A környezetvédelemmel foglalkozó romániai cégeknek nagy szükségük van a magyarországi vállalkozók tapasztalataira és technológiájára.
Először a CFR futballcsapatnak gratulált a szerda esti döntetlenért, és csak azután üdvözölte a romániai és magyarországi cégek és hatóságok találkozóhelyéül szolgáló 4. Erdélyi Környezetvédelmi Roadshow kolozsvári kiadásának résztvevőit Bogár Ferenc , a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa. Az Agapé szálloda termében kevésnek bizonyult a szék a KEXPORT program részét képező konferencián megjelent cégek, illetve a sajtó képviselői számára – utóbbiak nagy részét, mint később kiderült, főként Korodi Attila környezetvédelmi miniszter érdekelte. Előbbiek pedig abban reménykedtek:
hátha összejön valami konkrét,
ahogy az a megnyitó kezdete előtt elhangzott. A tárcavezető a környezetvédelemmel kapcsolatos romániai törvénykezés néhány olyan újdonságát vette sorra, amelyek befolyásolhatják a résztvevők majdani befektetéseit. Azzal kezdte: sikerült fontos lépéseket tenni hulladékgazdálkodás terén, például hatékonyabban ellenőrizni a szemétszállítást, elkobozva a törvényes előírásoknak meg nem felelő szállítóeszközöket.Érdekességként hozzátette, tapasztalatai szerint a gépjárművek elkobzása sokkal több eredményre vezet Romániában, mint a bírságok kiszabása. Kiemelte, jelenleg gondot jelent az építkezésekről származó hulladék is: ez a probléma Kolozsvárt különösképpen érinti.
Ezt a területet egy kormányhatározattal kellene szabályozni, amely előírja: az épületek lebontása előtt becsüljék fel a keletkező hulladék mennyiségét, majd ellenőrzött módon, a hatóságokkal együttműködve juttassák el azt a megfelelő lerakatba.
Korodi Attila arról is beszámolt, hét hónapja zajlik vita a törvénykezésben arról, hogyan lehetne
egyszerűsíteni, felgyorsítani az építkezési engedélyek megszerzésének
folyamatát. Közölte, többek között a környezetvédelmi engedély kiadásának időtartamát gyorsítanák fel: engedély helyett az építkezőknek csupán egy beleegyezést (acord de mediu) kellene beszerezniük.
A tárcavezető tervei szerint 2009-ben már életbe lépnek az erre vonatkozó jogszabályok, így egy nagyobb ipari vállalkozáshoz szükséges építkezési engedély megszerzésének ideje a jelenleg átlagosnak számító 240 napról 120 napra csökkenhet.
Bejelentette, változások várhatók a környezetvédelmi alapnál is: mivel sikerült új pénzforrásokat találni, új támogatási programokat dolgoznak ki, amelyek különös hangsúlyt fektetnek majd a megújuló energiaforrások alkalmazására magánszemélyek és cégek esetében egyaránt.
A hulladékgazdálkodással kezdte a Kolozs megyei tanács projektjeinek ismertetését Smaranda Crişan , a megyei önkormányzat illetékese is. Elmondta, többek között Désen ért az utolsó száz méterre egy projekt ezen a téren, amely egy, az építkezési hulladékot feldolgozó, mozgó állomás beszerzését és üzembe helyezését érinti.
Palackoson ugyanakkor nagyobb méretű hulladéklerakat építését tervezik – a választás azért esett éppen erre a településre, mert megfelelő távolságra fekszik az összes Kolozs megyei várostól. Ugyanakkor említette a
Gyalut Kolozsváron keresztül Nemeszsukkal összekötő metróvonal
megépítését is az önkormányzat terveinek sorában. Hozzátette: a megyei tanács számára jelenleg gondot okoz a 35 megyei jelentőségű természetvédelmi terület kezelése, amelyek két éve kerültek át a helyi önkormányzatok felügyeletéből a megyei testületébe. Elmondta, ehhez egyelőre nem rendelkeznek megfelelő kapacitással.
Darabos Attila , a Környezetvédelmi Operatív Program elnöke a régió környezetvédelmi problémáit vázolta, kiemelve: az egyik terület, amelyre nagy hangsúlyt fektetnek, a szennyvíztisztítás. Jó hírként közölte, hogy két hete derült ki: Torda 80 millió eurós, Kolozs és Szilágy megye 197 millió eurós támogatást nyert el vízgazdálkodási projektekre.
Kitért a hulladéktárolókra is, amelyekkel a legnagyobb probléma, hogy nehéz számukra helyet találni. Temesváron éppen emiatt jutottak abba a helyzetbe, hogy a régi lerakatot az uniós előírások szerint be kell zárni, az újat azonban még nem sikerült felépíteni.
Ennek a levét a lakosság issza meg,
akiknek ki kell fizetniük a hulladék elszállításának költségeit egy távolabbi lerakatba – tette hozzá Darabos. Előadása után a magyarországi cégek képviselőié lett a terep: röviden bemutatták a tizenkét vállalkozást. Ezek között akad városgazdálkodási kft, káros folyadékok szivárgását megállító anyagokat forgalmazó cég, vagy kertészeti és parkosítási vállalkozás.
A magyarországi és romániai cégek, illetve hatóságok képviselőinek a kávé és svédasztal mellett nyújtottak lehetőséget ismerkedésre, kapcsolatteremtésre. A szervezők felajánlotta tolmácsokat kevesen vették igénybe – a legtöbben az angolt használták közös nyelvként.
A határon túliak csoportjával délután, az Expo Transilvania kiállítócsarnokban megszervezett,
a konferenciához kötődő környezetvédelmi kiállításon
is lehetett találkozni. A részt vevő néhány cég egy kertészeti kiállítással közös pavilonban mutatkozott be – legtöbben csupán szórólapokkal, brosúrákkal felszerelve érkeztek.
A kiállításon jó néhány hulladékgazdálkodással és víztisztítással foglalkozó cég volt jelen. De akadt olyan vállalkozó is, aki természetbarát növényvédő szereket vagy napenergiával működő víztisztító rendszert forgalmazott, és nem hiányoztak a témába vágó szakokat működtető egyetemek sem.
A szomszédos épülethomlokzati, illetve bútorkiállításhoz viszonyítva szegényes felhozatal a László Attila kolozsvári alpolgármester által mondottakat igazolta: a térségnek nagy szüksége van a magyarországi cégek tapasztalataira, technológiájára.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!