A környezetvédelemmel foglalkozó romániai cégeknek nagy szükségük van a magyarországi vállalkozók tapasztalataira és technológiájára.
Először a CFR futballcsapatnak gratulált a szerda esti döntetlenért, és csak azután üdvözölte a romániai és magyarországi cégek és hatóságok találkozóhelyéül szolgáló 4. Erdélyi Környezetvédelmi Roadshow kolozsvári kiadásának résztvevőit Bogár Ferenc , a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa. Az Agapé szálloda termében kevésnek bizonyult a szék a KEXPORT program részét képező konferencián megjelent cégek, illetve a sajtó képviselői számára – utóbbiak nagy részét, mint később kiderült, főként Korodi Attila környezetvédelmi miniszter érdekelte. Előbbiek pedig abban reménykedtek:
hátha összejön valami konkrét,
ahogy az a megnyitó kezdete előtt elhangzott. A tárcavezető a környezetvédelemmel kapcsolatos romániai törvénykezés néhány olyan újdonságát vette sorra, amelyek befolyásolhatják a résztvevők majdani befektetéseit. Azzal kezdte: sikerült fontos lépéseket tenni hulladékgazdálkodás terén, például hatékonyabban ellenőrizni a szemétszállítást, elkobozva a törvényes előírásoknak meg nem felelő szállítóeszközöket.Érdekességként hozzátette, tapasztalatai szerint a gépjárművek elkobzása sokkal több eredményre vezet Romániában, mint a bírságok kiszabása. Kiemelte, jelenleg gondot jelent az építkezésekről származó hulladék is: ez a probléma Kolozsvárt különösképpen érinti.
Ezt a területet egy kormányhatározattal kellene szabályozni, amely előírja: az épületek lebontása előtt becsüljék fel a keletkező hulladék mennyiségét, majd ellenőrzött módon, a hatóságokkal együttműködve juttassák el azt a megfelelő lerakatba.
Korodi Attila arról is beszámolt, hét hónapja zajlik vita a törvénykezésben arról, hogyan lehetne
egyszerűsíteni, felgyorsítani az építkezési engedélyek megszerzésének
folyamatát. Közölte, többek között a környezetvédelmi engedély kiadásának időtartamát gyorsítanák fel: engedély helyett az építkezőknek csupán egy beleegyezést (acord de mediu) kellene beszerezniük.
A tárcavezető tervei szerint 2009-ben már életbe lépnek az erre vonatkozó jogszabályok, így egy nagyobb ipari vállalkozáshoz szükséges építkezési engedély megszerzésének ideje a jelenleg átlagosnak számító 240 napról 120 napra csökkenhet.
Bejelentette, változások várhatók a környezetvédelmi alapnál is: mivel sikerült új pénzforrásokat találni, új támogatási programokat dolgoznak ki, amelyek különös hangsúlyt fektetnek majd a megújuló energiaforrások alkalmazására magánszemélyek és cégek esetében egyaránt.
A hulladékgazdálkodással kezdte a Kolozs megyei tanács projektjeinek ismertetését Smaranda Crişan , a megyei önkormányzat illetékese is. Elmondta, többek között Désen ért az utolsó száz méterre egy projekt ezen a téren, amely egy, az építkezési hulladékot feldolgozó, mozgó állomás beszerzését és üzembe helyezését érinti.
Palackoson ugyanakkor nagyobb méretű hulladéklerakat építését tervezik – a választás azért esett éppen erre a településre, mert megfelelő távolságra fekszik az összes Kolozs megyei várostól. Ugyanakkor említette a
Gyalut Kolozsváron keresztül Nemeszsukkal összekötő metróvonal
megépítését is az önkormányzat terveinek sorában. Hozzátette: a megyei tanács számára jelenleg gondot okoz a 35 megyei jelentőségű természetvédelmi terület kezelése, amelyek két éve kerültek át a helyi önkormányzatok felügyeletéből a megyei testületébe. Elmondta, ehhez egyelőre nem rendelkeznek megfelelő kapacitással.
Darabos Attila , a Környezetvédelmi Operatív Program elnöke a régió környezetvédelmi problémáit vázolta, kiemelve: az egyik terület, amelyre nagy hangsúlyt fektetnek, a szennyvíztisztítás. Jó hírként közölte, hogy két hete derült ki: Torda 80 millió eurós, Kolozs és Szilágy megye 197 millió eurós támogatást nyert el vízgazdálkodási projektekre.
Kitért a hulladéktárolókra is, amelyekkel a legnagyobb probléma, hogy nehéz számukra helyet találni. Temesváron éppen emiatt jutottak abba a helyzetbe, hogy a régi lerakatot az uniós előírások szerint be kell zárni, az újat azonban még nem sikerült felépíteni.
Ennek a levét a lakosság issza meg,
akiknek ki kell fizetniük a hulladék elszállításának költségeit egy távolabbi lerakatba – tette hozzá Darabos. Előadása után a magyarországi cégek képviselőié lett a terep: röviden bemutatták a tizenkét vállalkozást. Ezek között akad városgazdálkodási kft, káros folyadékok szivárgását megállító anyagokat forgalmazó cég, vagy kertészeti és parkosítási vállalkozás.
A magyarországi és romániai cégek, illetve hatóságok képviselőinek a kávé és svédasztal mellett nyújtottak lehetőséget ismerkedésre, kapcsolatteremtésre. A szervezők felajánlotta tolmácsokat kevesen vették igénybe – a legtöbben az angolt használták közös nyelvként.
A határon túliak csoportjával délután, az Expo Transilvania kiállítócsarnokban megszervezett,
a konferenciához kötődő környezetvédelmi kiállításon
is lehetett találkozni. A részt vevő néhány cég egy kertészeti kiállítással közös pavilonban mutatkozott be – legtöbben csupán szórólapokkal, brosúrákkal felszerelve érkeztek.
A kiállításon jó néhány hulladékgazdálkodással és víztisztítással foglalkozó cég volt jelen. De akadt olyan vállalkozó is, aki természetbarát növényvédő szereket vagy napenergiával működő víztisztító rendszert forgalmazott, és nem hiányoztak a témába vágó szakokat működtető egyetemek sem.
A szomszédos épülethomlokzati, illetve bútorkiállításhoz viszonyítva szegényes felhozatal a László Attila kolozsvári alpolgármester által mondottakat igazolta: a térségnek nagy szüksége van a magyarországi cégek tapasztalataira, technológiájára.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!