szabályozza az inflációt, és ezt nem annyira a kamatok növelésével, mint az adórendszer újraszabályozásával, a bürokrácia csökkentésével és működőképes befektetési stratégiák alkalmazásával, a már jelenleg is túlfűtöttnek minősített állapot visszaüthet.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!