A fémlopás nem hazai specifikum: világszerte elterjedt bűnözési forma. Belgiumban a rézkábel, Romániában az öntöttvas fogy a legjobban.
A hatóságok nagyjából tehetetlenek a szobor- és vasútisínrablók ellen. Európai körkép az MTI-től.
Ausztriában
tízmillió eurós nagyságrendűre becsült gazdasági és vagyoni károkat okoznak a fém- és színesfémlopások. Különösen az utóbbi években szaporodtak meg az ilyen jellegű bűncselekmények mind alkalmi, mind szervezett formában. A bandák zöme a közép- és kelet-európai országokból származik.A Szövetségi Bűnügyi Hivatalon (BKA) belül 2006-ban – a Gazdasági Kamarával együttműködésben – külön munkacsoport alakult a fémekkel és fémhulladékokkal kapcsolatos ügyek vizsgálatára és kezelésére. Évente több mint ezer esetet jelentenek be a rendőrségre: az idén január és július között 650 lopást regisztráltak. Az ügyek kevesebb mint felét tudják csak felderíteni. Az osztrák szövetségi vasút berendezéseiben
évente 700 ezer eurós kár keletkezik
a lopások miatt. A rendőrség tapasztalata szerint a zsákmány zömét külföldre szállítják, de előfordul, hogy helyben értékesítik.
A rendőrség időnként razziákat szervez, és az illegális vagy lopott áruval kereskedő orgazdát megbüntetik. Tekintettel a fémek rendkívül vonzó árára, a hivatalos szervek nem számolnak a bűncselekmények látványos csökkenésére a következő években.
Nagy-Britanniában
csak az idei év első felében
50 ezer öntöttvas utcai aknafedél tűnt el,
miután a vas világpiaci ára a 2005-ben mért 70 dolláros tonnánkénti átlagról – elsősorban a kínai ipar hatalmas kereslete nyomán – alig három év alatt 400 dollár fölé emelkedett.
A jelenség nem új keletű: 2005-ben országos felzúdulást keltett, amikor a leghíresebb 20. századi angol szobrász, Henry Moore bronzból készült, 2,1 tonnás, 3 millió font eszmei értékűre becsült fekvő emberalakját lopták el darus teherautóval felszerelt színesfémtolvajok a művész emlékének szentelt hertfordshire-i szoborparkból. Becslések szerint nyersanyagáron ötezer fontot kaphattak a felvásárlóktól a műalkotásért.
A brit rendőrségnek egyszerűen nincs kellő kapacitása a jól szervezett és felszerelt, mozgékony fémtolvajbandák folyamatos üldözésére. A tömbbe öntött lopott fém – immár megállapíthatatlan eredettel – gyorsan a kikötőkbe kerül, és eltűnik messzi vidékekre induló hajók gyomrában.
Belgiumban egyértelműen a rézkábel vezeti
a fémtolvajok népszerűségi listáját, de kedvelt a galvanizált acél, az alumínium és az autók katalizátorában található platina is. A főváros egyik nevezetes kulturális központja, a Flagey téren található volt rádiószékház elől a járdán parkolást akadályozó hatalmas rézrudakat vitték el egy májusi éjszakán – úgy, hogy a Fortis bank közelben található fióképületének kamerája mindent rögzített. Szintén belga sajátosság a parkoló kamionok megszabadítása a katalizátortól az abban található platina miatt.
Hollandiában
az utóbbi években elsősorban azok a fémtolvajok okoznak fejtörést a hatóságoknak, akik a vasúti pályákat, berendezéseket fosztogatják. Csak az ország középső déli részén tevékenykedő vasúti cégnél 374 ilyen jellegű bűncselekmény történt tavaly, és egytizedük
súlyos fennakadást okozott a vasúti közlekedésben.
A holland jog ezzel együtt nem rendelkezik külön passzussal a fém-, illetve színesfémtolvajokról, és egyelőre nincs ilyen szabályozás az előkészítés fázisában sem. A tolvajokat egyszerű lopásért (például a temetőben rongálókat), műkincsek rongálásáért (ide tartoznak a harangtolvajok) vagy a közlekedést veszélyeztető magatartásért ítélik el. Utóbbiért szabható ki a legsúlyosabb büntetés, akár 15 év börtön is.
Németországban
nincs külön törvény a színesfémlopás kategóriájába tartozó bűncselekmények megakadályozására. Az elmúlt években Németországban is történtek ilyen bűncselekmények – mindenekelőtt vasútisínlopás, illetve
kábelek, valamint csatornafedelek illegális eltulajdonítása
-, amelyek ellen határozott hatósági fellépés történt. Intenzívebbé vált az együttműködés a helyi rendőrségek, illetve a vasút, valamint az energiaszolgáltató cégek között. A hatóságok több tartományban a lakosság segítségét kérték, s ezt célzó felvilágosító munkát kezdtek és erősítették a szövetségi rendőrség, illetve a helyi rendőrségek közötti információcserét.
Franciaországban
az elmúlt két évben a színesfémlopás volumene többszörösére emelkedett, ami ellen a nagyobb építési vállalkozók elsősorban őrzővédő cégek alkalmazásával védekeznek. A lopásokból adódó veszteség összegét az építési szakma évente 1 és 3 milliárd euró közöttire becsüli.
Romániában
a lakosság egyes rétegei számára még mindig jó megélhetési forrásnak bizonyul a fémlopás. Nagy visszhangot keltett néhány évvel ezelőtt, hogy két férfi hatalmas értékű rézkábelt tulajdonított el a bárzai bányaüzemtől,
az sem riasztotta vissza őket,
hogy az eltulajdonítandó vezetékek feszültség alatt vannak. A pusztakaláni vasművek stratégiai tartalékát – több mint négyezer tonna öntöttvasat – ismeretlenek teljes egészében ellopták.
A főbűnösöket, felbujtókat általában nem lehet azonosítani, annak ellenére sem, hogy a törvény előírja: bárki visz be egy telepre eladásra fémet, bizonyítania kell annak eredetét. Ez a recept működik is, meg nem is, a romániai fémeladóknak ugyanis elegendő nyilatkozatot írniuk, amelyben saját felelősségükre leszögezik, hogy nem lopták az „árut”.
Nemesfémnek hitték a nukleáris hulladékot
Nemesfémnek hitt nukleáris hulladékot rejtegetett több mint egy éven át három férfi a kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen. A három férfi még 2006 augusztusában újrahasznosítható anyagokat gyûjtött a szomszédos Kirgizisztán területén, amikor rátaláltak egy aranyszínûen csillogó nagy fémtömbre.
A furcsa fém sziporkázott, mikor egy másik fémhez ütötték, esténként pedig fényesen ragyogott. A megtalálók úgy döntöttek, hogy a 274 kilogrammos tömböt valahogy Kínába csempészik és majd jó pénzért eladják.
A vámosok elkerülése érdekében különbözõ hátsó utakon a csempészeknek végül sikerült átkelniük a határon, majd négy nap és jó néhány kicsorbult fûrészlap árán kivágtak a tömbbõl egy kisebb darabot.
2007 szeptemberében egyikük elvitte a mintát a pekingi Tsinghua Egyetemre, ahol a tesztek kimutatták, hogy a különlegesnek hitt fém valójában valamilyen urániumtartalmú nukleáris hulladék, amely ráadásul kisebb radioaktív sugárzást is mutatott.
Az egyetem az eredményrõl a rendõrséget is értesítette, a három „szerencsés” megtalálót pedig nukleáris anyaggal való visszaélés vádjával letartóztatták. A csempészek elleni vádat idén augusztusban ejtették, a sugárbetegség jellegzetes tüneteit egyelõre még nem mutatják.
Szlovákiában
egy 2001-től hatályos, a hulladékgazdálkodásról és a hulladékanyagok másodlagos felhasználásáról rendelkező környezetvédelmi törvény szabályozza a színesfém-kereskedelmet, ez azonban a Btk. rendelkezéseivel együtt sem tudja útját állni a környező országokéval azonos gyakorlatnak. A színesfémet – és minden fémhulladékot – lopják:
a föld alól kiássák a kábelt,
a vasúti pályáról ellopják a felsővezetéket. Valójában azonban nem a szegény néprétegek – romák, hajléktalanok – gazdagodnak meg belőle, hanem a felvásárlók. Ők azok, akik a „törvény szövedékében” rendszerint büntetlenül tudnak mozogni, s a rendőrség eseti razziáit is megússzák.
Oroszországban
a kilencvenes években bekövetkezett elszegényedés következtében igen magasra szökött a fém- s ezen belül a színesfémlopások száma és értéke, de a legfrissebb statisztikák szerint e bűncselekmények terén már jelentős csökkenés mutatkozik. Az utóbbi 10-16 évben a kereseti forrásokkal nem rendelkező, illetve szerény jövedelmű emberek
mindent vittek, ami mozdítható volt,
vezetékeket, síneket, egész trafóházakat, utcai csatornafedeleket és szobrokat, s egy időben e bűncselekmények számának és értékének növekedése meghaladta az inflációt.
Ukrajnában
a törvényi szigorítás következtében az utóbbi években csökkent a fém- és színesfém-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények száma. Az országban a múlt század 90-es éveiben öltött katasztrofális méreteket a fém- és színesfémlopás. A színesfémtolvajok különösen az elektromos távvezetékekben és berendezésekben okoztak óriási károkat. Fémlopás közben 1999 és 2002 között több mint 700-an vesztették életüket áramütés következtében.
A helyzet az ezredfordulót követően kezdett javulni, miután az ukrán parlament 1999-ben elfogadta a fémhulladékról szóló törvényt. A jogszabály szigorú feltételekhez kötötte a fémhulladékgyűjtő és -forgalmazó vállalatok működését, a fémhulladék felvásárlását és eladását, megtiltotta a színesfémek exportját. A jogszabály kemény büntetés – öt évig terjedhető szabadságvesztés – kiszabását teszi lehetővé a fém- és színesfémhulladékokkal kapcsolatos bűncselekményekért.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!