Meddig pörög a gazdaság Romániában?

Románia gazdasága egyértelműen és magas ütemben növekszik. Az ország Szlovákia után a második helyen áll az Európai Unióban, ami a GDP növekedési szintjét illeti. Konkrét adatokkal élve: a második negyedévben elért növekedés 9,3%-os. 18 éve nem tapasztalhattunk ilyen szintű bővülést a gazdaságban. Amit látunk: a munkabérek Románia-szerte növekednek, és egyre csak bővül a fogyasztás. Az emelkedő fizetések a hitelpiaci termékek elterjedtebb igénybevételére úgyszintén okot adnak – azaz, a növekvő béreknek köszönhetően a romániaiak több kölcsönt vesznek fel, és meg többet költenek. A belföldi ipari beruházás

rekordszintre emelkedett a korábbi évekhez képest.

Mindezeket tapasztalva, abba a tévhitbe eshet a megfigyelő, hogy a helyzet nem lehet más, csak tartós. A pozitív jeleket viszont keményen megcáfolják a tények.A jegybank, a BNR jövő évre egyértelműen növekvő inflációt vár. Drasztikus korrekcióra lehet számítani: az iszonyatos iramban gyarapodó gazdaságot túlfűtöttnek minősítik a BNR elemzői.

Bár a munkabérek folyamatos növekedése és az egyre emelkedő fogyasztási szint is azt a hatást keltik, hogy a helyzet tartós, több irányból is veszély fenyegeti a hirtelen növekedésnek lendült itthoni gazdaságot. De nézzük előbb, milyen jelenségek is állnak a gyarapodás hátterében.

Románia gazdaságának fő potenciálja az árucikkek feldolgozása és gyártás, bár többnyire kis- és középvállalatok működnek a piacon. A legnagyobb növekedést az építőipar produkálta 2008-ban, de a mezőgazdaságban észlelt, váratlan növekedés sem elhanyagolható. A gyarapodás más szegmensekre is kiterjedt, ugyanis az új megrendelések száma az iparágak nagyrészében növekvőben van.

De mi fűti valójában a rohamos fejlődést?

A külföldi befektetések mértéke egyharmadával nőtt az elmúlt egy évben, és jelenleg a román vállalkozások nagyrészét a külföldi tőke működteti. A pénz tehát nem a belső termelés profitjának köszönhető.

Románia jelenleg precedens nélküli problémával küszködik. A nagy mennyiségben beáramló tőke túlzott fogyasztói érdeklődést eredményez, míg a kivándorlás strukturális munkaerőhiannyal terheli a gazdaságot. Ennek kétségtelen bizonyítéka az, hogy a bérek növekedése háromszoros a gazdasági növekedéshez képest.

A hazai piac képtelen kielégíteni az egyre gazdagodó költekezőket, mivel a termelési potenciál, a termelékenység növekedése jóval elmarad a gazdaság bővülési szintjétől. Ezt a hatást továbbá fokozza a munkaerő megújulásának nehézsége, ugyanis az 1990 utáni periódust jellemző népességfogyás ezt akadályozza. Egyre nyomasztóbb az a kérdés, hogy képes-e az ország meggazdagodni, még mielőtt elöregedne?

A magas munkabéreknek köszönhetően

a belföldi beruházás megugrott az év elején, és azóta is szinten van. A külföldön dolgozók hazaküldött pénze az itthon maradt családok költségvetését növeli, egyértelműen emelve a fogyasztási igényt.

Viszont a hazai termelés szintje nem tudja tartani a lépést a fogyasztók gyarapodásával, így az ő igényeiket külföldi termelőknek kell majd kielégíteniük, ez pedig a külkereskedelmi mérleget, vagyis az import és az export arányát borítja fel még jobban. A megnövelt munkabérek ugyanakkor áremelkedést eredményeznek, azaz direkt módon befolyásolják az inflációt. Az infláció emelkedése viszont rontja az exportőr cégek versenyképességét.

Milyen kísérleteket tesz a kormány és a jegybank az infláció kordában tartására?

A fogyasztás visszafogása érdekében a BNR júliusban ismét kamatot emelt, méghozzá az EU-ban példátlan szintre, továbbá a kereskedemi bankokat felügyelő szervként megszigorította a hitelezési feltételeket. A kormány ugyanakkor nagyobb jövedéki adót vetett ki a kőolajra, drágította a villanyáram valamint a dohánytermékek árát. Ez az eljárás nem más, mint kíserlet az olcsó hitelek, a növekedő fogyasztói költekezés valamint az emelkedő munkabérek okozta infláció megfékezésére.

Vegyük számításba, hogy amennyiben az infláció nő – vagyis az árak emelkednek –, méghozzá a munkabérek növekedési iramát meghaladó mértékben, akár az is megtörténhet, hogy végeredményben kisebb (reál)értékű fizetéssel maradnak a fogyasztók, mint az elmúlt években.

A Standard & Poor's, a Fitch és a Moody's nemzetközi hitelminősítők értékelése szerint lépni kell, mert ha még inkább leminősítenék a romániai gazdaságot, akkor az országot nem lehetne már a befektetői szempontból alacsony kockázatú államok közé sorolni. Sőt mi több, a Fitch szakértői szerint drasztikus gazdasági korrekció várható, mivel a jelenlegi növekedési ütemet tarthatatlannak vélik. A jegybank lépéseit helyeselték a szakértők, viszont figyelmeztettek a túlzott kamatemelés veszélyeire is.

Ami a gazdasági környezetet illeti, a strukturális reformokat, valamint a korrupció elleni harcot tartják a követendő útnak a kormány számára a nemzetközi hitelminősítők.

Románia hiányossága elsősorban az elmaradott színvonalú infrastruktúra. A Mercedespontosan azért választotta Magyarországot, mert a hazai közutakon túl sokba került volna a szállítás. Az energiaszektor és a környezetvédelem szintén nagy befektetéseket igényel. Erre van is hozzáférhető keret, főleg EU-s pályázatok formájában,

viszont a pályázók száma viszonylag kicsi.

Nem kérdés, az egykulcsos adó mellett az egész adórendszer átláthatóságának növelése, egyszerűsítés szökséges. Ugyanakkor a bürokrácia visszaszorítása is lélegzethez juttatná a gazdaságot. Az ebből származó megtakarítások pedig nagyban befolyásolnák a kis- és középvállalalatok működését. A további adócsökkentés pedig az inflációt is csökkentené. Ezenfelül kezdeni kéne valamit a munkaerőhiánnyal.

A külső körülmények, az európai gazdasági összkép ugyanakkor nem kedvező. Az EU tagállamainak többsége recesszióban van, gazdaságuk két egymást követő negyedévben csökkent. Amennyiben a román exportnak nagyobb lenne a versenyképessége, kérdéses, hogy lenne rá felvevőpiac.

A fenti szempontokat figyelembe véve, képtelenségnek látszik, hogy a román gazdaság megismételhetné növekedési teljesítményét. Amennyiben az ország nem szabályozza az inflációt, és ezt nem annyira a kamatok növelésével, mint az adórendszer újraszabályozásával, a bürokrácia csökkentésével és működőképes befektetési stratégiák alkalmazásával, a már jelenleg is túlfűtöttnek minősített állapot visszaüthet.