A fémlopás nem hazai specifikum: világszerte elterjedt bűnözési forma. Belgiumban a rézkábel, Romániában az öntöttvas fogy a legjobban.
A hatóságok nagyjából tehetetlenek a szobor- és vasútisínrablók ellen. Európai körkép az MTI-től.
Ausztriában
tízmillió eurós nagyságrendűre becsült gazdasági és vagyoni károkat okoznak a fém- és színesfémlopások. Különösen az utóbbi években szaporodtak meg az ilyen jellegű bűncselekmények mind alkalmi, mind szervezett formában. A bandák zöme a közép- és kelet-európai országokból származik.A Szövetségi Bűnügyi Hivatalon (BKA) belül 2006-ban – a Gazdasági Kamarával együttműködésben – külön munkacsoport alakult a fémekkel és fémhulladékokkal kapcsolatos ügyek vizsgálatára és kezelésére. Évente több mint ezer esetet jelentenek be a rendőrségre: az idén január és július között 650 lopást regisztráltak. Az ügyek kevesebb mint felét tudják csak felderíteni. Az osztrák szövetségi vasút berendezéseiben
évente 700 ezer eurós kár keletkezik
a lopások miatt. A rendőrség tapasztalata szerint a zsákmány zömét külföldre szállítják, de előfordul, hogy helyben értékesítik.
A rendőrség időnként razziákat szervez, és az illegális vagy lopott áruval kereskedő orgazdát megbüntetik. Tekintettel a fémek rendkívül vonzó árára, a hivatalos szervek nem számolnak a bűncselekmények látványos csökkenésére a következő években.
Nagy-Britanniában
csak az idei év első felében
50 ezer öntöttvas utcai aknafedél tűnt el,
miután a vas világpiaci ára a 2005-ben mért 70 dolláros tonnánkénti átlagról – elsősorban a kínai ipar hatalmas kereslete nyomán – alig három év alatt 400 dollár fölé emelkedett.
A jelenség nem új keletű: 2005-ben országos felzúdulást keltett, amikor a leghíresebb 20. századi angol szobrász, Henry Moore bronzból készült, 2,1 tonnás, 3 millió font eszmei értékűre becsült fekvő emberalakját lopták el darus teherautóval felszerelt színesfémtolvajok a művész emlékének szentelt hertfordshire-i szoborparkból. Becslések szerint nyersanyagáron ötezer fontot kaphattak a felvásárlóktól a műalkotásért.
A brit rendőrségnek egyszerűen nincs kellő kapacitása a jól szervezett és felszerelt, mozgékony fémtolvajbandák folyamatos üldözésére. A tömbbe öntött lopott fém – immár megállapíthatatlan eredettel – gyorsan a kikötőkbe kerül, és eltűnik messzi vidékekre induló hajók gyomrában.
Belgiumban egyértelműen a rézkábel vezeti
a fémtolvajok népszerűségi listáját, de kedvelt a galvanizált acél, az alumínium és az autók katalizátorában található platina is. A főváros egyik nevezetes kulturális központja, a Flagey téren található volt rádiószékház elől a járdán parkolást akadályozó hatalmas rézrudakat vitték el egy májusi éjszakán – úgy, hogy a Fortis bank közelben található fióképületének kamerája mindent rögzített. Szintén belga sajátosság a parkoló kamionok megszabadítása a katalizátortól az abban található platina miatt.
Hollandiában
az utóbbi években elsősorban azok a fémtolvajok okoznak fejtörést a hatóságoknak, akik a vasúti pályákat, berendezéseket fosztogatják. Csak az ország középső déli részén tevékenykedő vasúti cégnél 374 ilyen jellegű bűncselekmény történt tavaly, és egytizedük
súlyos fennakadást okozott a vasúti közlekedésben.
A holland jog ezzel együtt nem rendelkezik külön passzussal a fém-, illetve színesfémtolvajokról, és egyelőre nincs ilyen szabályozás az előkészítés fázisában sem. A tolvajokat egyszerű lopásért (például a temetőben rongálókat), műkincsek rongálásáért (ide tartoznak a harangtolvajok) vagy a közlekedést veszélyeztető magatartásért ítélik el. Utóbbiért szabható ki a legsúlyosabb büntetés, akár 15 év börtön is.
Németországban
nincs külön törvény a színesfémlopás kategóriájába tartozó bűncselekmények megakadályozására. Az elmúlt években Németországban is történtek ilyen bűncselekmények – mindenekelőtt vasútisínlopás, illetve
kábelek, valamint csatornafedelek illegális eltulajdonítása
-, amelyek ellen határozott hatósági fellépés történt. Intenzívebbé vált az együttműködés a helyi rendőrségek, illetve a vasút, valamint az energiaszolgáltató cégek között. A hatóságok több tartományban a lakosság segítségét kérték, s ezt célzó felvilágosító munkát kezdtek és erősítették a szövetségi rendőrség, illetve a helyi rendőrségek közötti információcserét.
Franciaországban
az elmúlt két évben a színesfémlopás volumene többszörösére emelkedett, ami ellen a nagyobb építési vállalkozók elsősorban őrzővédő cégek alkalmazásával védekeznek. A lopásokból adódó veszteség összegét az építési szakma évente 1 és 3 milliárd euró közöttire becsüli.
Romániában
a lakosság egyes rétegei számára még mindig jó megélhetési forrásnak bizonyul a fémlopás. Nagy visszhangot keltett néhány évvel ezelőtt, hogy két férfi hatalmas értékű rézkábelt tulajdonított el a bárzai bányaüzemtől,
az sem riasztotta vissza őket,
hogy az eltulajdonítandó vezetékek feszültség alatt vannak. A pusztakaláni vasművek stratégiai tartalékát – több mint négyezer tonna öntöttvasat – ismeretlenek teljes egészében ellopták.
A főbűnösöket, felbujtókat általában nem lehet azonosítani, annak ellenére sem, hogy a törvény előírja: bárki visz be egy telepre eladásra fémet, bizonyítania kell annak eredetét. Ez a recept működik is, meg nem is, a romániai fémeladóknak ugyanis elegendő nyilatkozatot írniuk, amelyben saját felelősségükre leszögezik, hogy nem lopták az „árut”.
Nemesfémnek hitték a nukleáris hulladékot
Nemesfémnek hitt nukleáris hulladékot rejtegetett több mint egy éven át három férfi a kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen. A három férfi még 2006 augusztusában újrahasznosítható anyagokat gyûjtött a szomszédos Kirgizisztán területén, amikor rátaláltak egy aranyszínûen csillogó nagy fémtömbre.
A furcsa fém sziporkázott, mikor egy másik fémhez ütötték, esténként pedig fényesen ragyogott. A megtalálók úgy döntöttek, hogy a 274 kilogrammos tömböt valahogy Kínába csempészik és majd jó pénzért eladják.
A vámosok elkerülése érdekében különbözõ hátsó utakon a csempészeknek végül sikerült átkelniük a határon, majd négy nap és jó néhány kicsorbult fûrészlap árán kivágtak a tömbbõl egy kisebb darabot.
2007 szeptemberében egyikük elvitte a mintát a pekingi Tsinghua Egyetemre, ahol a tesztek kimutatták, hogy a különlegesnek hitt fém valójában valamilyen urániumtartalmú nukleáris hulladék, amely ráadásul kisebb radioaktív sugárzást is mutatott.
Az egyetem az eredményrõl a rendõrséget is értesítette, a három „szerencsés” megtalálót pedig nukleáris anyaggal való visszaélés vádjával letartóztatták. A csempészek elleni vádat idén augusztusban ejtették, a sugárbetegség jellegzetes tüneteit egyelõre még nem mutatják.
Szlovákiában
egy 2001-től hatályos, a hulladékgazdálkodásról és a hulladékanyagok másodlagos felhasználásáról rendelkező környezetvédelmi törvény szabályozza a színesfém-kereskedelmet, ez azonban a Btk. rendelkezéseivel együtt sem tudja útját állni a környező országokéval azonos gyakorlatnak. A színesfémet – és minden fémhulladékot – lopják:
a föld alól kiássák a kábelt,
a vasúti pályáról ellopják a felsővezetéket. Valójában azonban nem a szegény néprétegek – romák, hajléktalanok – gazdagodnak meg belőle, hanem a felvásárlók. Ők azok, akik a „törvény szövedékében” rendszerint büntetlenül tudnak mozogni, s a rendőrség eseti razziáit is megússzák.
Oroszországban
a kilencvenes években bekövetkezett elszegényedés következtében igen magasra szökött a fém- s ezen belül a színesfémlopások száma és értéke, de a legfrissebb statisztikák szerint e bűncselekmények terén már jelentős csökkenés mutatkozik. Az utóbbi 10-16 évben a kereseti forrásokkal nem rendelkező, illetve szerény jövedelmű emberek
mindent vittek, ami mozdítható volt,
vezetékeket, síneket, egész trafóházakat, utcai csatornafedeleket és szobrokat, s egy időben e bűncselekmények számának és értékének növekedése meghaladta az inflációt.
Ukrajnában
a törvényi szigorítás következtében az utóbbi években csökkent a fém- és színesfém-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények száma. Az országban a múlt század 90-es éveiben öltött katasztrofális méreteket a fém- és színesfémlopás. A színesfémtolvajok különösen az elektromos távvezetékekben és berendezésekben okoztak óriási károkat. Fémlopás közben 1999 és 2002 között több mint 700-an vesztették életüket áramütés következtében.
A helyzet az ezredfordulót követően kezdett javulni, miután az ukrán parlament 1999-ben elfogadta a fémhulladékról szóló törvényt. A jogszabály szigorú feltételekhez kötötte a fémhulladékgyűjtő és -forgalmazó vállalatok működését, a fémhulladék felvásárlását és eladását, megtiltotta a színesfémek exportját. A jogszabály kemény büntetés – öt évig terjedhető szabadságvesztés – kiszabását teszi lehetővé a fém- és színesfémhulladékokkal kapcsolatos bűncselekményekért.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás