700 milliárdos mentőcsomag: elutasítva

Elutasította az amerikai képviselőház a hétfői szavazáson a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag tervét. A képviselőház néhány órás vita után szoros, 226-207 szavazati aránnyal döntött úgy, hogy nem fogadja el a pénzügyi mentőöv tervét. A 453 tagú alsóházban 218 igen szavazat kellett volna a javaslat elfogadásához – jelenti Hofer László, az MTI tudósítója. Elemzők szerint a szoros eredményt, a nem szavazatok nagy arányát az magyarázza, hogy a közvélemény körében nagyon népszerűtlen a hatalmas összegű segélytervről szóló javaslat. A New York-i tőzsde Dow mutatója több mint 500 pont (közel öt százalék) veszteségbe zuhant a hírtől, a technológiai részvénypiac vesztesége hat százalék közelébe került. A drámai szavazás a nem voksok többsége mellett, 226-207-es állásnál elakadt. A szavazást nyitva tartották a megszabott 15 percen túl is, de a szavazati arány nem változott (a képviselők a szavazás során megváltoztathatják véleményüket, leadott voksukat).

George Bush elnök hétfőn kora reggel sürgette a kongresszus tagjait: minél gyorsabban hagyják jóvá a hét végén véglegesített 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagot. A kormányzat tagjai állítólag a szavazás alatt is telefonáltak a kongresszusba, hogy

meggyőzzék a habozó képviselőket.

Az előző heti feszített ütemű egyeztetések után a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetői a hét végén közölték, hogy támogatják a minden korábbinál nagyobb, történelmi jelentőségű szövetségi tőkeinjekció tervét. A kétpárti kezdeményezés ennek ellenére nem kapta meg a szükséges támogatást. Több képviselő az iraki háborús felhatalmazáshoz hasonlította, sorsdöntő fontosságúnak nevezte a szavazást.

A demokrata párti Nancy Pelosi házelnök a vita során kijelentette: a jobboldali ideológiát követő, minden piaci ellenőrzést elvető Bush-adminisztráció gazdaságpolitikája káoszt eredményezett, a gazdaság siralmas állapotba jutott, „a szakadék szélére kerültünk”. Azt üzente a Wall Streetnek, hogy „a parti véget ért”. Mint mondta, az új összetételű kongresszus új irányba fogja vezetni az Egyesült Államokat.

A CNN elemzői szerint a törvényjavaslatról jelenlegi formájában nem lehet újra szavazni, esetleg módosított formában újra beterjesztik. A képviselőház vezetői állítólag azonnal hozzáfogtak annak áttekintéséhez, mit lehet tenni a kezdeményezés elfogadtatása érdekében.

George Bush hétfő reggeli nyilatkozatában azzal sürgette a javaslat elfogadását: a terv erős jelzés a világpiacoknak arról, hogy Washington komolyan gondolja az amerikai pénzügyi rendszer stabilitásának és a beléje vetett bizalomnak a helyreállítását. Ben Bernanke , a szövetségi tartalékbank-rendszer (Fed) elnöke azt mondta, a mentőcsomag helyre fogja állítani a hitelpiacon a bizalmat és a hitelek áramlása újra megindul. A mentőcsomag – hivatalos nevén gazdasági stabilizációs szükségterv – szerdán kerül a szenátus elé.

A terv szerint amúgy a hatalmas bankmentő összeghez

több részletben jutna hozzá a pénzügyminisztérium: 250 milliárd dollár azonnal a rendelkezésére fog állni, amelyből jelzáloggal fedezett értékpapírokat és egyéb származékos kockázatos termékeket vásárolhat.

További 100 milliárd dollárt az elnök engedélyezhet, a maradék 350 milliárd elköltéséhez pedig a kongresszus újabb jóváhagyására lesz szükség. Kormányzati közlés szerint a minisztérium a törvény elfogadása esetén néhány héten belül, már október közepén megkezdené a beragadt papírok felvásárlását.

A törvény szerint többlépcsős ellenőrző-felügyelő mechanizmust hoznának létre, egyebek mellett egy kongresszusi kétpárti szakértői testület alakítanának, ezenkívül a pénzügyminiszternek minden hónapban és minden 50 milliárd dollárnyi vásárlás után jelentést kellene tennie a törvényhozás előtt.

Amennyiben a kormány kisegít egy intézetet vagy vállalatot, az öt felső vezető kompenzációját korlátoznák. A terv intézkedéseket tartalmaz a jelzáloghitel-válság miatt bajba jutott háztulajdonosok megsegítésére is (a következő évben előreláthatólag újabb 2 millió tulajdonos veszíti el ingatlanát).

Több elemző megjegyzi: választási év van,

és a szavazók erőteljes nyomás gyakorolnak képviselőikre annak érdekében, hogy ne fordítson a központi költségvetés ilyen óriási összeget a Wall Street hibáinak kiköszörülésére, a nagytőke megmentésére. Közgazdászok továbbá egyenesen Paulson pénzügyminiszter problémakezelését tartják hibásnak. Sokan azzal érvelnek, hogy a beragadt értékpapírok felvásárlása nem oldja meg az óriásbankok alapvető problémáját, vagyis azt, hogy túl kevés tőke garantál túl nagymértékű hitelezést.

A Fehér Ház csalódott a képviselőházi elutasítás miatt. George Bush gazdasági kabinetjével tanácskozik a további lehetséges lépésekről – közölte a szavazásra reagálva Tony Fratto helyettes fehér házi szóvivő, hozzátéve, az elnök azonnal kapcsolatba lép a kongresszus vezetőivel is

a további lépések egyeztetésére.

Fratto azt mondta, hogy a mentőcsomag magja helyes, a kormány éppen akkora összeget kért, amekkorára szükség van a hitelpiaci bizonytalanság eloszlatásához. Szerinte a benyújtott tervben vázolt mechanizmus a legjobb a válság kezelésére. „Az amerikai hitelpiaci rendszer nem működik, és addig nem is fog, amíg nem kezeljük a problémát” – mondta. Tony Fratto megerősítette: Bush személyesen telefonált a szavazás előtt a képviselőházba, hogy meggyőzze a habozókat, igennel kell szavazni.

A mentőcsomag elutasítása után a kongresszus demokrata vezetői bejelentették: újabb pénzügyi mentőtervet terjesztenek be. Ennek időpontjáról azonban nem nyilatkoztak.

A képviselőházi szavazás után republikánus képviselők sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Nancy Pelosi házelnököt és több más demokrata képviselőt vádoltak a kudarc miatt, mivel pártos hangot ütöttek meg beszédükben, holott ez közös ügy. A demokraták viszont a republikánusokat hibáztatták. „A republikánusok ölték meg a javaslatot” – mondta Barney Frank, a pénzügyi bizottság demokrata párti elnöke.

A londoni válaszreakció sem késett sokat.

„Igen nagy csalódás”, hogy a képviselőház elvetette a rossz banki hitelportfoliók kivásárlására összeállított kormányzati csomagot, mondta hétfő este a brit miniszterelnök. A Londonban megjelent első gyorselemzések szerint súlyos amerikai recesszió fenyeget, ha a Kongresszus nem lép gyorsan valamit, és akár két napon belül Fed-, sőt euróövezeti kamatcsökkentés is következhet.

Arra a kérdésre, hogy a súlyos amerikai tőzsdei veszteségnek milyen kihatásai lesznek a londoni piacra, Gordon Brown kitérő választ adott, megismételve: a brit kormány minden tőle telhetőt megtesz a pénzügyi rendszer stabilitásának, a családok, vállalkozások biztonságának megőrzéséért.

A Moody's Economy , a Moody's Investors Service hitelminősítő gazdasági elemző szolgálata Londonban közzétett hétfő esti első gyorselemzése szerint a pénzpiaci stressz most már gyors ütemben válik makrogazdasági üggyé.

A pénzügyi történelem egyik „legviharosabb napja után” növekszik az esélye annak, hogy az amerikai Federal Reserve a következő 48 órában kamatot csökkent, sőt a globális pénzügyi rendszer által elszenvedett károsodás olyan mértékűvé növekedett, hogy megnőtt a valószínűsége más jegybankok – különösen az euróövezeti jegybank (EKB) és a Bank of England – koordinált csatlakozásának is, írták a Moody's Economy közgazdászai.

A ház szerint ha a Kongresszus nem lép sürgősen, akkor az amerikai gazdaság súlyos recesszióval lesz kénytelen szembenézni.

Ezt – sőt a globális recessziót –

már a hétfő esti voksolás előtt is jósolták nagy londoni elemzők. A Barclays Capital, a brit Barclays bankcsoport londoni befektetési részlege – amely felvásárolta a néhány hete összeomlott amerikai Lehman Brothers befektetési bank maradványait – múlt hét végén kiadott elemzésében azt írta: a teljesen hozzáférhetetlenné váló, vagy meredeken dráguló hitelek miatt immár azonnali az adósi leállások globális megugrásának kockázata, mivel az adósok a likviditáspiac befagyása nyomán képtelenek kötelezettségeik refinanszírozására.

A törlesztési leállások kikezdik a bankok tőkeellátottságát és további kölcsönzési képességét, márpedig a hitelfolyósítások megszűnése gazdasági depresszióval fenyeget.

A Barclays Capital szerint most már „nagyon gyorssá vált a visszaszámlálás egy drámaian rossz gazdasági végkimenetel felé”. A jelenlegi válság ugyanis, ha nem kezelik, nem fizetővé válások és banktőke-eróziók önmagát erősítő örvényévé válik, és heteken belül mély recessziót okoz, állt a londoni bank elemzésében.